Advertisements

Archive for 2013. május

Mozi ajánló – Tajtékos napok

2013. május 31.

Ha van olyan szerző a világon, akinek különösen nagy gondot okozni filmre varázsolni műveit, az kétségkívül Boris Vian (1920-1959), a francia avantgárd író lenne. A Piros fű, a Köpök a sírotokra, és a Pekingi ősz népszerű regényei, de az utókor az 1946-ban íródott Tajtékos napokat tartja a legjobb művének. A különös szerelmi történet Vian elvont és sajátos fantáziavilágában maga a rózsaszín vattacukor.

A Tajtékos napok egy különös világban játszódik, ahol Colinnak van annyi pénze, hogy ne kelljen dolgoznia, mégis jó módban élhessen, s beleszeret Choléba, a bűbájos ifjú hölgybe, aki „olyan aranyos volt, hogy látni lehetett kék és mályvaszín gondolatait, amint ide-oda járnak a kezén az erekben.” Első találkozásuk egyik közös barátjuk kutyájának születésnapi partiján majdnem rosszul sül el, amikor a férfi megkérdezte Chloét, hogy „csókolom… a… magát Duke Ellington hangszerelte?”, majd szégyenébe elfutott. A szürreális történet helyszíne Párizsra, azon belül pedig csak a szerelmespár közvetlen környezetére összpontosít.

Michel Gondry, az Egy makulátlan elme örök ragyogása rendezője elég merész volt ahhoz, hogy neki szánja magát, hogy megfilmesítse a megfilmesíthetetlent. Jazz zene (Ellington), szembeötlő ötletesség, páratlan díszletek és néhány kevésbé sikeres effekt kelti életre Vian sorait, valamint két színésze: Romain Duris és Audrey Tatou. A Cholét játsszó francia színésznő épp ugyanolyan ártatlan és bájos, mint az Amélie csodálatos életében, de ez egyben azt is jelenti, hogy sajnos nem tud hozni mást a cukiságban határt nem ismerő különleges lánnyal. Viszont párja, Duris több lehetőséget is kap, hiszen még ő hosszú időn keresztül haldoklik, addig a férfi nagy változásokon esik át, és számtalan munkát vállal, hogy pénzt gyűjthessen a nő ápolására.

Azt kell mondanom, hogy az Életrevalókban megismert Omar Sy játéka, és szimpatikus lénye szintén elengedhetetlen, az általa megformált hűséges szakács és barát karakterét hibátlanul hozza, akárcsak a többi mellékszereplő, Gad Elmaleh és Charlotte Lebon. A filmről több véleményt nehéz mondani, ez tipikus esete annak, amit nem kell elmondani, ezt látni kell. Mert nem csak hollywoodi sikerfilmek, és elvont művészfilmek vannak, hanem van ez az édeskés maszlag, tele megszemélyesítésekkel (kutyaként viselkedő lábbelikkel, bogárként viselkedő csengővel és hímnős egérkével), valamint egy halálos betegség gyönyörű metaforájával. Hiába lett látványos a film, mindvégig nem bírja tartani a tempót: éppúgy, mint a szereplők háza, romlásnak indul a történet előrehaladtával. Ő azért nem jut arra a sorsa, mint a főszereplő lány, mert felbír kelni a halálos ágyából, de mindenesetre nem felejtjük el, hogy volt fél óra, amikor döcögősebb volt a történet.

Boris Viant olyan embernek képzelem, aki nem tűrné egyetlen műve megfilmesítését sem. Nyilvánvaló, hogy lehetetlenség lenne filmen visszaadni azt a színes írói képzeletvilágot, ami őt jellemezte. Vian mindössze harminckilenc évesen agyvérzésben halt meg a Köpök a sírotokra című könyvéből készült film díszbemutatóján, mert annyira felidegesítette magát azon, hogy nem úgy alkották meg a filmet, ahogyan ő elképzelte a regényében. Ha élne, ezen a filmen kisebb szívrohamot kapna, de mire másodszorra nézné, biztosan megenyhülne. Hogy miért? Mert a Tajtékos napok nem lett rossz film, csak eltér a normától, csak kevesebb lehetőség van benne játszani, valószínűtlenre sikeredett minden trükk, de átadja a könyv szájízét és fantáziadúsan kelti életre a viani világot. Úgyhogy irány a mozi, „ma este sanda chacha party lesz!”

Mészáros Márton

A Tajtékos napok című film francia plakátja

A Tajtékos napok című film francia plakátja

Advertisements

Arany vagy gazember? – Klapka könyvet írt

2013. május 31.

Klapka György üzletember. Nyolcvanöt éves, de a mai napig dolgozik. A Vámház körút 9. fogalommá vált, a Klapka Üzletházat ő álmodta meg, és tette sikeressé. Híresen nagy nőcsábász volt évtizedekkel ezelőtt, volt egyszerre négy nővel az ágyban, hat gyermeket nemzett, és szigorú férje volt Mary Zsuzsi énekesnőnek. Habár aktív szereplője a médiának, életéről keveset tudunk.

Az 1928-as születésű Klapka Pesterzsébeten nőtt fel, és már gyermekként megmutatkozott az üzlethez való érzéke. Halmozta a sikeres üzleteket, külföldön is próbálkozott számos alkalommal – de ha esetleg csődöt mondott valamelyik üzlete, akkor újra talpra állt. Fiatalon elismert szólótáncos volt, a kommunizmus alatt pedig pusztán anyagi szempontból több száz embert csempészett Nyugatra számos értékes tárgy mellett, aminek meglett az eredménye: rengeteg pénzt keresett, de 1974-ben az NDK-ban halálra ítélték bűnszervezet létrehozása és működtetése, valamint 130 rendbeli embercsempészésért. Most úgy gondolta Scherer Zsuzsa újságíróval együtt, hogy itt lenne az ideje annak, hogy kalandos életét a nyilvánosság elé tárja. Ezért döntöttek úgy, hogy megírják az Aranyember című könyvet, ami nem okozott jogi gondot, mivel nem megegyező a cím a Jókai klasszikus Az arany emberrel.

Medveczky Ilona táncművész és Klapka György üzletemberrel az Aranyember című életrajzi könyve bemutatóján 2013. május 30-án

Medveczky Ilona táncművész és Klapka György üzletember Klapka Aranyember című életrajzi könyvének bemutatóján 2013. május 30-án

Az Ulpius-ház gondozásában kiadott háromszáz ötven oldalas, aranyborítójú könyv 2013. május 30-án jelent meg. A kötet bemutatóját Klapka saját kereskedésében tartották a média és családja, valamint Medveczky Ilona táncművésznő jelenlétében. Medveczky Ilona, kora legnagyobb primadonnája és szépségideálja az eseményen elmondta, hogy azon kevés nők közé tartozik, akiket nem hódított meg a fiatal Klapka, sőt udvarolni sem udvarolt neki. Viszont a most hetvenkét éves díva emlékszik rá, hogy Klapka számtalan nőtt vonzott, és a „legjobb emelő” volt a táncos szakmában. „Ha belegondolok, mióta ismerjük egymást, rosszul leszek” – nevetett a művésznő, aki közel ötven éve ismeri az életművész Klapkát.

Klapka Györgyöt a bemutatóra két gyermeke, a korábban drogfüggő Denis és az angolul anyanyelvi szinten beszélő lánya, Sandy kísérte el a rendezvényre, valamint jelenlegi élettársa. Klapka első feleségét, Mike Rózsit saját elmondása szerint csak fogadásból vette el, s hogy miben fogadott, arra így felelt: „dugásban, mindig abban fogadtam.” Második felesége, az általa tehetségtelennek tartott Koltai Mari vidéki színésznő volt, akivel nagyon jól megértették egymást, az üzletember szerint azért, mert a félig roma szépséget már gyermekkorától kezdve arra nevelték, hogy engedelmesen szolgálja férjét. Az asszony belehalt a szülésbe. Mostani párja csak azért nem mondott neki igent, mert eddigi összes felesége meghalt, és nem akar ötödik lenni az asszonyok, és egyben az elhunyt Klapka ex-feleségek között lenni. A könyvben számos szaftos részletre is kitér, ilyen például Tapsi bácsi története, aki rendszeresen hajtott fel nőket neki és Szenes Iván dalszerzőnek is.

Nagyon puritán ember vagyok, az is voltam világéletemben. Egy paprikás krumpli ugyanolyan jó nekem, mint egy kaviár. Soha nem voltam gizda, nem voltam nagyképű, mindenkivel boldog örömmel leálltam beszélni, és a mai napig leállok” – mondta Klapka György, akinek vagyona meghaladja a 2 milliárd forintot. „Én egy nagy gazember voltam” – summázta életét az öregúr, az emberiség legnagyobb hibájának pedig azt tartja, hogy nem tudunk veszíteni.

Mészáros Márton

Klpka György üzletemberrel az Aranyember című életrajzi könyve bemutatóján 2013. május 30-án

Klapka György üzletemberrel az Aranyember című életrajzi könyve bemutatóján 2013. május 30-án

Ötvenéves Orbán Viktor

2013. május 31.

Egy napon született Piszkos Harry-vel, vagyis a cinikus San Franciscó-i felügyelő megformálójával Clint Eastwooddal (aki 83. évébe lépett) Orbán Viktor miniszterelnök, aki 2013. május 31-én töltötte be ötvenedik életévét.

Orbán Viktor születésnapja alkalmából sokan köszöntötték a különböző fórumokon. „A kor nem érdem, hanem állapot. Mégis mindannyiunk számára jóleső érzés, ha fölköszöntenek bennünket születésnapunkon. Magam is így vagyok ezzel. Köszönöm a jókívánságokat!” – írta üzenetében a Facebook közösségi oldalon a kormányfő, akinek egyik tisztelője azt írta, hogy „(…) Ezen a napon szintén van egy hatalmas szülinaposunk Clint Eastwood személyében!! Két ilyen hatalmas kaliberű nemzet és igazságszerető ember ritka e Földön!! Hajrá!!”

A miniszterelnök kerek születésnapja miatt hálaadó szentmisét tartottak a Belvárosi Plébániatemplomban a Lányok és Asszonyok Orbán Viktorért Egyesület kérésére. Az érintett közleményben fejezte ki véleményét a témában, azt írta „az ilyesmivel jobb megvárni az ember halálát”, valamint arról adott tájékoztatást, hogy nem tartanak semmiféle ünnepséget. Az Index videóriportja Orbán születésnapja alkalmából politikai ellenfeleit kérdezte, Vadai Ágnes (MSZP), Szanyi Tibor (MSZP), Schiffer András (LMP) és Gyurcsány Ferenc volt kormányfő (DK) mind kiemelték, hogy Orbán Viktor önkényuralmat próbál megszilárdítani az országban.

Mészáros Márton

Orbán Viktor miniszterelnök

Orbán Viktor magyar miniszterelnök

Színház – Mephisto

2013. május 31.

Egy színháznak nem dolga véleményt nyilvánítani, a nézők feladata a tanulság levonása és elkönyvelése. A jó színház feladata, hogy történeteket meséljen, amelyekkel ráébresszen bennünket dolgokra, a válaszokat pedig magunknak kell megtalálnunk. Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház leköszönő igazgatója utoljára rendez a teátrumban, búcsúdala a fasizmusnak való behódolásról szóló Mephisto, amely Klaus Mann regényéből készült. Nos, a kérdés magától ötlik fel: mégis miért vártak eddig arra, hogy színpadra vigyék a híres regényt? A rendező szerint azért, mert aktualitását igazán csak most értékelhetjük az általa vezetett Nemzeti elmúlt öt éve során.

Stohl András a Mephisto című darabban a Nemzeti Színházban

Stohl András a Mephisto című darabban a Nemzeti Színházban

Persze az időzítéshez nem kapcsolódnak a Nemzeti Színházban lezajló változások, de a figyelmes közönség kihallhat ezt-azt a darabból. Alföldi Róbert rendezése korrekt, mondhatni az eredeti tartalomhoz leginkább a Mephistónál ragaszkodott, szinte alig változtatott valamit a regényben elhangzó dialógusokon. Maga az előadás, amelyet a Nemzeti nagyszínpadán játszanak, is a szó hagyományos értelmébe vett előadás. A szöveghez való hűség mellett nem tartalmaz nyílt szerepvállalást, de a színpadot is tudatos, visszafogottan van használva. Mindez azt sugallja számomra, hogy Alföldi Róbert az önkényeskedés és a csinnadratta helyett méltósággal szeretett volna búcsúzni attól a színháztól, amelyet az ország első számú színházává tett.

A Mephisto a nagy német író, Thomas Mann fiának, Klausnak a szemszögéből tárja elénk a művészet és az uralkodó elit közötti kapcsolatot. A hányatott sorsú Klaus Mannt egyregényes szerzőnek tituláljuk, azonban a Mefisztó a hatodik kötete volt. Az egyre fasizálódó Németország helyzetét 1936-ban, három évvel a világháború kirobbanása előtt írta meg, szavai azonban a szörnyűre festett, jövőbeli világképből szempillanat alatt véresen komoly valósággá váltak. A történet különleges helyet foglal el a magyar művészet palettáján, mivel a regényből forgatott azonos című Szabó István-film az egyetlen magyar játékfilm, amelyet Oscar-díjjal ismertek el. A színházi adaptáció készítői, Alföldi, a rendező, és a dramaturg Vörös Róbert szerették volna, ha Szabó István hozzájárul a forgatókönyv felhasználásához, de mivel a rendező ezt elutasította, saját kútfőből kellett szelektálniuk, hogy a regény mely elemeit hagyják ki a darabból, s melyekre fektetnek különösen nagy hangsúlyt.

Tenki Réka és László Zsolt a Mephisto című darabban a Nemzeti Színházban

Tenki Réka és László Zsolt a Mephisto című darabban a Nemzeti Színházban

A színházi adaptáció képes arra, hogy megteremtsen egy olyan hangulatot, ami belénk költözik a mintegy két és fél órás előadás alatt, és utána is fogva tartson bennünket. Alföldi tökéletes korrajzot hozott létre a darabbal, az 1930-as évek közepében véget érő cselekmény, és az azt megelőző közel tíz év légkörét nem csak a nagyszerű jelmezekkel, hanem korhű dalokkal, valamint a háború előtti német színház ábrázolásával éri el. A legnagyobb kérdés a történetben Hendrik Höfgen, a céltudatos német színész helytállása az egyre nagyobb gondot jelentő fasizmus idején: hol van az a határ, amikor megálljt kell mondani, és elhatárolódni az aggasztó politikai hatalomtól? Vagy a helyes út az engedelmesség? A Mephisto tulajdonképpen arról szól, hogy egy emberrel mi minden történik tíz megpróbáltatásokkal teli év során.

A nyitójelenetben Stohl Andrást látjuk, amint Höfgen bőrébe bújva hat percen át táncol egy balett részletet. Lihegve, izzadva, láthatóan nagy erőfeszítést és koncentrációt igényelve, eltűrve a fájdalmat, tanítójától a félvér Juliettától (Bánfalvi Eszter), aki kitoloncolásakor nem bírja felfogni, hogy miért bánnak el vele. Höfgen karakteréről csak később tudjuk meg, hogy tipikusan az a fajta ember, aki mindent megtesz a kiszemelt cél elérésének érdekében, küzd, ameddig csak tud, az embereket pedig inkább bábnak használja saját vágyainak beteljesítésére. Hogy Hendrik Höfgen jó színész-e, vagy sem, nem derül ki. Az azonban igen, hogy jellemtelen figura. Párizsban kétségbeesve fogadja a nemzeti szocialisták hatalomra kerülését, a karakter zaklatottságát jól adja vissza Stohl, aki ebben a jelenetben kicsit többet mutat, mint amennyit feltehetőleg látni akart az átlagnéző, amikor pucéran, szétnyitott lepedővel futkos a szobában. Később ugyanez a Höfgen, behódol a hatalomnak (mondhatni „megtér”), és az állami színház intendánsává nevezik ki.

Stohl András élete egyik legjobb játékát nyújtja a gyakran tenyérbemászó Höfgenként, de a fölényeskedő és a meghúzódó én sem jelent neki gondot – mégis ennek ellenére, számomra hiányzott alakításából a kettősség, amely jellemzi a szerepét. A pompás jelmezek átadták ezt, csak éppen a színészen érezni kevésbé. Mellékes hasonlóságok vannak a film és a darab öltözékei között, de a maszkot viselő, és a Jokerre sminkelt arcú Stohl András látványa elfeledteti ezt. A mértéktartó színpadkép egyszerű, mégis hatásos, meglepő módon leginkább annál a jelenetnél, amikor a tisztalelkű színházigazgató (Gáspár Sándor) zsidó származású feleségéért (Söptei Andrea) kiállva önként távozik az életből. Az ő kettősük búcsúszövege – részben a nagyszerű tálalásnak köszönhetően – bennünk marad másik néhány mondattal együtt. De a tábornagy (László Zsolt) felbukkanása, és eszes-hűséges felesége, Lotte (Tenki Réka) – akinek jelenléte hárító is a tábornagy és a színész között – is maradandó élménnyel kecsegtet, már csak a színészi alakítás, és a félelmetesen gyönyörű jelmez miatt is.

Megnyugodással vettem tudomásul, hogy más nézők is úgy érezték, mint én: hiába Hendrik Höfgen harcáról szól a történet, sokkal jobban érdekelnek minket a mellékszereplők. A színházi súgó (Nagy Mari), a hithű náci (Nagy Zsolt), a reménytelen szerelmes naiva (Mészáros Piroska), a szépfiú (Szatory Dávid), és az udvarias kis Böcök (Fehér Tibor) története elhalványul a három női sztár, Dora Martin, Nicoletta von Niebuhr, Barbara Brückner mellett. Előbbi ünnepelt színésznő, aki emigrálásra kényszerül (sokan Marlene Dietrich-kel azonosították), és külföldön csinál nagy karriert, azonban Udvaros Dorottya nem kap tehetségéhez méltó feladatot, mivel öt-hat perc alatt képtelen kiteljesedni a szőrmebundában járó díva szerepében. Kárpótlásul azért kapunk tőle egy gyönyörű dalt. Kötelességem kiemelni, hogy a másik két női karakter megformálói, Radnay Csilla Barbarája és Martinovics Dorina Nicolettája a két művésznő kiváló képességeiről tesz tanúbizonyságot. Szokatlan szerepben láthatjuk Hevér Gábort is, aki a kerekesszékhez kötött Mardert, a befutott írót játssza sokszínűen: hol rezdüléstelen komor arckifejezéssel, hol figyelemfelkeltő nevetéssel kelti életre a látszólag extravagáns és egoista szerzőt, aki jóllehet, hogy ezekkel a hivalkodó jellembeli kiütközésekkel csak palástolni szeretné valós énjét.

Lehetne mivel tovább szaporítani a szót, például az olyan apró észrevételekkel, minthogy a baba akkor sír fel a babakocsiban, amikor társasága a nácizmust kezdi éltetni, vagy a tökéletes koreográfiával betanult Függetlenségi Nyilatkozat-dalból, amely az előadás egyik legjobb pillanatát nyújtja. Csupán a befejezés akadozik kicsit. Valahogy nem ilyet vártunk egy ilye hatásos előadás után, talán fel sem fogjuk, hogy valóban ez a darab vége. Höfgen szavai („csak egy színész vagyok”) kétségbeesett védőbeszédként csengenek fülünkben, de a feladat, hogy eldöntsük, hogy Höfgen valóban nem elítélendő-e, mert csak egy színész, ki dolgát tette, vagy az erkölcsi gyarlóság mintapéldánya, a mi feladatunk marad. Az előadás nem ítélkezik Höfgen felett, azt ránk hagyták.

Mészáros Márton

Szereplők a Mephisto című darabban a Nemzeti Színházban

Szereplők a Mephisto című darabban a Nemzeti Színházban

Antal Nimród viszi a Metallicát Hollywoodba

2013. május 29.

Világszerte legalább harmincmilliós masszív rajongótábora van a Metallica amerikai heavy metal együttesnek. Antal Nimród, a Kontroll című film rendezőjének következő munkája, az együttes vancouveri szuperkoncertjéről forgatott koncertfilm lesz. A Metallica Through the Never című egész estés alkotás nem szokványos koncertfilm, a koncert mellett egy mozifilmes szál is kibontakozódik.

A filmet nemcsak rendezte, hanem saját maga is írta Antal. A 39 éves rendező, aki három filmet rendezett Hollywoodban, olyan háttértörténetet álmodott meg, amelyben egy fiatalember, aki az együttes megbízására autózik egy helyszínre, súlyos autóbalesetet szenved, a roncsból kimászva pedig egy utópisztikus világban találja magát. A Metallica koncerten elhangzott dalai mindvégig keresztülszövik a filmet, ezáltal válik egyedivé az alkotás, amelyet háromdimenziós formátumban mutatnak be.

Az együttes internetes oldalán közölt bejegyzés szerint az együttes nagy rajongója Antal Nimród munkásságának, Lars Ulrich, a Metallica dobosa írja: “Nagy rajongója vagyok Antal Nimródnak a Kontroll óta, amit 2004-ben mutattak be Cannes-ban, ahol mindenkit magával ragadott.” A hamarosan bemutatásra kerülő film előzetesét egy hét alatt 310 ezer ember nézte meg 2013. május 29-ig.

Mészáros Márton

A Metallica tagjai

A Metallica tagjai

A népszerű Tibi atya elköltözött

2013. május 29.

Több mint 121 ezer követője van a legnagyobb internetes közösségi oldalon „Tibi atyának”, annak a fiktív katolikus papnak, akit megalkotói azért hoztak létre saját elmondásuk szerint, hogy görbe tükröt tartson korunk társadalma elé. A kitalált karakter súlyos alkoholizmusban szenved, beteges szexuális hajlamai vannak és mélyen sérti a vallásos embereket, most azonban betelt a pohár Máriakálnok polgármesterénél is, aki felemelte a hangját a jelenség ellen.

Tóásóné Gáspár Emma polgármester rendőrségi feljelentést tett a Tibi atya oldal létrehozói ellen, mivel szerinte azok megsértették a máriakálnokiakat, valamint visszaélnek a falu címerével, jelképeivel – erősítette meg a híreket a máriakálnoki polgármesteri hivatal 2013. május 29-én. A hatóságok nyomozást indítottak az ügyben. Ezt követően az oldal alapítói Humbákfalva néven alapítottak szintén fiktív közösséget, ahol új otthonra lelhet az internetes mém.

Hivatalból olvasnom kell Tibi atya bejegyzéseit, de egyáltalán nem tudok nevetni rajtuk. Ez a falu régi vallásos hagyományokat őriz, nem illendő ebből gúnyt űzni. Nem szeretnénk Tibi atya sértő vicceiről elhíresülni. Azt kérjük tőle, költözzön el egy kitalált faluba. Tibi atya nemkívánatos személy Máriakálnokon” – nyilatkozta a Győr-Moson-Sopron megyei polgármester-asszony a Blikk napilap szerdai számának.

A Tibit atyaként elhíresült férfi képének megalkotásakor valójában a New York-i Todt Hill papjának, Stephen Valenta atyának a képét használták fel, akit a valóságban szexuális vádak miatt ítéltek el. 

Tibi atya „tevékenységét” valóban ártalmasnak ítélem meg, az oldalon közölt ízléstelen viccek nem szórakoztatnak. Számtalan poén forrása alapjában véve sért engem, de nem csak én osztom ezt a nézetet. A Nyugat.hu korábbi cikke szerint naponta közzétett, sokkoló poénjaival „nemhogy súrolja a jó ízlés határát, hanem folyamatosan lábbal tiporja…és netes körökben úgy terjed, mint egy jó influenzajárvány télvíz idején.” Habár találok olyan bejegyzést, amin tudok nevetni, elég borzasztónak találom, hogy megtörténhetnek ilyen szexuális visszaélések egyházi körökben, ezért nem gondolom, hogy helyénvaló ezzel viccelődni, éppúgy, mint magával a vallással, mások halálával, alkoholizmusával (ami egy komoly probléma), vagy rasszista megjegyzésekkel. Az oldalt egyébként az elmúlt időszakban többen jelentették tartalma miatt.

Mészáros Márton

Tibi atya

Tibi atya

Amerikai dróntámadás Pakisztában

2013. május 29.

2013. május 29-én egy amerikai dróntámadás következtében Pakisztán északnyugati részében hét személy életét vesztette. Az amerikai drónról elindított rakéták egy vályogházat találtak el egy kisebb településen, amely 3 kilométerre van Mirámsáhtól, Észak-Vazirisztán körzet székhelyétől.  

Barack Obama amerikai elnök éppen a közelmúltban jelentette be, hogy a kormány igyekszik egyre kevesebb dróntámadást indítani. A mostani beavatkozás volt az első amerikai dróntámadás a május 11-i pakisztáni parlamenti választások óta, amely alatt fontos szerepet kapott a tiltakozás az amerikai közbeszólás ellen. Az USA évek óta hajt végre támadásokat pilóta nélküli repülőgépekkel iszlám lázadók ellen.

Mészáros Márton

Vali-ur-Rehman, a pakisztáni tálibok parancsnok-helyettese (képen) is életét vesztette az amerikai dróntámadásban Pakisztán északnyugati részében 2013. május 29-én

Vali-ur-Rehman, a pakisztáni tálibok parancsnok-helyettese (képen) is életét vesztette az amerikai dróntámadásban Pakisztán északnyugati részében 2013. május 29-én

80 éves a legidősebb Mount Everestet megmászó férfi

2013. május 29.

2013. május 29-én ért haza Tokióba a Csomolungmáról a 80 éves Miura Juicsiro. Az idős férfi május 23-án három másik japán személy (köztük a fia) és hat nepáli serpa társaságában hódította meg a Mount Everest 8848 méter magas csúcsát, így ő lett a legidősebb ember a történelemben, aki megmászta a világ legmagasabb hegyét.

Az idős férfi mostani teljesítményével rekordot újított, mivel az eddigi rekordtartó a nepáli Min Bahadur Sercsan volt, aki 2008-ban 76 évesen jutott fel a Mount Everest csúcsára. Az új első, Miura, aki képzett hegymászó és síelő, nem először jár az Everesten: amikor életében először mászta meg 1970-ben, akkor beírta magát a történelembe, mint az első személy, aki lesíelt a Mount Everest déli lejtőjén közel nyolcezer méteres magasságból. Az úriember páratlan teljesítményéről The Man Who Skied Down Everest címmel dokumentumfilm is készült, amely 1976-ban Oscar-díjat kapott.

A Mount Everesten tapasztalt hegymászók is rendszeresen életüket vesztik, vagy eltűnnek. A csúcs közelében Miura Juicsirónál évtizedekkel fiatalabb hegymászókat is megvisel az oxigénhiány, és legyengülnek az órákig tartó úttól a mínuszokban. Az idős úr annak ellenére mászta meg a világ csúcsát, hogy szívbeteg és korábban négy alkalommal hajtottak végre szívműtétet.

Mészáros Márton

Miura Juicsiro (Yuichiro Miura), a legidősebb személy, aki valaha megmászta a Mount Everestet

Miura Juicsiro (Yuichiro Miura), a legidősebb személy, aki valaha megmászta a Mount Everestet

Meghalhatott a szaúdi király

2013. május 29.

Meg nem erősített sajtójelentések szerint elhunyt Abdallah bin Abdel-Aziz szaúdi király, aki mintegy másfél hónapja nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Egy Londonban dolgozó szaúdi újságíró szerint a király klinikailag halott – jelentette a média 2013. május 26-án. A jelentés szerint az idős uralkodót május 22. óta gépek tartják életben.

A cikk szerzője, Asharq Alawsat szerint Abdallah király létfontosságú szervei; szíve, veséje és tüdeje mondta fel a szolgálatot. A jelentés orvosi forrásra hivatkozva írja, hogy a megmentéséért küszködő orvosok többször használtak defibrillátort, de már csak mesterségesen tartják életben.

A viszonylag elszigetelt szaúdi királyi ház még nem adott ki közleményt az uralkodó egészségi állapotáról. A hír valóságtartalmát alaposan megkérdőjelezi az a tény, miszerint az újságíró immáron másodszorra jelenti Abdallah halálát. A király egészségi állapota az utóbbi években jelentősen romlott, az elmúlt három évben számtalan orvosi kezelésen esett át hazájában és az Egyesült Államokban is.

Hivatalos életrajza szerint 1924. augusztus 1-jén született Abdallah király, azonban két évvel ezelőtt a WikiLeaks nemzetközi nonprofit szervezet által kiszivárogtatott dokumentumok szerint a király valójában 1916-ban látta meg a napvilágot, miután egy nyugati orvos is megerősítette, hogy látta az uralkodó személyes egészségügyi adatait. Abdallah 2005-ben foglalta el a trónt bátyja halála után, de azt megelőzően már fél évszázada különböző tisztségeket töltött be a kormányban, valamint a fegyveres erők parancsnoka volt.

Mészáros Márton

Abdallah bin Abdel-Aziz szaúdi király

Abdallah bin Abdel-Aziz szaúdi király

Budapesten pihen a Facebook-vezér

2013. május 28.

2013. május 27-én a magyar fővárosba érkezett Mark Zuckerberg amerikai programozó, a Facebook közösségi oldal alapítója. A 29 éves milliárdost feleségével, Priscilla Channal kapták lencsevégre az ötödik kerületben, illetve Budán.

Zuckerberg előző nap még Bécsben járt, közvetlenül a császárvárosban tett látogatása előtt pedig Pozsonyban, Prágában és Berlinben volt. A magyar fotósok először a Király utcai Spíler BistroPubban kapták lencsevégre, majd szállodája, a Gresham-palota környékén sétálva. 

Mark Zuckerberget 2010-ben a Time magazin Az év emberének választotta, vagyona pedig az elmúlt havi becslés szerint a világ tíz leggazdagabb embereinek egyikévé teszi. Az általa létrehozott Facebook pedig a közelmúltban elérte az 1, 11 milliárd regisztrált felhasználót.

Mészáros Márton

Mark Zuckerberg amerikai programozó, a Facebook közösségi oldal alapítója

Mark Zuckerberg amerikai programozó, a Facebook közösségi oldal alapítója