Reklámok

Archive for 2014. június

Transformersek lepték el a világot

2014. június 30.

Hetvenkétezer fős nézettséggel a Transformers: A kihalás kora (Transformers: Age of Extinction) című amerikai sci-fi akciófilm első lett a magyarországi jegyeladási toplistán, írja a 2014. június 30-án közzétett box-office adat.

Michael Bay negyedik Transformers-filmjét 72 157 ember tekintette meg nyitóhétvégéjén Magyarországon, összesen pedig 77 251 néző látta a mozikban. A film előző részét, a Transformers 3. (Transformers: Dark of the Moon) című alkotást 90 788 néző tekintette meg premierhétvégéjén 2011-ben, pedig akkor ötvennégy moziban vetítették, nem úgy, mint most, amikor ötvennyolc filmszínházban játsszák a filmet. A magyarországi nézettségi lista második helyén áll az Így neveld a sárkányodat 2. (How To Train Your Dragon 2) című amerikai animációs sikerfilm-folytatás, amelyet most közel negyvenezer ember tekintett meg.

Harmadik helyre csúszott a Disney látványos meséje, az Angelina Jolie főszereplésével készült Demóna (Maleficent), amely közel egy hónappal a bemutatója után még mindig 9175 nézőt vonzott. Tom Cruise és Emily Blunt közös sci-fi filmje, A holnap határa (Edge of Tomorrow) ezúttal 6266 nézőt érdekelt, a tízes toplista kilencedik helyére került fel a néhai divattervező életéről szóló Yves Saint Laurent című francia film. A produkciót 2757 néző tekintette meg 21 moziban. Valamivel kevesebb, 2559 nézőt vonzott Mundruczó Kornél cannes-i filmfesztiválon is díjazott Fehér Isten című filmje, amelyet eddig tizennyolc ezren láttak.

Egyesült Államok

A Transformers: A kihalás kora 100 millió dollárt keresett nyitóhétvégéjén az Egyesült Államokban, ami igencsak jelentős nyitány a mozikban. Egyébként az új film premierjét követően világszerte 301, 3 millió dollárt hozott, ami döbbenetes eredmény, de az előző rész például a világ valaha készített hetedik legtöbb bevételt hozó alkotása lett 1,1 milliárdos összbevétellel.

15,4 millió dollárt gyűjtött össze a 22 Jump Street című akcióvígjáték, harmadik helyre pedig az Így neveld a sárkányodat 2 című animációs produkció csúszott. Negyedik helyen áll a Think Like a Man Too című afroamerikai közösségről és közösségnek szóló vígjáték, 8,2 milliós bevétellel az ötödik a listán Angelina Jolie Demóna című filmje, amelyet a Jersey Boys című új Clint Eastwood-film követ mindössze 7,6 milliós hétvégi bevétellel.

Most mutatták be az Egyesült Államokban a Szerelemre hangszerelve (Begin Again) című Keira Knightley és Mark Ruffalo főszereplésével forgatott vígjátékot, amely 148 ezer dolláros bevételt produkált. Tizenharmadik hete játsszák az Amerika Kapitány – A tél katonája (Captain America: The Winter Soldier) című filmet, amely jelenleg a 2014-es év legtöbb bevételt hozó filmje 711 millió dolláros bevétellel.

Mészáros Márton

Jelenet a Transformers: A kihalás kora című filmből

Jelenet a Transformers: A kihalás kora című filmből

Reklámok

Harry herceg Churchillt látja unokaöccsében

2014. június 30.

Harry herceg, Károly brit trónörökös herceg kisebbik fia, aki az elmúlt napokat a brazíliai labdarúgó-világbajnokságon és Chilében töltötte, azt nyilatkozta: bátyja, Vilmos herceg tavaly született gyermeke Winston Churchillre emlékezteti. Persze nem a pocakos, öreg politikusra, hanem a fiatal Churchillre.

A 29 éves herceg egy chilei rádiós műsorvezetőnek nyilatkozta unokaöccséről, a tavaly nyáron született György hercegről, hogy szerinte úgy néz ki, mint a gyermek Winston Churchill, a nagyhírű háborús brit államférfi, miniszterelnök, irodalmi Nobel-díjas. “Napról-napra nő, már sétál, és nagy pufók arca van. Úgy néz ki, mint a fiatal Winston Churchill” – mondta az évente egy-két botrányával címlapot szerző herceg Virginia Araya riporternek chilei látogatása alkalmával.

A tizenegy hónapos György herceg, akire egy egész világ figyel, nagyapja és édesapja után a brit korona várományosa. A kis herceg áprilisban járt élete első külföldi és egyben hivatalos útján: szülei Új-Zélandra és Ausztráliába vitték magukkal állami látogatásra. Születése óta számtalan követője akad, a brit kismamák közül többen olyan ruhákat vesznek, amilyenekbe Györgyöt öltöztetik, de londoni fodrászok szerint az sem gyakori, hogy a szülők olyan frizurát szeretnének csöppségeiknek, mint amilyen II. Erzsébet királynő dédunokájáé.

Mészáros Márton

György brit királyi herceg és Winston Churchill néhai brit kormányfő

György brit királyi herceg és Winston Churchill néhai brit kormányfő

Mozi ajánló – Vivian Maier nyomában

2014. június 30.

Vivian Maier. Ugye nem hallotta még ezt a nevet? Nincs egyedül vele, ugyanis ez a bizonyos hölgy mindaddig az ismeretlenség homályába takaródzott, míg halálát követően, 2009-ben egy fiatal chicagói srác fel nem fedezte páratlan életművét. Kritika a Vivian Maier nyomában (Finding Vivian Maier) című dokumentumfilmről.

Az 1926 és 2009 közötti nyolcvanhárom évben élt asszony titokzatos élete éppolyan, mintha egy játékfilm forgatókönyve lenne. Pedig ez a feszültséggel és izgalommal teli közel másfél órás dokumentumfilm nem egy éles eszű hollywoodi forgatókönyvíró mesteri munkája, hanem annak a valaminek az eseményláncolata, amit úgy ismerünk, mint az élet. 2009-ben a húszas éveiben járó chicagói John Maloof fotókat keresett egy tanulmányához, amelyen történészhallgatóként dolgozott. Egy árverésen csapott le azokra a hagyatékban talált negatívok ezreire, amelyekről kiderült, hogy felbecsülhetetlen értékű fotográfiákat rejtenek. A Vivian Maier nyomában című dokumentumfilm azt követi nyomon, hogyan járt utána Maloof a képek történeteinek, és kitartó kutatómunkájának köszönhetően hogyan jutott el a felvételeket készítő Vivian Maierhez, aki ekkor már halott volt. De hogyan derítse ki a fiatal történész, hogy ki áll a képek hátterében úgy, hogy csak egy név áll rendelkezésére, amelyre nem ad találatot az internet keresője? Nem könnyű feladat, de végül apró morzsákat követve a fiatalember eljut Vivian Maier ismerőseihez, és az egész kiselejtezni kívánt hagyaték hozzá kerül.

Vivian Maier notórius gyűjtögető volt. Semmit nem volt hajlandó kidobni, és milliónyi értéktelen dolgot halmozott fel azokban a kis szobákban, amelyek élete során lakásait képezték. Munkaadójától elcsórt újságtornyok, csekkek százai, ruhák, és természetesen tízezer feldolgozatlan, még előhívás előtt álló fotóművészeti remekmű, amelyek létezéséről még környezetében sem tudtak sokan. A film tökéletesen mutat be egymással két párhuzamosan futó eseményt: John Maloof a kamera előtt ülve elmeséli, hogyan jutott Maier képeihez, és lépésről-lépésre hogyan haladt a nyomokon, s megtudjuk, ki is volt valójában az a nő, aki a 20. századi fényképezés egyik nagymestere volt, még ha életében nem adatott meg számára a siker. Maier dadaként dolgozott, és legalább olyan titokzatos nevelőnő volt, mint maga Mary Poppins. Valódi kiléte, származása, múltja és érzelmei még közvetlen környezete előtt is felderítetlen maradt. Akik pedig körülvették úgy látták, mint egy különc, zsémbelődő, mogorva személy. Ódivatú, századelei ruhákban járt az 50-es és 60-as években is. Amikor elvitte a rá bízott gyerekeket sétálni, gyakran elhagyta őket, legtöbbször pedig órákon keresztül rótta az utcákat dinamikus és sajátos mozgásával kedvenc Rolleiflex kamerájával megörökítve az utca embereit. Élete során, számtalan hóbort és szinte állandó pénztelenség kísérte Maiert, aki hatalmas művész létére magányosan, az utcán töltötte utolsó éveit.

Sokat köszönhetünk a filmet (Charlie Siskellel közösen) rendező John Maloofnak. Nem csak felfedezte és a világ elé tárta Maier fekete-fehér képeit, amelyek vetekszenek a legnagyobb fotóművészek munkáival, hanem neki köszönhetően kiállítások százain és az interneten is találkozhatunk a felvételekkel. Mindezen felül tető alá hozott egy olyan dokumentumfilmet, amelyet kifejezetten érdemes moziban nézni az izgalmas történetvezetés, az érdekes cselekmény és a profi dokumentumfilmesre valló megvalósítás miatt. A Vivian Maier nyomában válaszokat keres, és ahogy tudjuk az unalomig ismételt mondásból, aki keres, az talál is. Így megtudjuk, hogy a zseniális fotográfus súlyosan sérült személyiség volt, aki mégiscsak szerette a gyerekeket, még akkor is, ha néha kegyetlen volt velük, és akinek képein nagyfokú szociális érzékenység figyelhető meg. A dokumentumfilm felkavarja a néző érzelmeit, és még egy ideig nem engedi szabadon azokat.

Mészáros Márton

A Vivian Maier nyomában című dokumentumfilm plakátja

A Vivian Maier nyomában című dokumentumfilm plakátja

„A válságot jól lehet ábrázolni” – Interjú Csabai László íróval

2014. június 30.

Csabai László író idén márciusban megkapta a néhai József Attila-díjas íróról elnevezett Békés Pál-díjat. A nyíregyházi író szülővárosában él, ahol egy helyi középiskolában könyvtáros.  Írásait számos folyóirat közölte, a legnagyobb sikert pedig a Szindbád, a detektív című novellafüzérével, valamint a Szindbád Szibériában című regényével érte el. Interjú.

Mit jelent Önnek a tavasszal odaítélt Békés Pál-díj?

Sokat jelent. Elsősorban azért, mert akinek az emlékére alapították a díjat, a néhai Békés Pált nagyon tisztelem és szeretem. Akárcsak az elismerést adó kuratórium tagjait.

Mit érzett, amikor megtudta, hogy Önnek ítélik az elismerést?

A díjkiosztó március 28-án, a születésnapomon volt. Tíz nappal előtte hívott fel Závada Pál, a kuratórium elnöke. Meglepődtem és boldog voltam. De ugyanakkor azt is megtudtam, hogy Békés Pál édesanyja éppen akkor halt meg. Így a díjátadás egyúttal megemlékezés is lett.

Ez az első díj, amivel elismerték?

Ez a harmadik. A Tokaji Borbarátnők Társaságának díját is megkaptam egy irodalmi pályázaton, és a nyíregyházi Vörös Postakocsi folyóirat nívódíjával is kitüntettek már. Természetesen azoknak is nagyon örültem, de eddig a Békés Pál-díj a legrangosabb elismerésem.

Hogyan egyeztethető össze az írás a nyelvtanári, könyvtárosi feladatkörrel?

Már nem tanítok, bár a végzettségem szerint történelem-német szakos tanár is vagyok, és tanárkodtam jó pár éven át. De van informatikus-könyvtáros végzettségem is, jelenleg ezt használom. Könyvtárosként dolgozom a nyíregyházi Lippai János Mezőgazdasági Szakképző Iskolában. Élvezem és hasznosnak tartom a munkám. S az külön jó, hogy délután kiürül az iskola, hazamennek a diákok, így itt is tudok írni.

Csabai László író, miután átvette a Békés Pál-díjat a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2014. március 28-án (Fotó: Mészáros Márton)

Csabai László író, miután átvette a Békés Pál-díjat a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2014. március 28-án (Fotó: Mészáros Márton)

Mióta dédelgette magában a Szindbád, a detektív című első nagysikerű művének ötletét?

2008 nyarán született meg az első Szindbád-történet, akkor még nem gondoltam, hogy ebből egyszer sorozat lesz. Elküldtem a Kalligram kiadónak, ahol örömmel fogadták. Közben egy irodalmi esten is felolvastam Nyíregyházán, ahol többeknek megnyerte a tetszését, a helyi irodalmi lap is igényt tartott rá, de már foglalt volt. Írtam nekik egy másikat. Megjött a kedvem a folytatáshoz, s mire észbe kaptam, már kész volt tizennégy történet, melyek később a fent nevezett kötetben is megjelentek. Számomra is csoda, hogy ilyen hamar megszülettek ezek az írások.

Milyen visszajelzéseket kapott a második Szindbád-kötet, a Szindbád Szibériában kapcsán?

Csak pozitív visszajelzéseket kaptam eddig. Érzem, hogy aki elolvasta, annak örömöt okozott, és számomra ez a legfontosabb. Ez a könyv már egy igazán összefüggő történet, tulajdonképpen egy laza szerkezetű regény. Sokkal koncepciózusabban írtam, és előre tudtam a főbb fordulatokat, s hogy hova kell kifutniuk a történetszálaknak, mint a megelőző mű esetén. Ennek az Oroszországban játszódó könyvnek az ötlete még azelőtt merült fel bennem, hogy a Szindbád, a detektív megjelent volna. Tudatosan úgy fejeztem be az első részt, hogy folytathassam a sztorit. Így született meg a Szindbád Szibériában.

Miért helyezi a Szinbád-történetek cselekményét a század első felére, valamint a második világháború idejére?

1921 körül kezdődik az első rész, és 1944-ben ér véget. A második 1944-től három éven keresztül tart. Úgy gondolom, ha valami történelmi időben játszódik, annak már patinája, sajátos hangulata van. A két világháború közötti időszak jól van dokumentálva, hozzáférhetőek a források, amiből meríthetek szerzőként. Érdekes, mozgalmas és nem utolsósorban vészterhes korszak volt. 1944 pedig igazán hangsúlyos a történelemben, vízválasztó évszám. Egy történelmi kataklizma. Amely elnyeli a főhősömet is, aki így egy németek majd a szovjetek által megszállt országból egy szibériai lágerbe érkezik: kataklizmából kataklizmába, válságból válságba. A válságot pedig nagyon jól lehet ábrázolni irodalmilag. Ha a Gondviselés segít, lesznek új Szindbád kötetek, melyekben haladni fogunk a jelen felé! Az kérdés, hogy egyenként hány évet fognak átölelni a folytatások.

A krimi mellett más műfajban is alkot?

Igen. Mellesleg az említett művek sem hagyományos krimik. A negyedik, ősszel megjelenő könyvem még kevésbé lesz az. És írok verseket is, és voltak drámakísérleteim is.

Ősszel megjelenő negyedik kötete miről szól?

Száraz évszak a munkacíme, és zömmel nem történelmi jellegű novellákat, hanem jelenben zajló történeteket fog tartalmazni. A nyírségi és a beregi táj a díszlet, ami egy fővárosinak – s néha még nekem is – egzotikus. Páros novellák lesznek benne, ami azt jelenti, hogy a második folytatja az elsőben elkezdett sztorit, vagy egy történetet más nézőpontból mesél el. Az ilyen novellát én „duovellának” hívom, de nem biztos, hogy jó ez a megnevezés. Lehet, kicsit mesterkélt.

Mi, vagy ki nyújtja a legnagyobb segítséget írás közben?

Segít a környezetem, sokan támogatnak jó szóval, figyelemmel. Legfőképp a feleségem, de a Magvető Kiadóra is mindig számíthatok. Az írói alkotófolyamat nem teljesen racionális aktus, igazán én sem tudom, hogyan működik. Jó kérdés, hogy létezik-e valamiféle múzsa, és ha igen, akkor transzcendens eredetű-e, vagy az agynak egy képessége. Érdekes, hogy amikor másoddiplomás képzésen vettem részt, kevés volt a szabadidőm, sokat vizsgáztam, mégis akkor írtam a legtöbbet. Aztán megkaptam a diplomám, több időm lett, mégis kevesebbet írtam. Az alkotás tehát ilyen értelemben is egy furcsa valami. Nem feltétlenül kedvez neki a nyugodt élet.

Budapest, 2014. június

Mészáros Márton

Csabai László író a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2014. március 28-án (Fotó: Mészáros Márton)

Csabai László író a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2014. március 28-án (Fotó: Mészáros Márton)

Nincs több Clapton-turné

2014. június 30.

Közelgő 70. születésnapja után Eric Clapton visszavonul a koncertturnéktól, és csak lemezeivel jelentkezik – jelentette be a Grammy-díjas művész 2014. június 30-án.

Eric Clapton tizenhétszeres Grammy-díjas brit zenész az Uncut című brit rock-magazin augusztusi címlapinterjújában nyilatkozott arról, hogy félig visszavonul: jövő márciusi 70. születésnapja után nem vállal több turnézást, csak albumaival és néhány koncerttel jelentkezik onnantól kezdve. A legendás „Lassúkezű” (Slowhand) 1963-tól, vagyis több mint ötven esztendeje van a pályán, kezdetben a Yardbirds című formációval turnézott, az 1970-es évektől pedig szólókarrierjét építve járta a világot – 2006-ban Budapesten is fellépett.

A rockzene történetének egyik legnagyobb hatású zenészeként Clapton egyedüliként háromszor is bekerült a Rock And Roll Dicsőségcsarnokba, először a Yardbirds-szel, a Cream rockegyüttessel, majd saját jogán is. A gitáros-énekes számtalan műfajban kipróbálta magát, és önálló lemezeivel is milliós eladásokat produkált. Eric Clapton júniusban egy tucat koncertet adott, de a nyár további hónapjaiban még betáblázatlan naptára.

Mészáros Márton

Eric Clapton Grammy-díjas brit zenész

Eric Clapton Grammy-díjas brit zenész

Nemzetközi írószövetség tünteti ki Rushdie-t

2014. június 27.

Salman Rushdie indiai-brit írót a PEN nemzetközi írószövetség díjával tüntetik ki. Az elismerést a művész rendkívüli irodalmi munkásságáért és a szólásszabadság iránti elkötelezettségéért veheti át idén októberben.

A PEN nemzetközi írószövetség Harold Pinter Nobel-díjas brit drámaíró (1930-2008) után elnevezett Pinter-díját Salman Rushdie-nak ítélték, az eseményről június 20-án adott ki tájékoztatást a világszervezet. A hivatalos indoklás szerint a zsűri azért a 67 éves Rushdie díjazása mellett döntött, mert életművét rendkívüli irodalmi értéknek tartják, illetve szeretnék elismerni a szólásszabadság iránti elkötelezettségét is. Pintek özvegye, Antonia Fraser közleménye szerint néhai férje nagyra becsülte Salman Rushdie-t munkáit, és személyes jó barátként tekintett rá.

A szerzőre Komeini ajatolláh, iráni síita vallási vezető 1989-ben fatvát hirdetett és milliós vérdíjat tűzött ki, miután nagy nyilvánosság előtt bejelentette, hogy Rushdie sikerkönyve, A sátáni versek sérti az iszlám vallást. Salman Rushdie első könyve 1975-ben jelent meg, legutolsó pedig Joseph Anton címmel 2012-ben látott napvilágot. A Sátáni versek című művét az Ulpius-ház kiadó idén jelentette meg újra.

Mészáros Márton

Salman Rushdie brit író

Salman Rushdie brit író

Erzsébet királynő a Trónok harca forgatására látogatott

2014. június 27.

Háromnapos észak-írországi látogatása során II. Erzsébet brit uralkodó ellátogatott a Trónok harca (Game of Thrones) című sorozat egyik beltéri forgatásának helyszínére Belfastban 2014. június 24-én.

A 88 éves uralkodó megtekintette a könyv, illetve az abból készült több évados televíziós sorozat által ismertté tett Vastrónt is, amelyről humorizálva azt mondta, biztosan nagyon kényelmes lehet. Erzsébet királynő és férje, Fülöp herceg találkozott az alkotók közül a kosztümtervezőkkel, illetve a sorozat szereplőivel, köztük Lena Headey-vel, Kit Haringtonnal és Sophie Turnerrel. Távozáskor a királynő a Vastrón kicsinyített másolatot kapta az alkotóktól.

Mészáros Márton

II. Erzsébet brit királynő a Trónok harca (Game of Thrones) című sorozat forgatási helyszínén Belfastban 2014. június 24-én

II. Erzsébet brit királynő a Trónok harca (Game of Thrones) című sorozat forgatási helyszínén Belfastban 2014. június 24-én

Könyvismertető – Klára virágos ruhája

2014. június 27.

Klára tizennégy évesen került koncentrációs táborba. Oda hurcolták, elszakították otthonától és szeretteitől, marhavagonra tették és megalázó körülmények között kényszerítették arra, hogy a haláltábor lakója legyen tucatnyi fajtársával együtt. Kritika Shiri Zsuzsa Klára virágos ruhája című, a 85. Ünnepi Könyvhétre megjelent kötetéről.

Ahogy a bevezetőben írom, Klára holokauszt túlélő, de éppúgy, mint sok más fogoly, ő is képtelen teljes mértékben feldolgozni a náci III. Birodalom rémtetteit. Az ő helyzete hátrányosan halmozott, ugyanis nem csak egy „mezei” fogvatartott volt, valami oknál fogva a tábori bordélyba kényszerítették, ahol testét számtalan idegen használta a történelem legviharosabb évei során. A fiatal lány a felszabadítás után hajóra szállt, és Izraelbe emigrált, ahol az újonnan megalakult zsidó állam menedéket nyújtott számára. Menedéket, otthont és biztonságot, de múltjával szembeni megnyugvást nem. Élete nehéz helyzeteiben Klára újra elővette régi, a bordélyban használt virágos nyári ruháját, és ideig-óráig visszatért a legősibb foglalkozás adta pénzügyi előnyökhöz. Persze, soha nem saját, önön érdekei vezérelték, hol lakásra gyűjt titokban, máskor gyermeke táboroztatásának lehetőségének érdekében veti be a jól bevált viseletet.

A tábori bordélyt megjárt Klára az évek során megöregedett, és egy kórházi ágyon fekve, fél lábbal a sírban ismeri meg az olvasó. Amint fokozatosan tágul a látókör, úgy ismerjük meg a múltban pislákoló emlékek, Klára belső monológjai által a címszereplő hányatott életét, azokat az alkalmakat, amikor a sárga ruhát viselte. A kötet szerzője, Shiri Zsuzsa 1992 óta él Izraelben, az ott szerzett hatások pedig árulkodó nyomokat hagytak a Klára virágos ruhája hasábjain, ugyanis egyfajta burkolt és érintőleges társadalomkritika is jelen van a műben. A központban azonban Klára és a virágos ruha áll, mindenki más csak mellékszereplő lehet. A tartalom többi részétől dőlt betűvel elválasztott szövegek, amelyek Klára fejében járnak táncot az elmúlt évek hol közelinek, hol távolinak látszó csillagaival, különösen élvezetesek és kifejezőek, ezek a részek adják a könyv gerincét. Maga a 105 oldalas, zsebkönyv formátumban megjelent kisregény viszont csak a két idősík egybefonódásával, és a féltve őrzött titok sírba vitelével formálódik egésszé.

Mészáros Márton

Shiri Zsuzsa - Klára virágos ruhája című könyv borítója

Shiri Zsuzsa – Klára virágos ruhája című könyv borítója

Sci-fi, fantasy és horror filmeket díjaztak

2014. június 27.

Negyvenedik alkalommal osztották ki az amerikai Szaturnusz-díjakat (Saturn Awards), a sci-fi, a horror és a fantasy műfaj legjobb alkotásainak és művészeinek.

A különböző kategóriák nyerteseinek nevét a kaliforniai Burbankban tartott díjkiosztó ceremónián hirdették ki 2014. június 26-án. A legjobb sci-fi filmnek a mexikói Alfonso Cuarón hét kategóriában Oscar-díjas Gravitáció (Gravity) című űrben játszódó filmjét választották, míg fantasy kategóriában A nő (Her) című film diadalmaskodott. A Démonok között (The Conjuring) című produkció kapta a legjobb horrornak járó díjat, a legjobb nemzetközi film díjával pedig a Csúnya, gonosz bácsik (Big Bad Wolves) című izraeli pszichológiai dráma rendezőpárosa, Aharon Keshales és Navot Papushado térhetett haza, akik jelenlétükkel emelték az est fényét.

A legjobb rendezésért Alfonso Cuarónt tüntették ki Gravitáció című munkájáért, a legjobb forgatókönyvért pedig A nő című filmet rendezőként és szerzőként is jegyző Spike Jonze-t ismerték el. A legjobb színésznek járó díjat Robert Downey Jr. nyerte el a Vasember 3. (Iron Man 3) című látványos szuperhős-filmért. A művésznek ez a harmadik győzelme hat jelölésből. A legjobb színésznőnek talált Sandra Bullock (Gravitáció) mellett a legjobb férfi mellékszereplő díjával Ben Kingsley (Vasember 3) és a kategória női megfelelőjének győztese, Scarlett Johansson (A nő) térhetett haza. A tizenhét éves Chloë Grace Moretz amerikai színésznő a legjobb fiatal tehetség elismerését személyesen vette át a Stephen King által írt Carrie című horrorjából készül azonos című film címszereplőjeként nyújtott alakításáért.

Mészáros Márton

Chloë Grace Moretz amerikai színésznő a Szaturnusz-díjával a kaliforniai Burbankban 2014. június 26-án

Chloë Grace Moretz amerikai színésznő a Szaturnusz-díjával a kaliforniai Burbankban 2014. június 26-án

Apáca lett az egyik legszebb spanyol modell

2014. június 27.

Olalla Oliveros spanyol topmodell és színésznő váratlanul visszavonult és apácának állt – írja a Daily Mail vezető brit újság 2014. június 24-én. A döntés hátterében egy zarándokhely áll.

A most 36 éves Olalla Oliveros az elmúlt tíz évben vált Spanyolország egyik leghíresebb modelljévé: számtalan televíziós csatornán sugárzott reklámok és divatlapok sztárja volt, országszerte óriási méretű hirdetőtáblákon tündökölt, de divatbemutatókon is gyakran szerepelt, televíziós sorozatokban és mozifilmekben is játszott. Néhány évvel ezelőtt járt a portugáliai Fátima városában, ahol 1917-ben megjelent a Szűzanya három fiatal testvérek előtt. Az ottani bazilikában és zarándokhelyen tett látogatása ébresztette rá, hogy feladva munkáit, apácának álljon és zárdába vonuljon.

Oliveros a kifutók királynőjeként cserélte le a világmárkák ruháit kék színű zsákruhára és apácai fátyolra, miután csatlakozott a Szent Mihály-rendhez. Belső lelki változásairól, és az Úr hívó szaváról szívesen nyilatkozik, elmondása szerint Isten kérte meg, hogy kövesse őt az úton. A fiatal szépség képtelen volt elhessegetni lelki szemei elől saját maga apácaviseletet hordó alakját.

Hasonló megtérések történtek a divatszakmában az elmúlt időszakban: az amerikai modell, Nicole Weider 26 évesen döntött úgy, hogy a hitet választja a munka helyett, és ezért drasztikusan csökkentette modellmunkáinak számát, és harcot indított a fiatalság világképét romboló divatlapok ellen. Kylie Bisutti amerikai topmodell, a Victoria’s Secret fehérneműcég volt modellje 23 évesen vonult vissza mélyen hívő keresztény férje javaslatára, és hamarosan saját, visszafogott és mértéktartó ruhákat árusító ruhamárkát alapított „Isten Sugalmazta Divat” néven.

Mészáros Márton

Olalla Oliveros visszavonult spanyol modell-színésznő

Olalla Oliveros visszavonult spanyol modell-színésznő