Nagy Kálmán nyugállományú ezredest köszöntötték 100. születésnapja alkalmából a Honvédelmi Minisztérium, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Magyar Huszár és Lovas Hagyományőrző Társaság ünnepségén, ahol a Magyar Honvédség apraja-nagyja megjelent.
Nagy Kálmán 1909. december 8-án látta meg a napvilágot. Felsőfokú tanulmányait a Ludovika Akadémián végezte, ahol 1931-ben avatták huszárhadnaggyá. 1941 nyarán a keleti frontra vezényelték. Itt vezető pozícióban részt vett az előrenyomuló szovjet csapatok elleni harcokban, és egészen a Dnyeszterig jutottak előre. Az e harcokban tanúsított bátor magatartásáért kitüntetést kapott. Háborús emlékeiről a Magyar huszárok a második világháborúban c. könyvében olvashatunk. A harcok befejezése után Ausztriában amerikai hadifogságba esett, ahonnan csak 1945 őszén tért haza. Itthon a hadseregből eltávolították, ezért földmérőként helyezkedett el, hogy családját el tudja tartani.
1948-tól a Honvédelmi Minisztériumban folytathatta eredeti hivatását, munkájának eredményeképpen újjászerveződött a Hadtörténeti Intézet és a Múzeum. Később a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia hadtörténeti tanszékén tanított, majd alezredessé előléptetve a tanszék helyettes vezetője lett. 1956. november 4-én ő menekítette Mindszenty József (1892-1975) bíborost az amerikai nagykövetségre, ezért tiszti pályafutása hamarosan véget ért. Először 1957-ben nyugdíjazták, majd 1958 őszén letartóztatták és 15 év börtönbüntetésre ítélték. A fogdából 62 hónap letöltése után az 1963-as általános amnesztia keretében szabadult. 54 évesen ismét új szakmát tanult, és nyomdai korrektorként dolgozott nyugdíjazásáig. 1990-ben huszárezredessé léptették elő és Budakeszi díszpolgárává avatták.
Azóta aktívan részt vesz a tudományos közéletben, könyveket, tanulmányokat ír, és állandó résztvevője a hadtörténelmi tanácskozásoknak. Nevéhez fűződik a Sárvári Huszár Múzeum létrehozása is, valamint számos díjjal ismerték el munkásságát. Budakeszi
Nagy Kálmán egy olyan történelmi személyiség és legenda, akire méltán lehetünk büszkék!
Mészáros Márton blogja 
Hozzászólás