Advertisements

Archive for 2014. január

Két új Szapphó-versre bukkantak

2014. január 30.

Szapphó ókori görög költőnő két új, eddig ismeretlen versére bukkantak egy papiruszon, amelyet egy magángyűjtő ajándékozott az Oxfordi Egyetemnek – jelentette be Dirk Obbink, az oxfordi egyetem kutatója 2014. január 30-án.

A i. e. 6. század elején Leszbosz szigetén élt és alkotott Szapphó művei közül számtalan alkotás megsemmisült, csupán egyetlen verse maradt fenn éppen a történelem során. A most talált két versre akkor leltek rá, amikor egy anonimitást kérő magángyűjtő megmutatta a körülbelül Kr.e. 3. századból származó papiruszdarabot Dirk Obbinknak, az Oxfordi Egyetem kutatójának. A professzor az írásos leletek alapos vizsgálatát követően arra megállapításra jutott, hogy a „költemények kétségkívül Szapphó művei”. A szakember a Zeitschrift für Papyrologie und Epigraphik című kiadványban számol be részletesen kutatási eredményéről.

A felfedezett versek közül az egyik a fiatal nőkből álló művészeti társaságot szervező Szapphó bátyjairól, Charaxosról és Larichosról szól, és a műben arra kéri az olvasót, hogy fohászkodjon Héra istennőhöz azért, hogy Charaxos épségben visszatérjen tengeri útjáról. A görög líra kiemelkedő alkotója a másik versben kedvelt témáját, a szerelmet dolgozza fel: egy viszonzatlan szerelmet történetét énekli meg.

Mészáros Márton

Elterjedt ábrázolás Szapphóról (Kr. e. 619 k.–568 k)

Elterjedt ábrázolás Szapphóról (Kr. e. 619 k.–568 k)

Advertisements

110 éves a legidősebb magyar férfi

2014. január 30.

Tortával és nótaszóval köszöntötték 110. születésnapja alkalmából Gallai Rezsőt, Magyarország legidősebb férfiját a Lepke utcai átmeneti gondozóházban Győrben 2014. január 28-án, egy nappal a születésnapja előtt. A bácsi 106 évesen költözött az otthonba.

Gallai Rezső 1904. január 29-én született Szombathelyen. Lelencgyerekként nőtt fel, majd lovászfiú, zsoké, suszterinas, cipész, házmester, később újságíró lett, és kilencvenéves koráig visszajárt dolgozni utolsó munkahelyéhez, a vízművekhez. 2010-ben lett az ország legidősebb férfi állampolgára. Magyarország eddigi legidősebb személye, a 111 évet élt Kudász Jánosné Guba Ilona (1902-2013) tavaly hunyt el, halála óta Gallai hazánk második legidősebb állampolgára. 

Egy nappal a kerek születésnapja előtt, tucatnyian köszöntötték Gallai Rezsőt az otthonban rendezett ünnepségen. Az ünneplők között volt egyetlen unokája, valamint Borkai Zsolt, Győr polgármestere, és néhány olyan munkatárs is, akikkel még nyugdíjas korában dolgozott együtt. Az igazság az, hogy azok a munkatársak, akik még a nyugdíjazása előtt dolgoztak vele, már nem élhetnek, mert Gallai Rezső 1964-ben vonult nyugdíjba.

A kiváló tudatnak örvendő Gallai Rezső már csak járókerettel tud közlekedni, de továbbra is aktív és vidám, és csupán a reggeli és esti tisztálkodáshoz igényli a nővérek segítségét. A szupercentenáriussal először 2011-ben készítettem interjút, akkor Matusz Károly fotóriporter is elkísért a látogatásra, de Rezső bácsi hosszú életének árnyoldalait mutatja, hogy a nála szinte félévszázaddal fiatalabb fotóművész időközben elhunyt, akárcsak második fia is. Habár Rezső bácsi elsősorban a múltat képes tisztán felidézni, a 110. születésnapja előtt tett látogatásomkor emlékezett a korábbi interjúnkra és beszélgetéseinkre, közös fényképünk pedig el van helyezve az otthon falán. A Gallai Rezsővel készített interjúm február elején jelenik meg egy nyomtatott hetilapban.

Mészáros Márton

A 110 éves Gallai Rezső, Magyarország legidősebb férfija Győrben 2014. január 19-én (Fotó: Mészáros Márton)

A 110 éves Gallai Rezső, Magyarország legidősebb férfija Győrben 2014. január 19-én (Fotó: Mészáros Márton)

Visszavonták egy film Oscar-jelölését

2014. január 30.

Jogosulatlan előnyszerzésre tett kísérletre hivatkozva visszavonták az Alone Yet Not Alone című amerikai film Oscar-jelölését 2014. január 29-én.

A film, amely egy 1750-es években élt Pennsylvania államban letelepedett német bevándorló pár igaz történetéről szól, azért került kizárásra a 85. Oscar-gála jelöltjei közül, mert Bruce Broughton, az Amerikai Filmakadémia zenei alosztályának egykori vezetője e-mailben reklámozta a film Oscar-díjra jelölt betétdalát közvetlen kollégái számára, amivel megszegte az Oscart odaítélő 6000 fős társaság promócióra vonatkozó szabályait. Broughton érdekelt volt az ügyben.

Az Amerikai Filmakadémia nominációkkal foglalkozó szakosztálya a film kizárását követően nem jelentett be újabb jelöltet a legjobb betétdal kategóriájában, így a mezőnyben a Jégvarázs (Frozen), a Gru 2 (Despicable Me 2) című animációs filmek, a Mandela: Long Walk to Freedom című életrajzi dráma és A nő (Her) című alkotás verseng tovább. Korábban 1972-ben volt hasonló kizárási botrány, akkor a klasszikussá vált, A Keresztapa (The Godfather) című film zenéjének jelölését vonták vissza. Abban az évben Francis Ford Coppola filmje helyett A mesterdetektív (Sleuth) című alkotás zenéjét találták méltóra a jelölésnek a kizárás után.

Mészáros Márton

Az Amerikai Filmakadémia Oscar-díjai

Az Amerikai Filmakadémia Oscar-díjai

II. Erzsébet királynő lemondását híresztelik

2014. január 28.

Károly walesi herceg népszerűsége az utóbbi években folyamatosan nő, a britek többsége a trónörököst látná uralkodóként, derül ki a YouGov felmérésből, amelynek eredményeit 2014. január 26-án ismertették. II. Erzsébet továbbra sem mond le.

Tíz éven belül ez az első közvéleménykutatás a szigetországban, amelynek megkérdezettjei Károly herceget támogatják anyjával ellentétben. Míg Károly herceg a szavazók 53%-nak bizalmát élvezi, addig Károly fia, Vilmos herceg trónra lépését megkérdezettek 31%-ka támogatja.

A napokban felmerült II. Erzsébet lemondásának lehetősége, de a királynő önkéntes távozása örökzöld sláger a brit sajtóban évtizedek óta, valóságalapja viszont nincs. A hírértéket növeli, hogy nemrég bejelentették, hogy királynő, és Károly herceg sajtóirodáját összevonják, illetve a királynő újévi kitüntetettjeinek listáján szereplő Cristopher Deidt, az uralkodó magántitkára kitüntetésének indoklása így szól: „A hatalom átruházásának előkészítési munkálataiért”.

A Coral brit fogadóiroda már nem is ír ki több fogadást II. Erzsébet esetleges távozására, mert úgy látják, az uralkodó előbb vagy utóbb átadja helyét örökösének. Az iroda döntésében nagy szerepet játszhatott, hogy egy ismeretlen 200 fonttal fogadott arra, hogy a királynő már ebben az évben távozik. Átlagosan csak 10-20 fontot áldoznak a szerencsejátékozni vágyó britek fogadásra, ezért úgy gondolják, a bizonyos személy bizalmas információk birtokában lehet.

A robusztus munkabírású II. Erzsébet áprilisban tölti be 88. születésnapját, de továbbra is nagy precizitással, személyesen látja el uralkodói feladatkörét, bár a 2014-es évtől számos megbízást ad át fiának, és az uralkodócsalád fiatalabb generációinak – többek között külföldi útjait csökkenti. A királynő férje, Fülöp herceg idén lesz 93 éves, míg II. Erzsébet anyja, az anyakirálynő 102 évig élt, ami mind azt bizonyítja, hogy Erzsébetnek még hosszú évei lehetnek hátra.

A 62 éve trónon lévő II. Erzsébet királynőnél csak ükanyja, Viktória királynő (1819-1901) uralkodott hosszabb ideig: 63 és fél évig.

Mészáros Márton

Károly trónörökös, II. Erzsébet királynő és Vilmos herceg

Károly trónörökös, II. Erzsébet királynő és Vilmos herceg

Elhunyt Pete Seeger

2014. január 28.

2014. január 27-én, 94 éves korában egy New York-i kórházban elhunyt Pete Seeger amerikai folkénekes, politikai aktivista – közölte Kitama Cahil Jackson, az előadóművész unokája január 28-án. Seeger forradalmi újításokat hozott a zenébe.

Peter Seeger néven született New Yorkban 1919. május 3-án. Huszonnyolc évesen The Weavers néven alakított zenekart, legnagyobb sikerüket a Goodnight, Irene című szerzeménnyel érték el, amely egy 30-as évekbeli Lead Belly dal volt. Seeger 1948-ban írta első változatát a klasszikussá vált Hogyan játsszunk öthúros bendzsón című könyvének. A hosszúnyakú/Seeger bendzsó nevű hangszer az ő találmánya. 1958-ban szólókarrierbe kezdett. A zenéléssel párhuzamosan az 1960-as években a Rainbow Quest folkzenei televízió házigazdájaként a folkzenét népszerűsítette, és olyan ismert vendégeket hívott műsorába, mint Johnny Cash, June Carter, Mississippi John Hurt, vagy éppen a Stanley Brothers. 

Legismertebb dala a Where Have All the Flowers Gone?, amelynek első három versszakát 1955-ben írta. A dal elsősorban Marlene Dietrich német színésznő feldolgozásában ismert, aki angolul, németül és franciául is sikerre vitte a szerzeményt, amelyet később Bobby Darin, Vera Lynn és Joan Baez is feldolgozott. Lee Haysszel társszerzője volt az If I Had a Hammer című dalnak, amelyet a Peter, Paul and Mary formáció tett ismertté, de Aretha Franklin és Johnny Cash is énekelte. Nevéhez fűződik még a Guantanamera és a We Shall Overcome című dalok is. Bob Dylan, a korszak kiemelkedő dalszerzője és énekese mentoraként tisztelte.

Pete Segger munkásságát annak szentelte, hogy másokon segítsen. Híres baloldali aktivista volt, ami miatt tiltólistára is került, de a sztálini terror és az 1956-os magyar forradalom véres leverése után kiábrándult a keményvonalas kommunizmusból. Az Amerika ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság az 1960-as években majdnem elérte, hogy börtönbe kerüljön, mert nem adta ki politikai kapcsolatait. 2009-ben Bruce Springsteen és unokája oldalán fellépett Barack Obama amerikai elnök beiktatási ünnepségén, 90. születésnapját pedig koncerttel köszöntötték a Madison Square Gardenben. Számtalan Grammy-díjat nyert pályafutása során, a 91. születésnapja alkalmából megjelent lemeze is Grammy-díjat kapott. 

2012-ben, 93 évesen felénekelt egy dalt a Amnesty International emberi jogi szervezet akciójának keretében. Felesége, Toshi 2013-ban hunyt el. Pete Seeger halála évéig zenélt és koncertezett, az utóbbi időkben a zene mellett felolvasásokat tartott, és jótékonysági rendezvényeken szerepelt.

Mészáros Márton

Pete Seeger amerikai folkzenész (1919-2014)

Pete Seeger amerikai folkzenész (1919-2014)

25 éve halt meg Salvador Dalí

2014. január 26.

Huszonöt évvel ezelőtt, 1989. január 23-án halt meg Salvador Dalí, a katalán művész, aki a szürrealista alkotásmód magas esztétikai szintre emelésével egyszerre nyitott és tetőzött be egy korszakot. Zseni volt, akinek kezében minden arannyá változott.

„Ha zsenit játszol, azzá leszel” – állította Salvador Dali. A szürrealizmus atyja Salvador Felipe Jacinto Dali néven született 1904. május 11-én a spanyolországi Figueres városában. Ugyanazt a nevet kapta, mint idősebb bátyja, aki születése előtt halt meg. Tehetsége már korán megmutatkozott, 1919-ben, tizenöt évesen kiállították műveit a Városi Színházban, amelyet Dalí később megvásárolt, és ahol ma az évente milliókat vonzó Dalí Múzeum üzemel. A katalán fiatalember a Figueres-i Művészeti Iskolában tanult, társaival pedig megalapította a „Studium” című kiadványt, amelyben első írásait publikálta. Később a Madridi Képzőművészeti Akadémiára járt, azonban a tanári karral több alkalommal is összetűzésbe került, ezért elzavarták. Madridban a Szent Ferdinánd Szépművészeti Akadémia diákjaként kollégiumban élt, ahol megismerkedett korának szellemi életét meghatározó fiatal művészekkel.

1926-ban először járt Párizsban, ahol első útja Picassóhoz vezetett, és ahol rögvest csatlakozott a szürrealista művészek csoportjához. Rákövetkező évben behívták katonai szolgálatra, amelyet szülővárosában töltött. Ezekben az időkben vásárolt magának kis tanyát a szülővárostól nem messze található Port Ligatban. Ekkoriban dolgozta ki önmaga számára paranoia-kritika módszerét, amelynek segítségével szabadjára engedi irracionális fantáziáját, de tiszta fejjel választja közülük az ígéretes ötletet. Tehetségére korán felfigyeltek, sorban nyíltak kiállításai Párizsban, New Yorkban és Londonban. 1936-ban a Time magazin címlapjára került. 1939-ben a New Yorki Metropolitan Opera bemutatja a Bacchanália című balettet, amelynek díszleteit Dalí tervezte. A második világháború kitörése idején az USA-ba költözik, ahol 1955-ig él.

Salvador Dalí alkot (Fotó 1948-ból)

Salvador Dalí alkot (Fotó 1948-ból)

Visszatérve hazájába a világtól elvonultan él és alkot Cadaquésben. Társa és múzsája, az imádott felesége Gala, a nála tíz évvel idősebb orosz származású Elena Diakonova volt, aki korábban Dalí barátjának, Paul Éluard francia költőnek volt a hitvese. Dalí és Gala Párizsban ismerkedett meg, és 1934-ben házasodtak össze. Gala személye számtalan Dalí-művön visszaköszön, az asszony pedig híres volt arról, hogy naponta háromszor átöltözött, amit Dalí nagyon szeretett benne. Dalí Cadaquésben festi nagyformátumú misztikus mesterműveit, vallási témájú képeit. 1974-ben előszóval és illusztrációval látta el Sigmund Freud könyvét, négy évvel később bemutatja első hipersztereoszkópikus festményét New Yorkban. Még életében felavatták a floridai St. Petersburgi Dalí Múzeumot. 1982 sorsfordító év számára: Port Lligat-i otthonukban meghal Gala. Az asszony halála után Dalí soha többé nem megy vissza a házba, amelyet évtizedeken keresztül csinosított, és amely maga is egy műalkotás. Dalí eztán átköltözött a púboli kastélyba, ahol párját örök nyugalomra helyezték. I. János Károly spanyol király a Púbol márkija címet adományozta neki. 1984-ben tűz ütött ki a várkastélyban, amelyben Dalí súlyos égési sérüléseket szenvedett. Ekkor átköltözött Figueresbe, 1989. január 23-án, 84 évesen a toronyban hal meg. Hiába mondta humorizálva, hogy Dalí soha nem hal meg. Sírja a városban lévő Dalí Múzeumban található.

Mindig adódik egy pillanat az emberek életében, amikor rájönnek, hogy imádnak engem.” – Dalí

Szinte nincs olyan művészeti ág, amiben Dalí ne alkotott volna: szobrai a világon szerte ki vannak állítva, híres katalán filmrendezővel, Luis Buñuellel készített munkája, az 1929-ben bemutatott fekete-fehér Andalúziai kutya (Un chien andalou) a szürreális film első alkotása. Dalí egyébként Alfred Hitchcock és Walt Disney filmjein is dolgozott. Dalí szürreális festményei közül a legpopulárisabb talán az Elfolyó idő, képein gyakran visszaköszönnek a rinocéroszok, az elefántok, az órák, tojások, és a sáskák, amelyektől rettegett, néhány művének pedig olyan hosszú címet adott, mint a Dalí keze elhúz egy aranygyapjú formájú felhőt, hogy megmutassa Galának azt a tökéletesen mezítelen hajnalt, amely messze-messze a Nap mögött húzódik. Dalí írásai Egy zseni naplója, illetve Salvador Dalí titkos élete címmel jelentek meg magyarul is. Alkotói fantáziájának példája, hogy ő tervezte meg a híres szélorgonát, múzeumának homlokzatát, a Chupa Chups nevű spanyol nyalóka logóját és számos egyedi tárgyat.

Mészáros Márton

Salvador Dalí katalán festőművész (1904-1989)

Salvador Dalí katalán festőművész (1904-1989)

Megnyílt az Oscarhoz vezető út Cuarón előtt

2014. január 26.

A színészek, írók és producerek céhei által adományozott díjak után az Amerikai Rendezők Céhe (Directors Guild of America) is kiosztotta elismeréseit: a legjobb rendezőnek a mexikói Alfonso Cuarónt választották 2014. január 25-én. Ezzel megnyílt a a Gravitáció (Gravity) című filmért jelölt 52 éves rendező útja az Oscar-díj felé.

A tizenötezer fős tagsággal rendelkező Amerikai Rendezők Céhe (DGA) Alfonso Cuarón mellett a legjobb televíziós drámasorozat rendezőnek Vince Gilligant választotta a Totál szívás (Breaking Bad) Felina című epizódjáért, míg vígjátéki kategóriában A stúdió (30 Rock) rendezője, Beth McCarthy-Miller diadalmaskodott. A televíziós minisorozat, vagy tévéfilm kategóriában Steven Soderbergh amerikai rendezőt ismerték el a Liberace életéről szóló, Michael Douglas főszereplésével forgatott Túl a csillogáson (Behind the Candellabra) című HBO-filmért.

Mészáros Márton

Alfonso Cuarón mexikói rendező átveszi elismerését az Amerikai Rendezők Céhe díjkiosztóján Los Angelesben 2014. január 25-én

Alfonso Cuarón mexikói rendező átveszi elismerését az Amerikai Rendezők Céhe díjkiosztóján Los Angelesben 2014. január 25-én

Mi érdekelte az embereket 2013-ban?

2014. január 26.

A Google, a világ legnagyobb internetes keresőrendszere minden év elején közzéteszi listáját arról, hogy a felületén milyen kifejezésekre kerestek rá a legtöbben az elmúlt évben. Míg a globális listán a tavaly elhunyt Nelson Mandela Nobel-békedíjas dél-afrikai elnök áll, addig a magyar olvasókat a 20. század meghatározó emberjogi aktivistája nem érdekelte, annál jobban Paul Walker, a tragikus fiatalsággal elment jóképű filmsztár.

Az általános listán Mandela és Walker mellett a szintén színészhalott, Cory Monteith foglalkoztatta az internetezőket, a Harlem Shake nevű őrült tánc, a bostoni maraton, amely tragédiába torkollott, a brit királynő legújabb dédunokája, a leendő György király, néhány elektronikai eszköz és a diktatúrában sínylődő Észak-Korea. Ezzel ellentétben a magyar internetezők érdeklődését többségében a hazai kereskedelmi csatornák műsorai, és az azokban feltűnt sztárok érdekelték. Sehol egy könyv, egy színdarab, egy szerző, egy kulturális érték, vagy bármi…

A 10 legnépszerűbb keresőszó a világon

  1. Nelson Mandela
  2. Paul Walker
  3. iPhone 5S
  4. Cory Monteith
  5. Harlem Shake
  6. Boston Maraton
  7. Királyi baba
  8. Samsung Galaxy S4
  9. PlayStation 4
  10. Észak-Korea

A 10 legnépszerűbb keresőszó Magyarországon

  1. Paul Walker
  2. Éjjel-Nappal Budapest
  3. Voice
  4. Krasznai Tünde
  5. Sztárban Sztár
  6. Eurovision 2013
  7. Bérkalkulátor 2013
  8. Árvíz
  9. ByeAlex
  10. Street View

Mészáros Márton

Nelson Mandela Nobel-békedíjas dél-afrikai államfő és Paul Walker ausztrál színész is 2013 halottjai

Nelson Mandela Nobel-békedíjas dél-afrikai államfő és Paul Walker ausztrál színész is 2013 halottjai

A férfi, aki megállította a sivatagot

2014. január 26.

Yacouba Sawadogo, egy Burkina Fasó-i farmer megoldást talált a „becsületes emberek országaként” nevezett nyugat-afrikai állam legnagyobb problémájára, az elsivatagosodásra. A férfi hagyományos gazdálkodási technikákkal harcol a régit sújtó elsivatagosodás és aszály ellen – 2014-re nagy sikerrel.

Az elmúlt évtizedekben az egyre növekvő átlaghőmérséklet, a rossz földhasználat, a szárazság és az import áruk árnövekedése miatt Nyugat-Afrika több országában is élelemhiány alakult ki. Éveken keresztül hiába keresték még külföldi agráripari szakemberek is a megoldást a fenyegető problémára, most egy átlagos földművelő, Yacouba Sawadogo oldja meg a helyzetet. Az írástudatlan Sawadogo az 1980-as évektől dolgozik az ország mezőgazdaságának fellendítésén, visszahozta a köztudatba a tradicionális nyugat-afrikai földművelők által évszázadok óta ismert technikát, a zaït, amelynek értelmében sekély gödröket vájnak a talajba, amelyek a növény gyökerei felé vezetik el a kevés esővizet. A férfi újítása, hogy a hagyományosnál nagyobb gödröket mélyített, ezzel növelve az összegyűjtött víz mennyiségét. Eredményességét mutatja, hogy több tízezer hektárnyi földből vált újra termőföld Burkina Fasó területén.

A súlyosan veszélyeztetett, félszáraz Száhel-övezetben a férfi közbelépésének köszönhetően javultak az életkörülmények, és mintegy ötven hektárnyi erdős terület jött létre. Yacouba Sawadogo hiába volt nagylelkű, először megvetették és kinevették, és különösebb ellenszolgáltatásban nem is részesül. Sikerei ellenére megmaradt ugyanannak a szerény, kis robogóval közlekedő egyszerű férfinak, aki mindig volt.

Mészáros Márton

Yacouba Sawadogo, Burkina Fasó-i farmer

Yacouba Sawadogo, Burkina Fasó-i farmer

Mozi ajánló – Amerikai botrány

2014. január 26.

Amennyire szerettem David O. Russell előző filmjét, A napos oldal (Silver Linings Playbook) című keserédes vígjátékot, vagy humoros elemekkel átszőtt romantikus drámát, annyira közömbös maradtam az Amerikai botrány (American Hustle) iránt. Kritika a tíz Oscar-jelölésnyi „amerikai túlértékelésről”.

Az Amerikai botrány, ahogy a film elején megtudjuk, egy igaz történetet mesél el, de a film cselekménye csak részletekben felel meg az 1970-es évek és 80-as elején történt valóságos FBI-akciónak. David O. Russell filmjében már a nyitójelenetben világossá válik számunkra, hogy egy grandiózus történetet fest elénk a vászonra, amely nem holmi eszeveszett zsaru-bűnöző játék lesz, hanem egy komolyabb, a szereplők lélektani oldalát is bemutató alkotás. A cselekmény mozgatói egy Irvin Rosenfeld nevű szélhámos, és párja, a csábító Sydney, aki egy londoni banki kapcsolatokkal rendelkező úrinőnek adja ki magát, de nem akárhogy: minden apró részletre ügyelve a fejtartástól a brit akcentusig. Azonban miután egy átverésük rosszul sül el, kénytelenek együtt működni az FBI-jal és felhajtaniuk négy személyt számukra. Azonban az események nem alakulnak ilyen könnyen, barátságok, szerelmek kuszálják össze a szálakat.

David O. Russell jó érzékkel mondott igent a filmre, az ötvenes éveiben járó rendező az első pillanatban fantáziát látott a történetben, amelyet a maga sajátos stílusában alkotott meg. Előző két, díjnyertes filmje, A harcos (The Fighter) és A napos oldal után újra kedvenc színészeit hívta, az előbbi filmjéért 2011-ben Oscar-díjat nyert Christian Bale lett az agyafúrt szélhámos, míg neurotikus, Woody Allen-i volt feleségét, Jennifer Lawrence alakítja, akit 2013-ban ismertek el Oscar-díjjal A napos oldal hasonlóan zűrös karakteréért. A film abszolút sikerességét elsősorban a színészi alakításoknak köszönhetjük, Amy Adams és Jennifer Lawrence alakítása kétségkívül nagyon erős, szinte kettejük harca az egész mű, és mennyire egymás ellentéte ez a két fiatal nő: egyik maga a külső romlottság, míg másik a belső fertő. Sydney intelligens, határozott, éles eszű és szenvedélyes, míg Rosalyn maga a depresszió és a kellemes naivitás. Christian Bale-ről sem szabad megfeledkeznünk, de hiába hízott és kopaszodott meg a szerep kedvéért, játéka mégis egyhangúnak hat, karaktere pedig a nézőből kiváltott szimpátia és unszimpátia határán áll. Szerepéve ellentétben a Jeremy Renner által játszott polgármesterben valóban van élet, felszabadult, családszerető és szinte teljesen normális ember. Persze, csak annyira, amennyire ebben a filmben a karakterekről egyértelműen el lehetne dönteni, hogy azok feketék, vagy fehérek – jók, vagy rosszak.

A rendező érdeme elsősorban az, hogy az 1970-es éveket a korszellemnek megfelelően, a maga valójában alkotta meg, az első autótól kezdve a szereplők flitteres, már nevetséges ruháin, a göndörített férfihajakon (elsősorban Bradley Cooper frizurája), beszédstíluson át egészen az utcán közlekedők külsejéig. De Russell dicséretet érdemel a Christian Bale és Amy Adams által alakított szélhámos pár közötti erős kapcsolat ábrázolása miatt is, akárcsak tudatos zeneválasztásáért, amelyet valljuk be, nagyon eltalált. Mert, az egysíkú kezdet után igazi fellendülésként kapjuk az FBI-ügynök kisebb családi perpatvarát, majd a szenvedélyes táncjelenetet Donna Summer „I Feel Love” című diszkóhimnuszára, de a „Delilah” Tom Jonestól éppolyan találó, mint az Electric Light Orchestra, a Bee Gees, vagy éppen Elton John, nem is szólva Jennifer Lawrence parádés teljesítményéhez, amelyet a Beatles Live and Let Die című dala közben nyújt.

Az Amerikai botrány különös film. Tíz Oscar-jelölést kapott alkotást az ember nem így képzel, pláne nem azután, hogy látott a 2013-as filmtermésből annyi jobb filmet. De sajnos az ember véleménye még akkor sem változik meg, hogy valahogy átlendült az első háromnegyed óra eseménytelen, szinte csak a svindlerkedésről szóló részén, és beindul a film. Mert hiába a parádés szereposztás, Robert DeNiro meglepetésszerű felbukkanása, a jó zenék, a finoman adagolt humor és a drámaiság, mégis hiányolunk belőle valamit.

Mészáros Márton

Az Amerikai botrány című film posztere

Az Amerikai botrány című film posztere