Moziajánló – Éjjeli féreg

2014. december 30.

Az alapkoncepció, egy elvtelen átlagember felemelkedése önmagában még nem garancia a sikerre, azonban az Éjjeli féreg (Nightcrawler) annyira tömény és aktuális, hogy minden szempontból profi mutatványnak számít. Kritika.

Az ezidáig csupán forgatókönyvíróként ismert Dan Gilroy ötvenöt évesen döntött úgy, hogy a filmszakma berkeinek alapos ismerőjeként, hat elkészült film forgatókönyvírójaként saját maga rendezi legújabb munkáját. A film címszereplője egy valóban gátlástalan, opportunista hajlamú fiatalember, Louis Bloom, aki a film kezdőjelenetében éppen egy kerítést próbál átvágni az éjjeli Los Angeles egyik külvárosi telepén. A műveletet azonban nem tudja végrehajtani, mert felbukkan a telep biztonsági őre. Louis negédes mosollyal és szemrebbenés nélküli hazugsággal leplezi bűncselekményét, majd leütve az őrt, immáron kezén annak Rolex órájával távozik a tett helyszínéről. Mintha mi sem történt volna: lazán és nyugodtan. Sőt a hab a tortán az, amikor mindezek után még pofátlanul elhadar egy betanult önfényező dumát egy cégvezetőnek arról, hogy miért ő a legalkalmasabb jelentkező a munkára. Kisstílű tolvajra persze sehol nincs igény.

A főszereplőt alakító, korábban már Oscar-díjra jelölt és vélhetőleg ezért az alakításért is felterjesztett Jake Gyllenhaal arcizmai még csak meg sem rezdülnek. Akárcsak egy gép, úgy köpi a süket dumát. Közben a hideg futkos az ember hátán, mert végtelenül udvarias és eszelősen mosolyog. Szóval, valami nem százas ezzel az emberrel, annyi bizonyos. A történet előrehaladtával kiderül, hogy Bloom tipikus szociopata karakter: rossz szociális helyzetben él, nem igazán tudott beilleszkedni a társadalomba; felsőoktatási tanulmányokat nem folytatott, így állandó munkája sincsen. Egy éjjeli kalandja során rájön, a megélhetését leginkább azzal tudná biztosítani, ha venne egy olcsó kézi kamerát, éjjelente az autójában ücsörögne a rendőrségi rádiót csavargatva és a megfelelő eseményekre a médiamunkásokat megelőzve érne ki. Terve rögvest beválik, amikor Los Angeles legkisebb televíziós csatornája spontán megveszi az általa készített minőségi felvételt egy durva balesetről. Innentől kezdve egyenes út vezet a mocsokba: a mindent a nézőért elv alapján a híradó a leggusztustalanabb, legvéresebb és legmegrázóbb eseményekről vár videófelvételeket. Lou pedig természetesen mindent megtesz azért, hogy kiemelkedhessen a társadalom legaljáról.

Ahogy a történet hömpölyög a maga középlassú medrében, úgy emelkedik a nyugtalanság szintje, hiszen tudjuk, egy ilyen érzelemmentes, maga előtt csak az elérni kívánt célt látó személy egyszer túl messzire fog elmenni. Hátborzongató az, ahogyan az éjszakai Los Angeles kietlensége Lou Bloom lelki világának metaforájaként jelenik meg, az elhagyatott utcák, a sötétség és a komorság rendkívül nagy kifejező erővel bír. A nagy világváros villogó felhőkarcolói azonban végig a háttérben maradnak, éppúgy, mint a tévé stúdióját sem ismerjük meg a hírszobánál behatóbban – apró utalások a főszereplő és a társadalom között tátongó szakadékra nézve. Az egész film az “amerikai álomról” beszél, azonban annak kifordított értelmezéséről, amely lehetetlen helyzetek elé állítja a modern hősöket. Éppen emiatt a torzság már-már követelmény Bloom életében, különben hiábavaló lenne minden próbálkozása. Belső eldeformálódásának ékes példája a hatásos zárójelenet, amelynek során a főhős még a legkisebb kételyt is eloszlatja arról, hogy emberi érzéseknek és a morál ismeretének birtokában lenne.

A címszereplő szegényes érintkezését a külvilággal csupán a szegény, tanulatlan fiatal munkatársa (a közelkeleti beütésű Riz Ahmed) és a televízió hírigazgatója (a kortalan Rene Russo, aki mellesleg a rendező felesége) biztosítja, azonban mindkettőt “feláldozza” saját előrejutásának oltárán. Bloom viszont ilyen ember, őt csak egyetlen dolog érdekel, bár végérvényesen saját mocskából sem tud kiemelkedni – így csupán félig minősül sikertörténetnek ez a karrierdráma. Ha valamiért emlékezni fogunk a filmre, az kétségkívül a húsba vágóan aktuális üzenete az amerikai álomról és annak hajszolásáról, a munkamániáról, az embert elgépiesítő világról, valamint Jake Gyllenhaal tetőtől-talpig felépített színészi játéka. A fiatal színész közel tíz kilót fogyott a szerepre, de még a járása és begörbedt háta is éppolyan fontos momentum Bloom személyiségében, mint apró reakciói.

Az Éjjeli féreg nagyon jó fim, de a zseniális címkét vétek lenne ráaggatni. Jake Gyllenhaal erőteljes játéka és a történetvezetés mesteri fokon művelésével viszont szembeállítható az ütős aláfestő zene hiánya, valamint a néhol túlnyújtottra sikerült jelenetek. Azok tudják igazán értékelni a filmet, akik felismerik a pszichológiai mélységet.

Mészáros Márton

Éjjeli féreg

Az Éjjeli féreg angol nyelvű plakátja

104 évesen elhunyt Luise Rainer

2014. december 30.

Alig két héttel 105. születésnapja előtt elhunyt Luise Rainier Oscar-díjas osztrák-amerikai színésznő, aki a filmtörténelem kimagasló alakja volt az 1930-as években.

Luise Rainer német származású osztrák-amerikai színésznő 2014. december 30-án, 104 éves korában hunyt el londoni otthonában, jelentette be a művésznő lánya, a 68 éves Francesca Knittel-Bowyer. Halálát tüdőgyulladás okozta.

Luise Rainer Oscar-díjas német színésznő (1910-2014)

Luise Rainer Oscar-díjas német színésznő (1910-2014)

Luise Rainer 1910. január 12-én született Düsseldorfban az akkori Német Császárság egyik legnagyobb városában. Színészi képzése tizenhat éves korában kezdődött a kor leghíresebb rendezőjének, Max Reinhardtnak a keze alatt. Rövid időn belül Rainer ünnepelt berlini színpadi színésznővé vált, a kritikusokat egyenesen “megbabonázta” a színpadi és a filmes teljesítménye. A csinos külsejéről és szép nagy szemeiről híres színésznőnek az MGM filmstúdió már 1935-ben szerződést ígért, ezzel Hollywood legnagyobb sztárjai közé került. Luise Rainer 1936-ban Oscar-díjat nyert A nagy Ziegfeld című filmben nyújtott alakításáét, a rákövetkező évben pedig az Édes anyaföld című alkotásban nyújtott erős színészi jelenlétéért újra megkapta a filmvilág legnagyobb elismerését. Ő volt az első színésznő a világon, aki két Oscar-díjat nyert, és az első olyan személy, aki egymás után nyerte meg az Amerikai Filmakadémia legrangosabb díját. “Ennél rosszabb dolog soha nem történt velem” – nyilatkozta később arról, hogy egymás után két Oscar-díjjal ismerték el, mondván nem tudott megfelelni a közönség elvárásainak.

Rainer pályafutása a két Oscar-díj utáni tündöklést követően hirtelen megtorpant: az 1940-es években csupán egy nagyjátékfilmben vállalt főszerepet. Ezt követően már csak néhány produkcióban játszott, mindössze három filmben és néhány sorozatban szerepelt. Utolsó szerepét 1997-ben, nyolcvanhét évesen játszotta Makk Károly A játékos című filmjében.

Mészáros Márton

Luise Rainer Oscar-díjas német színésznő (1910-2014)

Luise Rainer Oscar-díjas német színésznő (1910-2014)

A hobbitok Jolie-val versengtek

2014. december 29.

A premier utáni második hétvégéjén is első helyen maradt Peter Jackson rendező A hobbit – Az öt sereg csatája (The Hobbit: The Battle of the Five Armies) című film az amerikai és a kanadai mozikban, jelentették be 2014. december 29-én. A karácsonyi hétvégén emellett Angelina Jolie második rendezése diadalmaskodott.

A hobbit – Az öt sereg csatája című látványos, 3D-s produkció 41,1 millió dolláros bevételre tett szert a karácsonyi héten az Egyesült Államokban. Az amerikai nézettségi toplista második helyén nyitott a karácsonykor bemutatott Rendíthetetlen (Unbroken) című dráma, amely az Oscar-díjas színésznő, Angelina Jolie második rendezése. A Louis Zamperini olimpikon és világháborús veterán életregényén alapuló történet 31,7 millió dolláros bevétellel nyitott a mozikban. A jegyeladási lista harmadik helyén a szintén frissen bemutatott, sztárokat felvonultató Vadregény (Into the Woods) című mese-musical nyitott, amely 31 millió dollárt hozott a Disney stúdiónak.

Jelenet A hobbit című filmből

Jelenet A hobbit című filmből

A december 25-én bemutatott Amerikai mesterlövész (American Spiner) című új Clint Eastwood-dráma 850 ezer dolláros bevétellel nyitott abban a négy amerikai moziban, ahol elkezdték vetíteni.

Magyarország

Magyarországon második hete vezeti a mozijegy-eladási toplistát A hobbit – Az öt sereg csatája című Tolkien-könyv trilógiává duzzasztott adaptációjának befejező része. A filmre ezúttal 84 043 ezer magyar néző ült be. Második helyen debütált az Éjszaka a múzeumban – A fáraó titka (Night at the Museum: Secret of the Tomb) című film, amelyet 27 ezren tekintettek meg. Harmadik helyen nyitott A hetedik fiú (The Seventh Son) című fantasy, amelyben Jeff Bridges és Julianne Moore is játszik.

Örömhír, hogy Magyarországon a legnépszerűbb tíz film között van egy hazai produkció is: Fazekas Csaba december elején bemutatott Swing című musicaljét ezúttal többen néztek meg az előző hétnél is, 9146 néző tekintette meg.

Mészáros Márton

Angelina Jolie Oscar-díjas amerikai színésznő, rendező filmpremieren

Angelina Jolie Oscar-díjas amerikai színésznő, rendező filmpremieren

Rálőtt a pápára, most a sírjánál járt

2014. december 28.

Mehmet Ali Agca, a néhai II. János Pál pápát 1981-ben életveszélyesen megsebesítő török merénylő felkereste II. János Pál sírját a vatikáni Szent Péter-bazilika altemplomában 2014. december 27-én. A katolikus egyház meglepődött a karácsony utáni váratlan látogatáson.

A török Agca 1981-ben nyitott tüzet II. János Pál pápa akkori egyházfőre a vatikáni Szent Péter téren. A pápa súlyosan megsebesült, de megbocsátott merénylőjének, két évvel később pedig a börtönben meglátogatta. A férfit Olaszország néhány évtized után kiadta Törökországnak, ahol egy 1979-ben elkövetett gyilkosság miatt újra börtönbe zárták. Az egykori merénylő 2010 óta van szabadlábon.

A Vatikán szóvivőjének elmondása szerint Ali Agca látogatása nem volt előre bejelentve, és csupán néhány percig tartott. A török férfi a harminchárom évvel ezelőtti merénylet óta most először tette be a lábait Vatikán állam területére. Agca öltönyben, kezében virágcsokorral érkezett a Szent Péter-bazilikához, ahol az idén szentté avatott pápa, II. János Pál sírján helyezte el a csokrot. Ezt később a templom dolgozói eltávolították, akárcsak a többi látogató emléktárgyait, virágait. Az 56 éves férfit egy olasz tévécsatorna újságírója kísérte, aki felvételt készített a látogatáson.

Mészáros Márton

Ali Agca, II. János Pál pápa merénylője a vatikáni Szent Péter téren

Ali Agca, II. János Pál pápa merénylője a vatikáni Szent Péter téren

Moziajánló – Eszeveszett mesék

2014. december 27.

A nevetés az egyik legnagyobb adomány. Éppen ezért nagyon meg kell becsülni azt a filmet, amely képes előcsalni belőlünk a felszabadultságot úgy, hogy nem ízléstelen és ezerszer elismételt gegekkel operál. Argentína Oscar-esélyes filmje, az Eszeveszett mesék (Relatos Salvajes/Wild Tales) olyan filmélményt garantál, amiért az embernek el kell mennie a moziba.

Damian Szifron fiatal argentin filmrendező többek között Pedro Almodóvar és öccse, Agustín produceri támogatását élvezve készítette el az Eszeveszett mesék című szkeccsfilmet, amely öt történetet mesél el. Némi viszolygás foghatja el a nézőt, ha szembe találkozik egy olyan egészestés filmmel, amelyet több rövidfilm alkot. A magyar közönség különösen összerezdülhet a szkeccsfilm hallatán, ha eszébe ötlik a Couch Surf című film a magyar filmgyártás kevésbé jól sikerült alkotásaiból. Az Eszeveszett mesék viszont nem ad okot aggodalomra, kifejezetten jó és virgonc filmről lévén szó. Kiválóan követi az almodóvári hagyományokat, az összes vígjátéki köntösbe palástolt történet eszelősen komikus melodráma valójában. S ezek mindegyike a legelemibb emberi tényezőből, a nézetkülönbségből fakad. A konfliktus viszont olyan abszurd és merész szituációkat képes teremteni, amelyre még a legvadabb álmában sem gondolna senki.

Ez a film igazi felforgató alkotás a szó nemes értelmében. Erre már az első, nagy műgonddal megkomponált jelenetnél rájöttünk: a Pasternak című fejezet főhőse egy férfi, akiről mit sem tudunk. Egy csinos modell gépre száll a repülőtéren, a fedélzeten pedig az átellenben üllő férfiról kiderül, hogy közös ismerősük egy bizonyos Gabriel Pasternak. Aztán váratlanul feláll az előttük helyet foglaló asszony, és mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, beköpi, hogy ő is ismeri a szóban forgó fickót. Aztán szép sorjában mindenkiről kiderül, hogy ismeri Pasternakot. A bonyodalom a tetőfokára hág, a poén lelövése nélkül elegendő annyit megjegyezni: ilyen mérhetetlen energia és jó ízű nevetés ritkán csap fel egy átlagosnak ígérkező helyzetből.

Ezek a kis történetek mindegyike valami groteszk történetet mesél el. Egy elhagyatott kis vendéglőbe betér egy alvilági férfi, akiről kiderül, hogy a pincérnő életének megkeserítője. Mit tegyen ezzel a felfuvalkodott gonosztevővel az egykori áldozat? Tegyen patkánymérget az étkébe, ahogyan a szakácsnő javasolta? Egy másik jelenetben egy gazdag úri fiú sokkos állapotban érkezik haza a villába, miután halálra gázolt egy várandós asszonyt a főváros utcáján, majd szemrebbenés nélkül elhagyta a gyilkosság helyszínét. Az édesapja megvesztegetést forral, megkéri a kertészt, hogy némi kenőpénzért vallja azt, hogy ő ült a fia helyett a volán mögött. Figyelemmel kísérhetjük egy mérnök balszerencsés napját is, amikor annyi viszontagságot kell kiállnia, amennyi másnak egy évre jut. A tetőpont pedig kétségkívül az autós jelenet, amikor egy elhagyatott országúti szakaszon két autós találkozik egymással. A kölcsönös beszólásokból pedig végül olyan finálé kerekedik, amin betegre neveti magát a néző. Az összes történet mozgatórugója a bosszú, amely jól bevált filmes alapanyag. Az elégtételi szándékot ötletes képi megoldásokkal és helyén való narrációval megspékelni, szinte maga a tökéletesség. A tíz-harminc perces jelenetek remekül illeszkednek egymáshoz, pedig tartalmi kapcsolat nincs közöttük.

A befejező rész, a Míg a halál el nem választ egy zsidó esküvőn játszódik, ahol az ifjú ara megtudja, hogy férje a legcsinosabb nővel csalta meg. A bepipult nő bosszúja minden korábbi jelenetnél ütősebb végkifejletet produkál, amely már-már bohózatba hajlik. Az Erica Rivas által játszott menyasszony lenyűgöző karakter, haragja már az abszurditást túllépő magasságokba csap át, éppúgy, mint a “Bombaszaki”, Ricardo Darín. A film értékéből talán egyedül csak az von le némit, hogy nem egy egységes, egészestés produkciót, hanem több kisebb filmet látunk – bár becsületükre legyen szólva, ezek mindegyike jól kibontott cselekménnyel rendelkezik, nem érzünk hiányosságot. Javier Julia képei szépen illeszkednek a változatos történetekhez, az Oscar-díjas Gustavo Santaolalla zenéje pedig fülbemászó.

Az Eszeveszett mesék összes kisfilmje teljes szívvel vállalja önmagát. Képes arra a bravúrra, hogy nagyon is drámai történeteket meséljen el, mégis úgy tegye azt, hogy a nézőből a lehető legnagyobb röhögést varázsolja elő. Abszurd az összes történet, mégis mindegyik főszereplőjével képesek vagyunk azonosulni. Sodró lendületű, eredeti és zsigereiben is humoros film – csúcshatást eredményez!

Mészáros Márton

Eszeveszett mesék című argentin film plakátja

Eszeveszett mesék című argentin film plakátja

The Times: Angela Merkel az év embere

2014. december 26.

Angela Merkel német kancellárt választotta az év emberének a The Times brit konzervatív napilap. A nagy múltú lap szerkesztőségi cikkében jelentette be a döntését 2014. december 26-án. Indoklásuk szerint Merkel központi szerepe volt Európa stabilitásának megőrzésében “a Kelet-Európában újraéledő orosz agresszió közepette”.

A 60 esztendős Angela Merkel kilenc éve Németország államfője, valamint hosszú ideje pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke. A rangos brit napilap, a The Times értékelése szerint Angela Merkel egyedülállóan páratlan asszony a férfiak uralta világban, 2014-ben pedig megmutatta milyen fontos közvetítői szerepet játszik a kelet-nyugati kapcsolatokban.

A The Times nem összetévesztendő a híres amerikai újsággal, a Time magazinnal, amely minden évben megválasztja az év embereit. Idén az ebola ellen küzdő tudósokat találta az év legnagyobbjainak, tavaly pedig Ferenc pápát.

Mészáros Márton

Angela Merkel német kancellár

Angela Merkel német kancellár

Rácsavarodtak a magyarok a mozira

2014. december 23.

Tömegesen érkeztek az elmúlt héten a nézők a magyar mozikban, rekordmennyiségű jegy kelt el a Tolkien-regényből készült A hobbit – Az öt sereg csatája című filmre: 129 ezer embert érdekelt, írja az Origo Filmklub 2014. december 22-én.

Százezer néző feletti eredménnyel ritkán nyitnak filmek Magyarországon, azonban a néhai J. R. R. Tolkien regényeiből készült adaptációk itthon is termékeny talajra találnak. A hobbit című regény trilógiává duzzasztott filmverziójának befejezőrésze, Az öt sereg csatája 129 037 nézőt vonzott a magyarországi mozikban. Ezzel a szerfelett sikeres eredménnyel a film a három rész legjobban nyitó részévé vált, ugyanis az előző rész a bemutató hetén “csupán” 103 ezer embert csalt moziba. Mellesleg, egy film sem ért el idén ilyen látványos sikert a premier idején.

Ridley Scott nagyszabású filmeposza, az Exodus: Istenek és királyok második hétvégéjén 17 338 nézőt érdekelt, a Dumb és Dumber kettyó című vígjáték hasonló eredménnyel zárta a hetet. A Swing című új magyar zenés film még mindig érdeklődés közepette járja a mozikat, ezúttal hétezren nézték meg. A premierfilmek közül az argentin Oscar-esélyes film, az Eszeveszett mesék is bekerült a tíz legnézettebb film közé: 3244 néző tekintette meg. Az Osvárt Andrea főszereplésével készült Zűrös olasz esküvő című olasz komédiát mindössze 1721 néző tekintette meg.

Mészáros Márton

Tolongtak a nézők

Tolongtak a nézők

Elment az érdes hang birtokosa – Joe Cocker halála

2014. december 23.

Szegényebbek lettünk egy kivételesen nagy művésszel: Joe Cocker, az elmúlt ötven év zenéjének meghatározó alakja váratlanul elhunyt 2014. december 22-én. Az érdes hangú zseni, akit II. Erzsébet királynő is kitüntetett, mindössze 70 évet élt.

Az énekes váratlan halálát tüdőrák okozta, jelentette be ügynöke, Barrie Marshall. Joe Cocker az Egyesült Államokban, Coloradóban lévő otthonában hunyt el. Korábban egyszer sem beszélt egészségügyi panaszairól, ezért és napjaink társadalmában relatíve “fiatalnak” számító életkora miatt halála igazán meglepte a világot.

A Grammy-díjas angol blues- és rock-énekes élete korai szakaszába szegény munkásgyerek volt: benzinkutasként, lakatosként és gázszerelőként is dolgozott. Első együttesében Vance Arnold művésznéven vált ismertté. 1968-ban fedezte fel a Procol Harum együttes menedzsere, első lemezén pedig olyan zenei legendákkal dolgozott, mint Jimmy Page és John Paul Jones, akik később a Led Zeppelin együttessel váltak ismertté. Joe Cocker karrierjében az igazi áttörést a Woodstock jelentette, a fesztivál közönsége nem csak megőrült érte, hanem együtt zenélt a Rolling Stonesszal is.

Joe Cocker Grammy-díjas brit énekes (1944-2014)

Joe Cocker Grammy-díjas brit énekes (1944-2014)

Joe Cocker leghíresebb dalai közül kiemelkedik a With A Little Help From My Friends című sláger, amely eredetileg a Beatles dala volt. A szenzációs feldolgozásról Paul McCartney így vélekedett: “Teljesen kifordította a dalt, egyfajta soulhimnusz lett belőle, és én örökké hálás leszek neki, hogy ezt így megcsinálta…” Cocker életpályájában nagy szerepet játszottak az ütős feldolgozások és a saját dalok is: mindenki emlékszik az Egy tiszt és egy úriember című filmhez készült Oscar-díjas dalra, az Up Where We Belong-ra, vagy éppenséggel Kim Basinger vetkőzésére a kultikussá vált 9 és fél hét című filmből, amikor a You Can Leave Your Heat On című később sztriptíz-himnusszá vált világslágere szól. Szintén klasszikus tőle a Unchain My Heart, a mozgalmas Cry me a River vagy You’re so Beautiful című lírai popdal. A felsorolt dalok mindegyike Joe Cocker koncertrepertoárját képezte haláláig.

Közvetlenül halála után mintegy millió ember nyilvánított részvétet a művész hivatalos, gyakorta frissített Facebook oldalán, amelyet 1,7 millió ember követ. Cocker sokaknak adott – akik egyszer hallották hangját, többé nem feledik. Aki látta színpadon is, azok számára felejthetetlen kép marad, ahogyan a dalok végén a páratlan hangok kiéneklése közben eltorzította arcát, mintha szó szerint erőfeszítést igényelne, hogy kipréselje magából a hangokat, amelyek legendássá tették. Az utóbbi évtizedekben sorra jelentkezett új albumokkal, amelyek nagy sikereket értek el, a 2010-es Hard Knocks és a 2012-es Fire It Up számomra is különösen kedvelt albumok.

A tüskés hajú, pocakos énekes rendszeresen koncertezett, utolsó nagy koncertjét Londonban adta a nyáron, de 2015-re már újabb koncertturnét jelentett be. Az új évezredben három alkalommal adott koncertet Budapesten: 2002-ben, 2005-ben és 2011-ben. Utóbbi alkalommal már magam is rajongói közé tartoztam, így különösen örültem, amikor a koncert előtt lehetőségem nyílt találkozni vele. Személyesen is ugyanaz maradt, amit a külvilág felé kommunikált: egy becsületes, kedves ember – utánozhatatlan hanggal a torkában.

Mészáros Márton

Joe Cocker Grammy-díjas brit énekessel Budapesten 2011-ben

Joe Cocker Grammy-díjas brit énekessel Budapesten 2011-ben

Sikerdarab az év legfontosabb előadása 2014-ben

2014. december 22.

Az amerikai Time Magazine a Mark Haddon sikerkönyve alapján készült színdarabot, A kutya különös esete az éjszakában című musicalt választotta a 2014-es év legfontosabb színházi előadásának. A magyar változatot a Centrál Színházban játsszák.

A Time magazin minden évnek a végén elkészíti az adott év legfontosabbnak tartott színházi előadásainak rangsorát éppúgy, mint a zenei albumoknak és a könyveknek. Az idei évben a tíz legjobbnak vélt előadás közül a legkiemelkedőbbnek a hangzatos című A kutya különös esete az éjszakában (The Curious Incident of the Dog in the Night-time) című darabot választották. A számtalan rangos elismeréssel kitüntetett Mark Haddon brit író azonos című regénye 2003-ban jelent meg és rögvest az eladási listák élére hágott szerte a világon. A darab egy detektív történet, amelynek során a 15 éves Christopher egy brutális gyilkosság nyomára bukkan, és úgy dönt, egymaga próbálja felgöngyölíteni a szálakat.

A sikerműből készült színpadi verziót 2012-ben mutatta be a londoni Nemzeti Színház, ezzel minden prózai előadásnál több Olivier-díjat nyerve. A darabot a Broadway-n idén októberben mutatták be, viszont Puskás Tamás rendezésében már jóval korábban, március óta megtekintheti a magyar közönség.

Mészáros Márton

Jelenet a A kutya különös esete az éjszakában című musical Broadway-előadásából

Jelenet a A kutya különös esete az éjszakában című musical Broadway-előadásából

Moziajánló – Exodus: Istenek és királyok

2014. december 15.

Érintőlegesen istenek, királyok és halandók harca Ridley Scott legújabb filmje, azonban a bibliai történet jószerivel csak a látványparádéról és a testvérharc moralitásáról szól. Szerettük, meg nem is az Exodus: Istenek és királyok című filmet. Kritika.

Még az egészen fiatal korosztályok számára is pozitív jelentéstartalommal bíró név Ridley Scott, aki az 1970-es évektől kultikussá vált filmek hegyeit alkotta meg. A hetvenes évei közepét taposó filmes bátyja, a kevésbé sikeres rendező, Tony Scott váratlan öngyilkossága után kezdte el a mai kor igényeinek megfelelően, új értelmezést keresve filmre álmodni a kereszténység egyik legismertebb alakjának, Mózesnek a történetét. Filmünk azonban nem kíván a Képes Biblia útjára lépni, ott kezdődik a történet, hogy Krisztus előtt ezervalahányszáz évvel a fényes Egyiptomi Birodalomban, a fáraó memphisi palotájában szemtanúivá leszünk egy mindennapos jelenetnek, amelynek az uralkodó, trónörököse, Ramszesz és nevelt, ám annál jobban szeretett fia, Mózes a kulcsszereplője. Aprólékos részletek, korhű arcok, sajátos atmoszféra. Azt mondják, ha az ember el akar adni valamit, akkor már az alku elején meg kell győznie a vevőt, hogy annak lelkesedéséből tőkét kovácsolhasson. Ridley Scott tapasztalt öregróka – tudja a szakma minden csínját-bínját, az első fél órában a hajdanvolt birodalom úgy elevenedik meg 3D-ben, ahogyan azt minden iskolás fiú látni kívánja, a precízen felépített csatajelenet pedig még a hozzám hasonlatos, akciójelenetekért nem különösebben rajongó nézők szemében is felcsillantja az elismerés szikráját. Ez (is) Ridley Scott, az értékes témákat választó, grandiózus terveiről híres, látványban is éppoly erős rendező.

Valami azonban sántít, de bűn lenne ítéletet mondani a film felette már ilyen korán. Azonban az Exodus: Istenek és királyok is könnyen belecsúszik abba a nem kívánt közhelyimádatba, amely a műfaj néhány kategóriával lentebbi filmjeit jellemezi: játszi könnyedséggel rugaszkodik el a valóságtól a fantasztikum küszöbére még jóval a Szentírás által említett csodák előtt, kínosan bő lére eresztett párbeszédekkel nyúzza a nézőt, a történelmi hihetőség pedig több helyütt megkérdőjelezhető. Ha még ma is értetlenül állunk az egykor volt egyiptomi kultúra több pontja előtt, nehezen hiszem el, hogy Ridley Scott filmjében látottak sok hasonlóságot mutatnak azzal, ami megfelel a valóságnak. A történelmi korrektség mellett hiányt érzek a párbeszédek megírása terén is, az Adam Cooper, Bill Collage, Jeffrey Caine és Steven Zaillianés által jegyzett forgatókönyv dialógusaiból hiányzik a valódi drámai töltet. Talán egyedül akkor éreztem igazán helyénvalónak a szöveget és a reakciót is, amikor az egyiptomi hercegként nevelkedett Mózes a zsidó csoport bölcs öregjétől megtudja igazi származását. Először foggal-körömmel tiltakozik ellene, „ha nem hallgatsz, akkor megkeserülöd” kezdetű strófák gurguláznak ki a szája öblén, végül elhagyva az épületet, ahol szembesült eltitkolt múltjával, a sötét sikátorban hirtelen felindulásból megöl két katonát. Hasonló drámai töltetet éreztem főszereplőnk „lebukásának” körülményei között is, amelynek következményeként Mózest a sivatagba száműzik.

Az igazi kalandnak itt kellene kezdődnie, de a film előbb végigköveti bolyongását, mígnem csapzottan, sűrű bozontos szakállal megérkezik egy kecskepásztorok lakta faluba. Itt szerelembe esik Cippórával, gyermekük születik, egy vihar pedig felkergeti Mózest a nagy hegy tetejére, ahol az iszapos sár maga alá temeti. A későbbi próféta sártrutymóból kilátszó feje eredeti megközelítés, éppúgy mint az Úr hangjának gyermektestet adni, habár a körülbelül tízéves kisfiú képében megjelenő Isten erősen reneszánsz vonásokat hordoz magán. Számomra kétségkívül rokonszenves megoldás volt emberként beállítani Mózest, aki valódinak látja-érzékeli a kisfiút, aki az isteni kinyilatkozásokkal látja el. Mivel rajta kívül más nem látja a gyermeket, kifigyelik a vele történő párbeszéd közben, de a leskelődő csak azt látja, hogy a tébolyodott férfi a levegővel folytat heves vitát. A sorssal való szembeszegülés és a meg nem értettség miatt a filmbéli Mózes némi hasonlóságot mutat Babits Mihály Jónásával a Jónás könyve című elbeszélő költeményéből. E lehetőség ellenére az Oscar-díjas Christian Bale összességében tisztességes, de semmi újdonsággal nem kecsegtető alakítása mégis sokáig egysíkú marad, a várt jellemfejlődés helyett csupán arcszőrzete megy át fejlődésen.

A film többi szereplője némi túlzással csak asszisztál Mózesnek. Testvére, a fáraó alatt meghúzódó Joel Edgerton lelkiismeretesen építette fel a szerepet, de semmivel sem ad többet az 1950-es, 60’-as évek divatos hollywoodi történelmi filmjeiben látottaktól, díszletalakításából hiányzik a valódi mélység. Például, amikor magának bizonygatja, hogy az Isten ő, nem más, már érezzük azt a színt, ami árnyaltabbá tehette volna játékát ahhoz, hogy tökéletes legyen az isteni szférába emelő uralkodóként. A mellékszereplők táborát olyan színészek teszik érdekessé, mint Sigourney Weaver, Ben Kingsley és John Turturro, akik néhány jelenetre korlátozott karakterszerepekben tűnnek fel. A valódi tér ebben a filmben nem a színészeké, hanem a számítógépes technika adta áldásé, amely képes még nagyobb drámát generálni annál is, amelyet a legkiválóbb színész repertoárjában előhúzhat. Magával ragadó látni ezt a letűnt civilizációt, a csapásokat a maguk szörnyűségében átélni, de a több százezres zsidó nép kivonulása és a vad hajsza Mózes és hívei után legalább annyira látványgazdag, mint a Vörös-tenger „szétválasztása.” Tudatosan idézőjeles szétválasztása, mert a film nagy érdeme, hogy nem hívőként, nem antiklerikálisként, hanem ésszerű válaszokat kereső ember hangján meséli el azt az évezredes történetet, amelyet mindenki ismer. Ez pedig már egyértelműen az alkotók érdeme.

Mészáros Márton

Exodus: Istenek és királyok

Exodus: Istenek és királyok


Követem

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.

Csatlakozz a 55 követőhöz