Advertisements

Archive for 2013. október

Károly walesi herceg: 11 évesen szoktam le a dohányzásról

2013. október 31.

Károly brit trónörökös néhány évvel ezelőtt még rosszallását fejezte ki idősebbik fia, Vilmos cambridge-i herceg miatt, amiért túl sokat cigarettázik. A walesi herceg a dohányzás elleni kampányok egyik élharcosa, de most elárulta, hogy nagyon fiatalon maga is kipróbálta a cigarettát, írja a Telegraph 2013. október 30-án megjelent száma.

“Néhány szál cigarettát elszívtam tizenegy évesen a tyúkól mögött” – vallotta be a 64 éves herceg, de számára ez dohányzásának végét is jelentette. A brit trónörökös mindezt azon az ünnepségen monda, amelyet londoni hivatalában, a Clarence House-ban rendeztek az egészségügyben dolgozó brit nővérek munkájának megünneplésére.

Károly herceg korábban már kisiskolásoknak is mesélte, hogy egykoron maga is kipróbálta a dohányzást, de abbahagyta. 1999-ben szlovén diákokat így buzdított káros szenvedélyük elhagyására: “A jó dolog az, ha akkor hagyod abba, amikor még fiatal vagy.”

Mészáros Márton

Károly walesi herceg és egészségügyi dolgozók a londoni Clarence House-ban 2013. október 28-án

Károly walesi herceg és egészségügyi dolgozók a londoni Clarence House-ban 2013. október 28-án

Advertisements

17 ember ment el az új Nemzeti közönségtalálkozójára

2013. október 30.

Mindössze tizenhét nézőt érdekelt a Nemzeti Színház első olyan közönségtalálkozója, amelyet Vidnyánszky Attila igazgatósága alatt szerveztek, írja az eseményen résztvevő Bors napilap 2013. október 30-án megjelent számában publikált tudósítás.

A beszámoló szerint percekkel a közönségtalálkozó öt órára kiírt kezdése előtt még csak lézengtek az érdeklődők az aulában, és később sem lettek többen. A tizenhét vendég előtt a képek szerint szorongva foglalt helyett Eperjes Károly színművész, a társulat tagja, Vidnyánszky helyettese, illetve az igazgató úr. Az új vezetés határozottan kijelentette, hogy mindenki számára nyitott közönségtalálkozójukon bárki lehetőséget kaphat, hogy elmondhassa véleményét, vagy feltehesse kérdéseit, amelyekre egyenes választ ad az “új” Nemzeti vezetése.

Mészáros Márton

Érdeklődők a Nemzeti Színház közönségtalálkozóján Budapesten 2013. október 29-én

Érdeklődők a Nemzeti Színház közönségtalálkozóján Budapesten 2013. október 29-én

Ferenc pápa nem szabadult egy gyermek fogságából

2013. október 30.

Ferenc pápa elől egy alig ötéves kisfiú “lopta el a showt” a Szent Péter-téren tartott beszédje során a hétvégén, amikor a családoknak tartott szentmisét, írja a The Washington Times 2013. október 29-én. A sárga színű trikót viselő kisfiút nem lehetett lecsalogatni a színpadról.

A sárga pólós gyerek belecsimpaszkodott a szentatya lábába, miután elkezdte a beszédet az ünnepség alkalmából épített színpadon. A pápa biztonsági őrei megpróbálták elcsalogatni a kisfiút, még cukrot is adtak neki, de a gyerek nem tántorított Ferenc pápától, aki jól kezelte a helyzetet, mosolyogva simogatta, paskolta meg a gyerek fejét. Az egyházfő egyébként színes léggömböket tartó kisgyermekekkel jött ki a bazilikából, a boldog pápa és a kisgyermekek látványa meghatott az összegyűlt tízezres tömeget.

Mészáros Márton

Ferenc pápa lábát karolja egy kisgyermek a vatikáni Szent Péter-téren 2013. október 27-én

Ferenc pápa lábát karolja egy kisgyermek a vatikáni Szent Péter-téren 2013. október 27-én

Háy János bukdácsolt a gimiben – Xanadu könyvbemutató

2013. október 30.

Harmadik alkalommal jelent meg Háy János regénye, a Xanadu. A varázslatos, játékos prózai kötetet 1999-ben a Palatinus Kiadó adta ki, majd 2005-ben a Völgyhíd című művel közösen jelent meg, idén pedig az Európa Kiadó gondozásában került a könyvesboltokba, Háy „európás” életműsorozatának második darabjaként. A mű bemutatóját a szerző jelenlétében a Károly körúti Alexandra Irodalmi Kávéház pódiumán tartották 2013. október 29-én.

Háy Jánossal, a könyv szerzőjével Barna Imre, az Európa Könyvkiadó főmunkatársa beszélgetett. A fordító, kritikus a szerző méltatása előtt, elmesélte, hogy a színfalak mögött Háy azt mondta neki néhány perccel az esemény kezdete előtt, hogy tulajdonképpen nem is emlékszik, miről szól a könyv. Ezzel szemben Háy János rögvest elmesélte a Xanadu történetét nagy vonalakban, vagyis egy velencei kereskedő históriáját, aki beleszeret egy piránói lányba. A gazdag férfi még palotát is épített a hölgynek, ez a díszes épület még ma is áll a jelenleg Szlovéniához tartozó Piran városkájának főterén. A mű azonban korántsem erről, vagyis egyáltalán nem csak erről szól, hanem sokkal lélektanibb és több szálón futóbb. Háy egyúttal arról is szólt, hogy felkérésre kezdett el írni kezdetben a tájról, amelyben egy Jugoszlávia útikönyv volt segítségére.

Az alkotási munkafolyamatról a József Atilla-díjas író, költő azt mondta, sokkal olajozottabban ment, mint ahogy kezdetben képzelte, pedig korábban túlnyomórészt lírát írt. „Nincs egy előre megfontolt szándék benned, hogy rohadtul akarok valamit írni, és ez a valami egy regény lesz, és arról szól, meg amarról, hanem egyszerűen valami csak kipattant és elkezdett folyni és folyni, és görögni az egész történet. Akkor rájöttem, hogy minden, amit Szlovéniáról, a tengerről, az Adriáról akarok írni, hirtelen elkezd megszemélyesülni, és ez olyan felemelő érzés volt, amit nem is tudok mihez hasonlítani” – mesélte Háy. A művész hozzátette, hogy egy kedves barátjának a férje örökölt Horvátországban egy pásztorfalu hegyoldalában lévő házat, és azt ingyen, vagy kevés pénzért átengedték neki nyaralások alkalmával, s ahogyan nézte a hatalmas víztükröt, nem tudta nem varázslatnak látni. „Azt gondoltad, hogy ha ezt a hatalmas víztányért nézed, minden igaz, ami a görög mitológiában van. Éppen ezért sok mítoszmorzsa van elhintve a műben, hirtelen másfajta valósággá vált minden számomra. Olyan mintha egy sima meseregényt olvasnánk, de két, párhuzamos narráció van, egy Vicinus nevű öreg barát is elkezd mesélni nekünk, aki át és átszálazza az egyik történeti szálat a másikba.”

A bölcs öreg narrációjában elevenedik meg az olvasó előtt egy sajátos történet, amely az Úr kegyvesztett angyalairól szól. A szerző egyébként próbálta úgy leírni az angyalokat, ahogyan elképzelni szokta, s nem úgy, mint ahogyan a reneszánsz festők megálmodták őket. Háy egyúttal arról is beszélt, hogy a nyelv teremtő ereje, a képzelt valóság az alapvető bölcseleti vonala regényének. Barna Imre nevetve említette, hogy a szerző előző könyvének, A mélygarázs című kötetnek a lektorálása során kukacoskodó megjegyzéseivel számos helyesírási hibára hívta fel Háy figyelmét, többek között külön- és egybeírási problémákra, de Háy ragaszkodott a „hibákhoz”, mivel ő nem tartotta annak, hanem a nyelv kifejezőerejének.  „Azt akartam, hogy érzelmileg nagyon buja és gazdag legyen a szöveg, és ezt minden pillanatában a szerelem, vagy az attól való fájdalom szője át” – summázta szándékát Háy János.

Az könyvbemutatón Háy felidézte, hogy rossz tanuló volt a gimnáziumban, különösen magyarból, amivel ma nap, mint nap foglalkozik, és amiből megélhetése származik. „Nagyon rossz voltam magyarból gimnáziumban: buktam is. Aztán kettes voltam. Számomra az akadémiai irodalom nem más volt, mint az, amit tanítottak. Elhatároztam, hogy én ebbe nem tudok asszimilálódni, mert valami miatt a rendszer nem fogad be. Ez nem feltétlen a rendszer, hanem az én kompatibilitási hibáim is. Ezáltal nem tudtam irodalomszakra menni, nem vagyok képzett irodalmár, reménytelen lett volna magyar szakra járnom. Ilyen formán kimaradtam abból, hogy felvételizek az ELTE-re, ahol hallhattam volna, hogy a Lator tanár úrnak van szemináriuma, elmegyek a Lator tanár úrhoz, megtanulom tőle a hatodfeles jambust a szonettformát, ezeket gyakoroljuk, utána ha ez jól megy, megszabadulunk a formától, és végül szabadok leszünk ennek a tudásnak a birtokában. Történetesen tudok így írni, sőt még rímelni is, ha nagyon akarok, de ez csak gyakorlat kérdése. Én azt szoktam mondani a tanítványaimnak, akiket szépírásra tanítok, hogy nem a forma a nehéz, az csak gyakorlati dolog” – emlékezett vissza. Számára éppen ezért lett kézenfekvő a hivatalos, elfogadott irodalom elutasítása, és az avantgárd, amiért rajongott.

A regényből Kiss Diána Magdolna színművésznő olvasott fel részleteket a közönségnek. Az esemény végén a szerző dedikálta a köteteket.

Mészáros Márton

Kiss Diána Magdolna színésznő, Háy János író és Barna Imre műfordító, az Európa Kiadó főmunkatársa Háy János: Xanadu című művének bemutatóján Budapesten 2013. október 29-én (Fotó: Mészáros Márton)

Kiss Diána Magdolna színésznő, Háy János író és Barna Imre műfordító, az Európa Kiadó főmunkatársa Háy János: Xanadu című művének bemutatóján Budapesten 2013. október 29-én (Fotó: Mészáros Márton)

Könyvismertető – Ferenc pápa küldetése

2013. október 29.

Ferenc pápa küldetése. Ez a címe annak a könyvnek, amelyet Matthew E. Bunson teológus-történész végzettségű amerikai szerző írt a római katolikus egyház legfőbb pásztoráról, az idén megválasztott Ferenc pápáról, aki azóta, hogy feltűnt a politika színpadán, világsztár lett. Csodálkozásra nincs oka senkinek, az argentin főpap valóban példaértékű életet él, amely még a legkőszívűbbek arcvonásait is lágyabbá teszi.

Hiszen Ferenc pápa sok szempontból egyedülálló határtalan szeretetének kimutatásával, emberi oldalának megmutatásával, a másokon való segítés napi szinten való gyakorlásával, illetve közvetlenségével és mindenki számára érthető, világos üzenetével, amellyel célja az evangelizáció terjesztése. Már 1998-ban, amikor Buenos Aires püspökeként hivatalba lépett, világossá tette, hogy a szegények iránti életre szóló elkötelezettsége nem ér véget azzal, hogy új pocizóban folytatja munkáját, és idén márciusban, amikor XVI. Benedek pápa lemondása után a bíborosi konklávé őt választotta egyházfőnek, erről nem feledkezett meg. Ahogyan a szegényekről, és az alázatról sem. A Ferenc pápa küldetése beszámol olyan eseményekről, amelyeket már ismerhetünk a médiából, de összefüggésében, és egy rövid hírnél hosszabb terjedelemben tudhatjuk meg, hogy miért választott egy egyszerű keresztet a díszes papi feszület helyett a pápa, miért volt igazán szokatlan a megjelenése a Szent Péter-bazilika balkonján megválasztása után, hogy mennyire vonakodva fogadta el barátaitól elnyűtt lábbelijei helyett új, egyszerű fekete cipőjét, illetve olyan apró emberi gesztusokat, mint, hogy pápaként kenyeret kent az őrségnek, visszament a szálláshelyére és maga fizette ki a szállást, nem költözött be a pápai rezidenciára, vagy ehhez hasonló – egy egyházfőtől, regnáló uralkodótól teljesen felfoghatatlan – cselekedeteket.  

Az Akadémiai Kiadó ízléses kötete mégsem dicshimnusz a pápáról, hanem korrekt rajz napjaink meghatározó vezetőjéről. A kötet elvitathatatlan érdeme, hogy egy egyháztörténész munkája, aki összefüggésében látja az eseményeket, ezáltal egy sokkal színesebb, több rétegében bemutatott eseménysorozatot tár elénk. Nem életrajz, bár bizonyos szempontok szerint, mégis azt kell mondani, hogy az. Mindenesetre nem Ferenc pápa 1936-as megszületésével veszi kezdetét, és szép sorjában, az események lineáris leírásával folytatódik egészen odáig, hogy pápává választják, és megkezdi pontifikátusát. A Ferenc pápa küldetése a szentatya elődjének, XVI. Benedek pápának a váratlan lemondásával kezdődik, és csak néhány fejezet után ismerkedünk meg Jorge Mario Bergoglio bíborossal, a tiszta szívű jezsuita szerzetessel, aki már gyermekkorában meghallotta Isten hívő szavát.  Igazán elgondolkodtató része a műnek a pápa argentínai szolgálatának ismertetése, hiszen ezáltal egy melegszívű, önzetlen és másokat előtérbe helyező, végletekig szerény ember alakja körvonalazódok ki előttünk. A könyv abszolút mai szellemben, a mai olvasó elvárásaihoz igazodva készült. A színes felvételek mellett néhány rész ki van emelve, különböző táblázatok tarkítják a szöveget, köztük olyan hasznos információk, mint a legutóbbi konklávék időtartama, a lemondott pápák története, vagy éppen a Twitter-mikrobologon fent lévő bíborosok listája. 

A magyar kötet előszavát Böjte Csaba ferences szerzetes jegyzi, elgondolkodtató írása mellett a könyv megvásárlásával az olvasó automatikusan támogatja Csaba testvér Dévai Szent Ferenc Alapítványát példányonként 120 forinttal.

Mészáros Márton 

Matthew E. Bunson - Ferenc pápa küldetése (Forrás: Szegedma.hu)

Matthew E. Bunson – Ferenc pápa küldetése (Forrás: Szegedma.hu)

Orosz fődíjat kapott az Aglaja

2013. október 29.

Az Aglaja című magyar-lengyel-román koprodukcióban készült film kapta az orenburgi filmfesztivál fődíját Oroszországban, közölte a film forgalmazója a Facebook közösségi oldalon 2013. október 28-án.

Az október 14-19. között megrendezett filmversenyen Deák Krisztina legutóbbi rendezése a fesztivál fő szponzora, a Club Yar különdíját is elnyerte. A díjakat Tuza-Ritter Bernadett a film vágója személyesen vette át a záróceremónián. A számos külföldi filmfesztiválon elismert Aglaja indul a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Golden Globe-díjért.

Mészáros Márton

Jelenet Deák Krisztina Aglaja című filmjéből

Jelenet Deák Krisztina Aglaja című filmjéből

Ismét szavazhat a közönség az Arany Medál-díjra

2013. október 28.

Ismét lehet szavazni az Arany Medál-díj jelöltjeire, amelyet idén is az év végén, decemberben adunk át az Önök által kiválasztott díjazottaknak. A szavazatokat november végéig várjuk.

Jelöltjeit kizárólag e-mailben küldheti el a meszarosmarton95@gmail.com címre, illetve hivatalos Facebook-oldalunkon adhatja le szavazatát.

Tetszés szerint, akár több személyt is lehet jelölni az alábbi kategóriákban:

Az év írója (akár nemzetközi, akár magyar alkotó)
Az év színésze 
Az év hazai színésze 
Az év színésznője 
Az év hazai színésznője 
Az év rendezője (akár nemzetközi, akár magyar alkotó)
A legígéretesebb fiatal tehetség díja (akár nemzetközi, akár magyar alkotó)

Mészáros Márton

November végéig lehet szavazni

November végéig lehet szavazni

Ötezren nézték meg az Isteni műszakot

2013. október 28.

Új magyar film került a hazai mozikba, és ahogyan azt már mély sajnálattal előre elkönyvelhettük, nem ért el kiugróan magas nézőszámot Bodzsár Márk alkotása, az Isteni műszak című fekete komédia, amely az abszurd magyar valóságról szól.

A legnézettebb film a magyar mozikban Sylvester Stallone és Arnold Schwarzenegger közös akciófilmje, a Szupercella (Escape Plan) című alkotás volt, amely 31 133 nézőt érdekelt, ezzel a magyarországi mozijegy-eladási toplista élén nyitott. Második helyen a Turbo című amerikai animációs film áll, a harmadik helyre pedig Alfonso Cuarón Gravitáció (Gravity) című űrfilmje csúszott. A Sandra Bullock és George Clooney nevével fémjelzett korszakalkotónak titulált filmet negyedik hete vetítik a magyar mozik, és heteken át listavezető volt. Magyarországi nézettsége meghaladja a 150 ezres nézőszámot, ami jó eredménynek számít.

A mostani premierek közül a Stephen King azonos című regényéből készült Carrie című horror viszonylag jól teljesített, a nézettségi lista ötödik helyét elfoglalva 5735 nézőt vonzott a mozikban az első hétvégéjén, pedig csak alig egy tucat mozi vetítette. Hatodik helyen Bodzsár Isteni műszak című filmje áll, amelyre 4995 ember váltott jegyet. Ez az ötezer néző elszomorító eredmény, de annak tudtában, hogy magyar filmről van szó, ezzel is elégedettek lehetünk, hiszen az idei Oscar-nevezett alkotásunkat, Szász János rendező A nagy füzet című háborús drámáját a nyitóhétvégéjén 2397-an nézték meg.

Kilenc moziban kezdték el vetíteni az Éjféli gyors Lisszabonba (Night Train to Lisbon) című drámát, amely 1370 nézőt érdekelt.

Egyesült Államok

Az Egyesült Államokban mintegy három hétig töretlenül vezette a mozijegy-eladási toplistát a Gravitáció, azonban negyedik hétvégén a Johnny Knoxville nevével fémjelzett Jackass-féle Bad Grandpa című rejtett kamerás megbotránkoztató vígjáték ütötte ki a nyeregből. A 15 millió dollárból forgatott kis költségvetésű produkció 32 milliós bevételt hozott a készítőknek.

A tengerentúlon továbbra is sikeres Tom Hanks Phillips kapitány című filmje, amely a box-office harmadik helyén áll, közvetlenül mögötte pedig Ridley Scott legújabb filmje, A jogász (The Counselor) című thriller. A legendás rendező alkotását több, mint háromezer moziban vetítették, de csak 8 millió dollárt hozott vissza (Ridley Scott leggyengébben nyitó filmje), ami az egyébként alacsony költségvetés töredéke. Az amerikai irodalom nagymesterének, Cormac McCarthynak a történetéből készült film főszerepeit Michael Fassbender, Penélope Cruz, Cameron Diaz, Javier Bardem és Brad Pitt alakítja.

Most kezdték vetíteni az USA-ban az Adéle élete (Blue Is the Warmest Color) című francia filmet, amely az idei cannes-i filmfesztivál fődíját kapta meg. Nyitóhétvégéjén a film 5,2 millió dollárt hozott, ami egy külföldi film esetében nem is olyan rossz eredmény, különösen annak tekintetében, hogy háromórás, egy leszbikus pár drámáját meséli el hosszú, naturalista szexjelenetekkel és korhatáros alkotás. Tizenkilenc amerikai moziban vetítik a 12 Years a Slave című történelmi drámát, amelyben Michael Fassbender, Paul Giamatti és Brad Pitt is játsszik. Az alkotást széleskörű bemutatóját november 1-jén tartják az Egyesült Államokban.

Mészáros Márton

Filmkocka az Isteni műszak című magyar filmből

Filmkocka az Isteni műszak című magyar filmből

Ha végre olvashatok

2013. október 28.

Számomra igazi kikapcsolódást jelent az olvasás élménye, de iskolaidőben nem mindig tudok annyi időt szakítani erre a kedvtelésemre, mint amennyit szeretnék a gimnázium falain belül töltött napi hét-nyolc óra után. S mivel az ember társas lény, akármennyire akarok, nem is tudnék csak elhúzódni valahova és nyugodtan olvasni az ilyen sebes hétköznapok alatt, mert számos teendő, kötelezettség vár rám. 

Most viszont szünet van, az átlagos őszi szünetnél hosszabb ideig, így lehetőségem nyílt arra, hogy maradéktalanul élvezhessem a könyvekbe, újságokba merülést. Könyvfüggőként ezúttal is vettem néhány új könyvet, egy számomra kedves személytől pedig nyolc könyvet kaptam ajándékba. Ezek mellett öt különböző újság tizennégy száma várakozott rám, hogy elolvassam őket, közülük már csak egy-két lap van hátra. Ha tehetem, akkor átlagosan három-négy órán keresztül képes vagyok olvasni. Most tehetem!

Mészáros Márton

Legújabb szerzeményeim közül néhány (Fotó: Mészáros Márton, 2013. október 28.)

Néhány új könyv és folyóirat, magazin, hetilap az asztalomon (Fotó: Mészáros Márton, 2013. október 28.)

Mozi ajánló – Elhallgatott gyalázat

2013. október 28.

Egy háborúban óhatatlanul történnek túlkapások, így sajnos a nemi erőszak mondhatni elkerülhetetlen. Gyakran hivatkoznak úgy rá, mint “háborús melléktermékre”, már ha beszélnek róla, mivel ez a mai napig tabu témának számít. A második világháború alatt szovjet katonák ezrei erőszakoltak meg magyar lányokat, asszonyokat. Skrabski Fruzsina, a Biszku-film rendezőnője új dokumentumfilmjében, az Elhallgatott gyalázat című alkotásban erről rántja le a leplet.

Skrabski Fruzsina nevére először akkor kaptuk fel a fejünket, amikor 2010-ben társával, Novák Tamással Bűn és büntetlenség címmel dokumentumfilmet készített Biszku Béla egykori belügyminiszterrel, aki ellen most is eljárás van folyamatban. Az 1956-os forradalom utáni megtorlás egyik vezéralakjáról és irányítójáról szóló film nagy port kavart, és tízezrek látták. A rendezőnő fejében viszont még ennél korábban körvonalazódott a szovjetek által elkövetett nemi erőszak filmre vitele, amelyről másodkézből, családja nőtagjaitól hallott először gyermekkorában. Az alkotás végül a Magyar Média Mecenatúra program keretében 6,4 millió forintos állami támogatással készülhetett el.

Dokumentumfilmről véleményt nyilvánítani nem könnyű feladat. Nem könnyű, mert nem szórakoztatás céljával készült, hanem információgyarapítási szándékkal. Az Elhallgatott gyalázat mindezek mellett tabudöntögető alkotásnak is nevezhető, mivel erről a témáról eddig még kevesen forgattak filmet, és természetesen az áldozatok nem szívesen állnak ki a nyilvánosság elé, de még legközelebbi családtagjaik előtt sem beszéltek a megbecstelenítésekről. Az erőszakos közösülés során elszenvedett lelki sérülések nem gyógyíthatóak, ahogyan Skarbski filmjében is szó van róla, az elszenvedők elmondhatatlanul nagy szégyenként élték meg, de arra is volt példa, hogy az áldozatok társadalmi kiközösítésnek voltak kitéve a történtek után.

A filmet többek között egy idősebb családtagommal néztem meg, aki bizony nem tudta véka alá rejteni feltörő emlékeit a “dicsőséges vöröskatonákról.” Habár szerencsére személyesen nem érték sérelmek, gyermekkorában nem egyszer hallott szovjetek által megerőszakolt nőkről, erőszakoskodásokról, és még édesanyjára és nővéreire is fegyvert fogtak, de az oroszok megitták a kölnisüvegek tartalmát, elvették az élelmiszereket, eltörték a befőttes üvegeket, a krumplit pedig petróleummal öntötték le az ínséges időkben, és azt kellett ennie a családnak egész tavasszal. Az Elhallgatott gyalázat ehhez hasonló kegyetlenségekről is szót ejt, de ennél sokkal drámaibb dolgokról is mesélnek a riportfilm résztvevői.

Az alkotásban megszólal egy olyan idős asszony is, aki azon nők között volt, akikért életét áldozta a boldoggá avatott Apor Vilmos győri püspök, aki saját rezidenciáján bújtatta az erőszakoskodó szovjet katonák elől a nőket. Mégis az egyik legmeghatóbb történet Kali Gabi nénié, aki őszintén mesél arról, hogyan végezték ki nagybátyját, nagyanyját és erőszakolták meg édesanyját. A hetven körüli asszony mindezt tizennégy évesen élte át.

Nyilvánvalóan nehéz lehet az áldozatoknak kiállni a nyilvánosság elé, de Skrabski Fruzsina filmje talán még személyesebb lett volna, és hitelesebbé válhatott volna, ha maguk a háborús nemi erőszak elszenvedői vallanak személyes tragédiájukról. Viszont pozitívumként értékeltem, hogy a Vörös Hadsereg veteránjait is szóra bírták, kitüntetésekkel teleaggatott egyenruhájú öreg veteránok próbálnak finomítani a tényeken, és hazai, illetve orosz történészek elemzik a részleteket, köztük Ungváry Krisztián, vagy Pető Andrea. Jelenlegi ismereteink szerint közel 250 ezer nőt érintett a szovjet katonák által elkövetett megbecstelenítések, de ez a szám akár 800 ezres is lehet, becslések szerint a háborús magyar lakosság nőtagjainak tíz-húsz százaléka volt érintett. Egy ilyen témáról beszélni kell. Ha tehetném, elvinném rá az osztályomat is, hogy lássa. Szégyen, hogy csak tizenöt emberrel közösen néztem az Uránia dísztermében, alig néhány nappal azután, hogy elkezdték vetíteni a filmet.

Mészáros Márton

Az Elhallgatott gyalázat című film plakátja

Az Elhallgatott gyalázat című film plakátja