Reklámok

Archive for 2014. január

Elfogták az egyik nagymenőt

2014. január 24.

Elfogták minden idők egyik legnagyobb bűnözőjét, méghozzá a hatóságok az igazi „nagymenők” egyikén ütöttek rajta – írja The New York Times 2014. január 24-én megjelent száma.

A 78 esztendős Vincent Asaro amerikai maffiózót New Yorkban tartóztatták le az FBI emberei 2014. január 23-án. A férfit azzal gyanúsítják, hogy részt vett a 35 évvel ezelőtt, 1978. december 11-én a New York-i Kennedy Repülőtéren található Lufthansa-épületben végrehajtott lopási akcióban, melyben mintegy 6 millió dollár készpénzt és ékszert rabolt maffiózó társaival. Az ügy soha nem oldódott meg, a milliós értékű lopott pénz soha nem került elő, senkit nem állítottak elő, viszont az ügyben érintett személyek közül sokan rejtélyes körülmények között hunytak el. A rablás szellemi atyjának a Lucchese-klánhoz tartozó, 1996-ban börtönben meghalt James Burke-öt tartották.

Sajtójelentések szerint a most elfogott Asaro a szicíliai maffiával kapcsolatban álló Bonanno család egyik befolyásos tagja. Fiával, Jerome Asaróval és a család három további, bűnszövetkezetben részt vett tagjával együtt tartóztatták le. Más bűncselekményekkel, köztük gyilkossággal, zsarolással és gyújtogatással is vádolják őket. A bűnözőket az FBI csak korábban elfogott maffiózok tanúvallomása alapján tudta elfogni.

A híres bűnügyről az Oscar-díjas Martin Scorsese készített filmet 1990-ben Nagymenők (Godfellas) címmel Ray Liotta, Robert DeNiro és az alakításáét Oscar-díjat nyert Joe Pesci főszereplésével.

Mészáros Márton

Az FBI emberei elvezetik Vincent Asaro amerikai maffiózót New Yorkban 2014. január 23-án

Az FBI emberei elvezetik Vincent Asaro amerikai maffiózót New Yorkban 2014. január 23-án

Reklámok

Grace Kelly életrajzi filmjével nyílik meg Cannes

2014. január 24.

A Grace of Monaco című életrajzi filmdrámával veszi kezdetét a 67. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál május 14-én – jelentette be a rangos francia filmes mustra 2014. január 24-én. A Grace Kellyről szóló film versenyen kívül lesz jelen.

Az 1982-ben, egy váratlan autóbalesetben elhunyt Oscar-díjas amerikai színésznő és monacói hercegné életéről szóló Grace of Monaco című film Olivier Dahan francia rendező munkája. A címszerepet Nicole Kidman Oscar-díjas ausztrál színésznő alakítja, férjét, a jelenlegi uralkodó édesapját, III. Rainier herceget Tim Roth kelti életre.

A közlemény nem tér ki a film körül kirobbant botrányokra. A monacói uralkodócsalád – a néhai hercegné három gyermeke, köztük II. Albert uralkodó herceg –  még a forgatások alatt elutasította a forgatókönyvet arra hivatkozva, hogy nem felel meg a valóságnak, az elmúlt hónapokban pedig nyílt vita alakult ki a rendező és Harvey Weinstein amerikai filmproducer között, amely odáig fajult, hogy Weinstein visszavonta a film amerikai forgalmazási jogait. Az alkotást eredetileg januárban mutatták volna be, de két hónappal későbbre tolták a premiert.

Mészáros Márton

Nicole Kidman a Grace of Monaco című film egyik jelenetében

Nicole Kidman a Grace of Monaco című film egyik jelenetében

Meghalt Ferrari Violetta színésznő

2014. január 24.

Életének 84. évében elhunyt Ferrari Violetta magyar színésznő, az 1950-es évek egyik legnépszerűbb hazai színésznője – tudatta évfolyamtársa, Gordon Zsuzsa színésznő az MTI-vel 2014. január 24-én, egy nappal a művésznő halála után.

Ferrari Violetta 1930. április 25-én Hódmezővásárhelyen született egy magyar-olasz családban, pályáját hatévesen, gyermekszínészként kezdte a Pesti Színházban. 1949-ben a Madách Színház ösztöndíjasaként végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. 1950 és 1956 között a Nemzeti Színház tagja volt, ahol klasszikus és kortárs drámák női főszerepeit alakította. Időközben tucatnyi magyar sikerfilmben játszott, híresebb filmjei: Dalolva szép az élet (1950), Civil a pályán (1951), 2×2 néha 5 (1954), Feltámadott a tenger (1953), Gázolás (1955).

A művésznő 1956-ban, a forradalom után hagyta el Magyarországot – először Bécsbe, majd Nyugat-Németországban telepedett le. Ferrari Violetta rövid időn belül elsajátította a német nyelvet, és az NSZK ünnepelt musicalsztárja lett. Négyszázötven alkalommal alakított az Irma, te édes címszerepét, és jelentős sikereket ért el a színpadon a Kabaré Sally-jeként, valamint az egyiptomi királynő szerepében Georg Bernard Shaw Caesar és Kleopátra című drámájában.

Az 1989-es rendszerváltást követően rendszeresen hazalátogatott, 1997-ben végleg visszaköltözött Magyarországra. Utolsó filmszerepét, egy német film abszolút főszerepét 1983-ban játszotta, színpadra pedig 85’-ben lépett utoljára. Bevallása szerint súlyos pánikbeteg volt. Temetéséről később intézkednek.

Mészáros Márton

Ferrari Violetta magyar színésznő (1930-2014)

Ferrari Violetta magyar színésznő (1930-2014)

Hihetetlen baleset Marosvásárhelyen

2014. január 24.

Elképzelhetetlen, hogyan történt ez a szokatlan baleset Marosvásárhelyen, amely során egy autó idegenek ablakában landolt. Ha nem lenne hozzá képünk, akkor azt hinnénk, urbánus legenda. Úgy látszik, nem csak rendőrautók szorulnak a pesti Combinók közé, Marosvásárhelyen még az ablakon is behajtana a sofőr!

A Facebook közösségi oldalon 2014. január 24-én, a kora délelőtti órákban jelent meg az a felvétel, amely a Romániához tartozó Marosvásárhelyen, az Egyesülés negyedében készült reggel. A felvételen egy Volkswagen kisbusz látható egy ház ablakában, a jármű úgy került a nem mindennapi helyre, hogy nekihajtott egy parkoló Audinak.

A balesetben, amelynek során az autó szinte „bekopogott” a lakókhoz az ablakon át, nem történt súlyos személyi sérülés – bár kivizsgálás miatt kórházba szállították a vétkes sofőrt.

Mészáros Márton

Karambol Marosvásárhelyen 2014. január 24-én (Forrás: Facebook)

Karambol Marosvásárhelyen 2014. január 24-én (Forrás: Facebook)

Meghalt Riz Ortolani világhírű olasz zeneszerző

2014. január 24.

2014. január 23-án, életének 87. évében elhunyt Riz Ortolani világhírű olasz zeneszerző, akinek alkotásait Dino Risi, Vittorio De Sica és Quentin Tarantino filmrendezők is felhasználták filmjeikben.

Az 1926. március 25-én az olaszországi Pesaróban született Ortolani szerzeményei 1954 óta mintegy 226 filmben csendültek fel. Legismertebb zenéit olyan nagy stúdiók filmalkotásai számára írta, mint az MGM, a United Artist és az Universal. Pályafutása során Dino Risivel, Lucio Fulcivel, Vittorio De Sicával, Pupi Avatival és Franco Zeffirellivel s dolgozott együtt.

1964-ben Oscar-díjra jelölték a Kutya világ (Mondo Cane) című dokumentumfilm zenéjért, a dal Grammy-díjat is kapott. Később Judy Garland és Frank Sinatra is feldolgozta. Riz Ortolanit 1971-ben jelölték újra Oscar-díjra a Madron című film zenééjért. Habár elsősorban az olasz filmek legjobb zenéinek szerzőjeként (A polip című televíziós sorozat, vagy a Napfivér, Holdnővér) ismerjük, az újévezred hajnalán Quentin Tarantino is felfigyelt rá, aki a Kill Bill-filmjeiben, a 2009-es Becstelen Brigantyk-ban és s 2012-es Django elszabadul című westernjében is felhasználta zenéjét.

A művész halálát hörghurut (bronchitis) szövődményei okozták, Ortolani Rómában hunyt el.

Mészáros Márton

Riz Ortolani olasz zeneszerző (1926-2014)

Riz Ortolani olasz zeneszerző (1926-2014)

Miklós Ádám filmrendező: “Annyit vállaltam, amennyit akartam”

2014. január 23.

Miklós Ádám, a Győrben született és a skóciai St. Andrews egyetemen diplomázott 26 éves filmrendező legutóbbi munkája, a buddhista papnők helyzetéről szóló Dolma lányai című dokumentumfilm a hazai mozikba is bemutatásra került. A világjáró alkotóval, aki szülővárosából egy budapesti megállóval utazott Franciaországba, a fővárosban beszélgettem.

Miklós Ádám magyar rendező

Miklós Ádám magyar rendező (Forrás: Facebook)

Mészáros: Hogyan jutottál Győrből három-négy év ausztriai tartózkodás után Skóciába?

Miklós: Mindig is meg volt bennem a vágy, hogy kimenjek külföldre, érdekelt, hogy milyen érzés lehet. Kezdetben turistaként gondolkoztam, de nem tudatosult bennem, hogy csak látogatóba mehetek külföldre. Tizennégy éves koromban az egyik osztálytársam már anyanyelvi szinten beszélt németül, mert 4-5 évet élt Németországban. Történelemórán egy dokumentumfilmet néztünk, és megkérdeztem tőle, hogy „Te ezt érted?”, mire ő azt felelte, hogy „Persze, olyan nekem, mint a magyar.” Innentől kezdve egyre jobban elkezdett bennem őrlődni a gondolat, hogy milyen jó lenne, ha kint élhetnék én is. Valami csoda folytán megismerkedtem egy osztrák sráccal, aki vendégdiákként érkezett a gimnáziumba, ahova jártam. Tizenhat évesen mentem ki Ausztriába, nyolc hónapig ennek a fiúnak a családjánál laktam, és utána találtak nekem egy nagyon olcsó szobát a közelbe. A szüleim bérelték, nem volt könnyű nekik, ezért ezt mind nekik köszönhetem.

Mészáros: Hogyan céloztad meg onnan Skóciát?

Miklós: Mindig is volt egy álmom Skóciával kapcsolatban. Talán az egzotikussága, a misztikussága, vagy a különös időjárása miatt vonzott ennyire ez az ország. Érettségi előtt eléggé realisztikus álommá fejlődött, mert addigra az addigi angol konyhanyelvemet elég magas szintre fejlesztettem, elsősorban a lakótársakkal való kommunikáció révén. Az egyik családi barát éppen Írországban dolgozott pincérként, így kikerültem oda egy évre. Pincérként dolgoztam öt hónapig, majd bébiszitter és recepciós voltam. Nem volt internetem, mindig internetkávézóba jártunk – onnan, online jelentkeztem a skóciai St. Andrews egyetemre is.

Mészáros: Hogy látod a skóciai St. Andrews egyetemet külföldiként?

Miklós: Sok amerikai, kínai van ezen az elit egyetemen, de van egy jelentős európai réteg is. Talán legkevesebben skótok járnak oda. Úgy tűnhet, mintha csak a felsőbb társadalmi osztályok gyerekei tanulnának ott, és valóban benne van a presztízsérték, de ez általánosítás. Például ahol én laktam, olcsóbb volt az élet, és a kelet-európai blokk is képviseltette magát a tanulók révén.

Mészáros: Mit tanultál az egyetemen?

Miklós: Filmezést, pontosabban filmesztétikát és skót történelmet tanultam. Némettel kezdtem, de egy év után rájöttem, hogy valami olyasmit csinálnék inkább, amihez több kedvem van. 2012 nyarán kellett volna diplomáznom, ami meg is történt, de mivel volt pénzügyi elmaradásom az egyetem felé, csak egy évvel később kaptam meg a diplomámat. Ekkor már úgy voltam vele, hogy nem is igazán érdekel az egész, már a második évben elkezdtük forgatni az első filmemet. Szinte minden időmet a film előkészítése, leforgatása, vágása tette ki. Voltak olyan gondolataim is, hogy nem érdekel az egyetem, a film fontosabb. Alapítottunk egy céget, az Arrabona Studiót – még irodánk is volt később Győrben, ami nagyon menő!

Mészáros: Milyen munkákat vállaltál az egyetem mellett?

Miklós: Mindig annyit vállaltam, amennyit akartam. Az első skóciai évemben még volt pénzem, nem kellett dolgozni. Utólag ezt már megbántam, mert feléltem az Írországban szerzett pénzem. A második évben egy ötcsillagos hotelben dolgoztam. A St. Andrews melletti híres golfpályán számos hollywoodi hírességgel találkoztam, ott kaptam egy különös munkát. Az angolok úgy mondják: „turn down assistent”, ami annyit tesz, hogy ágyforgató voltam. Bekopogsz, és megkérdezed, hogy megigazíthatod-e az ágyat. Hugh Granttel ajtón keresztül beszéltem, és felpróbáltam a szemüvegét is. Ez volt az első alkalom, amikor testközelből láthattam a luxust. Az egyik egyetemi diákról azt mesélték, hogy egymillió fontos házat kapott az egyetemi éveire a szüleitől, sok gazdag ember pedig egy üveg borért nyolc-kilencszáz ezer forintot képes kiadni. Nekik ez még csak nem is jelent különösebb megterhelést, megisszák és mennek tovább, mintha semmi sem történt volna. Vannak, akik szó szerint milliókat adnak ki egy vacsorára, és nekik ez természetes. Én az egyetemen voltam konyhai mosogató is, az egyetemi szálláson pedig manager asszisztensként dolgoztam két nyáron keresztül. Utána Németországban dolgoztam, egy kicsi hotelt vezettem két hétig, addig még a tulajdonosok, az ismerősömék elmentek nyaralni.

Mészáros: A buddhista szerzetesnők világáról forgatott Dolma lányai című filmed ötlete kinek a fejében született meg?

Miklós: Először író szerettem volna lenni, de a film mindig is adott volt számomra. Még Ausztriában elkezdtem kis amatőr filmeket forgatni, ekkor éreztem rá, hogy a film a leguniverzálisabb nyelv. St. Andrewson forgattam egy rövidfilmet, amely az ottani fesztiválon bekerült az első tíz közé, és abba az évben még nagyon megcsinálták az ünnepséget: vörös szőnyeg, pezsgőfogadtatás és az én filmem plakátja is ki volt rakva. Ötperces kisfilm volt, nem nyert semmit, de az én filmes professzorom – aki a negyedik nagyjátékfilmjét forgatja jelenleg – nagy benyomást tett rá. Mondta, hogy mindenképpen el kell mennem inni a társaságával, így belecsöppentem a filmes professzorok életébe. Minden este mentünk valahova, beszélgettünk, aztán ebből jött az ötlet, hogy készítsünk közösen filmeket, mint a Dogma 95 nevű dán filmes vonulat, amelynek nagy rajongója vagyok. Több alkotót bevontunk, és sikeresek voltunk. Aztán, amikor éreztem, hogy ez már nem úgy megy, ahogyan akartam, jött egy e-mail egy ismerősömtől, akinek az egyik ismerőse szeretett volna filmet készíteni a buddhistákról. Elolvastam a levelet, amelyet egy Alex Co nevű diák írt, aki azt írta, az előző évben járt Nepálban a szerzetesek között, és a szerzetes nők életéről szeretne filmet forgatni Tibetben. Soha sem nem érdekelt a dokumentumfilm, de ez most megfogott. Egyből jelentkeztem nála, leültünk egy kávézóba beszélgetni egy tibeti lány társaságában, megmutattam neki a story boardokat, és hamarosan ráálltunk a filmre.

Mészáros: Miből és hogyan finanszíroztátok a filmet?

Miklós: Semmi pénzünk nem volt az elején. Az első nagy lökést az egyetem adta. Ha már adnak támogatást neked, akkor egy másik szervezet is jobban hajlik rá. Végül meglett az a pénz, amiből ki tudtunk menni Nepálba, de volt önköltséges része is, mert minden alkotónak be kellett szállnia.

Mészáros: Onnantól kezdve, hogy először leültetek beszélni, mennyi időbe telt megvalósítani a filmet?

Miklós: Először Tibetbe akartunk kimenni, de az komplikált lett volna, pedig nekem

nagyon tetszett ez a titkos, becsempészéses dolog. A zárda, amellyel felvettük a kapcsolatot azt mondta, nem akarnak rákerülni a kínai radarra, amelyet megértettünk. Volt egy választásunk, hogy Indiába, vagy Nepálba menjünk. Nepálra esett a választásunk. Meg kellett írni a filmünk első változatát, ez volt az én feladatom. Nagyon szerencsés helyzetben voltam, mert a művészeti feladatok hárultak rám, a szervezést a többiek bonyolították.

Mészáros: Hogy sikerült találkoznotok a dalai lámával?

Miklós: Amikor arról jött a hír, hogy a dalai láma csinál egy skóciai körutat mi már leforgattuk a filmet majdnem egy éve. Ha a dalai láma bárhova is megy, akkor biztos lehetsz benne, hogy másnapra az összes jegy elfogy. Mondtam a többieknek, hogy ez jó lehetőség lenne, mivel mindegyikünk hihetetlenül tiszteli őt, és a filmnek is publicitást hozna. Ezért felhívtam a személyes asszisztensét, vagyis a reprezentációs emberét, aki tartott előadást az egyetemünkön. Megkérdeztem, hogy meg lehetne-e oldani valahogy a találkozást. Meglepődött a merészségünkön, de azt mondta, hívjam vissza holnap. Másnap azt mondta, hogy beszélt vele, és kapunk körülbelül húsz percet. Nagyon boldogok voltunk, és amikor elérkezett a találkozás, a dalai láma már várt ránk. Hatalmas élmény volt.

Mészáros: Miről tudtatok beszélni?

Miklós: Elsősorban a filmről. Teljesen meghajolva kell belépni hozzá, de ő annyira természetes volt, hogy szólt, ne is hajoljunk meg, csak üljünk le. Megkérdezte mind a hatunk nevét, kért egy néhány mondatos bemutatkozást, utána pedig elmeséltem neki a filmünket. Figyelmesen meghallgatta, tetszett neki az ötlet, és arról beszélt, hol vannak még olyan helyek, ahova érdemes lenne elmennünk. Szóba került az is, hogy a nők szerepe a buddhizmusban gyakran alacsonyabb rendűnek tűnik a férfiakénál, és a nők diplomájáról is beszéltünk. Körülbelül olyan húsz perc után elment előadást tartani, de megengedte, hogy megvárjuk az előadás után, így a műsor után lehetőségünk nyílt újra beszélni vele. Akkor adtuk oda neki az ajándékot, ami egy közös csoportkép volt a filmből, és a filmünket népszerűsítő sapka, amit fel is kapott a fejére. Képeket is készítettünk, és amikor elment, visszafordult és földig hajolva mondta, hogy köszönöm szépen. Ez kísérteties érzés volt, eszméletlenül nagy megtiszteltetés. Gyermekkoromtól két emberrel szerettem volna találkozni, az egyik Nelson Mandela, a másik pedig a dalai láma volt.

Mészáros: Melyik részét élveztétek a legjobban a forgatásnak?

Miklós: Mindegyik más miatt volt emlékezetes. A kisgyermekekkel nagy élmény volt forgatni, akkor úgy éreztem, valamit tenni kell értük, pénzt kell gyűjteni, vagy valahogy segíteni rajtuk. Hihetetlen életekkel találkoztam. Volt közös focizás is, és még amerikai focizni is beálltunk.

Mészáros: A filmeteket milyen országokban vetítették?

Miklós: Amikor meglett a film, az első premiert az egyetemen tartottuk. Az nagy élmény volt, százötvenen eljöttek a vetítésre és az azt követő előadásra. Ekkor már kapcsolatba léptünk egy filmes céggel, a Tivolival, akivel partneri szerződést kötöttünk. Felfigyeltek ránk, és sokszor találkoztunk. Vállalták a film kiszínezését és a hang mixelését is, ami hihetetlenül jó érzés volt. Én eddig egy gép előtt ülve vágtam a filmjeimet, most pedig Budapesten egy olyan vágószobába kerültünk, amilyent még soha nem láttam. Ott pedig olyan emberek dolgoztak, akik az Oscar-díjas Szabó Istvánt csak Pista bácsiként emlegetik, de olyan munkatárs, aki Coppolával is dolgozott együtt. A Dolma lányait itthon a Vertigo Média forgalmazza, náluk jobb magyar forgalmazót el sem tudtam volna képzelni. Novemberben mutatták be a filmet Magyarországon, és most három hónappal a bemutató után még mindig vetítik az art-mozikban. Amerika lett volna a nagy dobás, és szerencsére sikerült szerződésbe lépni egy kinti forgalmazóval, méghozzá egy nem is kis forgalmazóval. Elvileg februártól húsz moziban kezdik vetíteni Amerikában, és a DVD-változat az Amazonon és Netflixen is megvásárolható lesz.

Mészáros: A film össznézettsége eléri már az ezer főt?

Miklós: Az első két hét után 775-en nézték meg a magyar mozikban, ami nagyon pozitív eredmény. Nem egy Éhezők viadala filmről beszélünk, tehát ez szép eredmény. Vannak olyan ismert alkotók által készített filmek, amiket a premier hetében ennyien sem néznek meg. A célunk természetesen az ezer néző volt, és úgy gondolom, mostanra érhettünk el odáig. Az első nagy filmje az embernek a gyermeke, ezért nagyon féltünk a kritikáktól is, de szerencsére pozitív visszajelzéseket kaptunk. Az Index elkérte a filmet, megkérdeztem a forgalmazónkat, hogy mire számítsak. Azt mondták, elég szőrős szívűek, de alapvetőleg egy jó kritika jött ki róla.

Mészáros: Milyen témák foglalkoztatnak még?

Miklós: Nem csak dokumentumfilmekben gondolkozom. Már leforgattuk a Menla hagyatéka című filmünket, amely a tibeti gyógyászati módszerekről, különösen a rák gyógyászatáról szól. Most megyek ki külföldre, Franciaországban kezdtem el vágni a filmet, amely elvileg júniusban készül el. Van egy dokumentumfilm tervünk, ami Budapesten játszódna, de arról még nem tudok beszélni. Korábban volt egy másik tervünk, elmentünk vele a Tivolihoz, ahol mondták, hogy nagyon jó ötlet, de a megvalósítása másfél milliárd forint lenne. Az még állami támogatással is teljesíthetetlen lenne. Először meg szeretnénk teremteni magunknak egy nevet, és csak aztán, mondjuk két-három év múlva próbálnánk meg átlépni a játékfilmes mezőnybe.

Mészáros Márton

Budapest, 2014. január

Poszter a Dolma lányai című filmhez

Poszter a Dolma lányai című filmhez

A sikeres író keveset alszik

2014. január 22.

Annál sikeresebb az író, minél kevesebbet alszik. Erre az eredményre jutott a közel ötven világhírű regényíró alvási szokásait vizsgáló Maria Popova huszonnyolcéves bulgár írónő, aki Brain Pickings nevű kulturális – elsősorban irodalmi – blogjával lett híres. A szerzőnő kutatási eredményeit a Paste Magazin hasábjain osztotta meg 2014. január 22-én.

Az írók alvási szokásait mutató ábra (Maria Popova, 2014. január 22.)

Az írók alvási szokásait mutató ábra (Maria Popova, 2014. január 22.)

A New Yorkban élő Maria Popovának és a Giorgia Lupi olasz információ-designer kollaborációjából született infografika szemlélteti Popova kutatásának eredményét, amelyből kitűnik, hogy azok az írók lettek a legsikeresebbek a történelem során, akik a legkorábbi időpontban keltek fel. A kimutatás első helyén Honoré de Balzac, a francia realista regény megteremtőinek egyike áll. A világirodalom egyik legjelentősebb alkotója bevallása szerint hajnali egy órakor kelt minden nap. Őt a kortárs Murakami Haruki japán szerző követi, aki reggel négykor kel fel. Az 1963-ban, 21 évesen öngyilkosságot elkövető Sylvia Plath amerikai költő-író szintén négy órakor indította a napot.

Benjamin Franklin amerikai polihisztor, aki egy személyben volt polgári demokrata politikus, természettudós, filozófus, feltaláló és író éppúgy öt órára húzta ébresztőóráját, mint Immanuel Kant, a 18. századi német filozófus. Az irodalmi nagyságok közül Ernest Hemingway és Kurt Vonnegut reggel hat órakor kelt, a korábban súlyos drog- és alkohol problémákkal küszködő Stephen King, a horror műfaj nagymestere a mai napig nyolc órakor kel, mint Charles Darwin, az evolúció elméletének kiötlője. A nagy Gatsby és számtalan híres regény megalkotója, F. Scott Fitzgerald későig aludt, ő tizenegykor kelt, de a legálomszuszékabb tollforgató kétségkívül Charles Bukowski, az 1920 és 1994 élt német születésű amerikai író volt. A művészre rá is férhetett az alvás, hiszen hetvenhárom éve során munkamániás módjára ontotta magából a költeményeket, novellákat, regényeket.

Mészáros Márton

Az írók alvási szokásait mutató ábra (Maria Popova, 2014. január 22.)

Az írók alvási szokásait mutató ábra (Maria Popova, 2014. január 22.)

Nemzetközi figyelem a magyar énekesnőnek

2014. január 22.

Az elmúlt napokban elárasztotta a világhálót Boggie, vagyis Csemer Boglárka énekesnő, akinek a Parfüm című dalához készült videoklipjét közel másfél millió ember tekintette meg a YouTube videomegosztó csatornán 2014. január 22-ig. A magyar lányra külföldön is felfigyeltek.

Az énekes-dalszerző Parfüm című számára és a hozzá készült képi megvalósításra először a Gizmodo amerikai tech- és desingblog figyelt fel, akik megosztották a videót. A cikk milliós látogatottságot eredményezett. A 180/100 című rövidfilmet is jegyző Nagy Bálint és Lőrincz rendezte három perces klip egy fiktív képszerkesztő programot használva szépíti meg, vagyis „photosopolja” a klipben szereplő Boggie-t, aki közben magyarul énekel.

Mészáros Márton

Boggie énekesnő

Boggie énekesnő

Idén sem készül el Vidnyánszky Juhász Ferenc-adaptációja

2014. január 22.

A 2014-es évben sem készül el Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező, a Nemzeti Színház igazgatója filmjével, A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából, amelyet Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő eposzából kezdett el forgatni, írja a Dehir.hu hírportál 2014. január 22-én.

A híroldal azt követően publikálta a cikket, hogy az MTI közölte a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült tizenhat új magyar film listáját, amelyeket 2014-ben mutatnak be a hazai mozik. Az idén bemutatásra kerülő filmek között nincs a Nemzeti Színház tavaly kinevezett igazgatójának a neve, pedig 2011-ben 100 millió forintos támogatást kapott a Nemzeti Erőforrás Minisztériumától, de az utómunkálatokhoz szükséges 30 milliós kérelmet ezúttal is elutasította az Andy Vajna filmiparért felelő kormánybiztos vezette Filmalap.

Vidnyánszky Attila még a debreceni Csokonai Színház igazgatójaként kezdte el forgatni Juhász Ferenc költői eposzának filmes adaptálását 2011-ben. A film főszerepét Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze, valamint Trill Zsolt és Szűcs Nelli alakítja. A film az állami támogatáson kívül Debrecen városától is támogatást kapott, a film külső jeleneteinek használatáért és a forgatás miatti parkolásért nem kellett fizetniük. Szőcs Géza akkori államtitkártól 2012-ben adott ígéretet Vidnyánszkynak a film befejezésének anyagi támogatására, de Szőcsnek ekkor már nem filmes kerete. A filmet a 2012-es Magyar Filmszemle versenyprogramjában szereplő alkotásként hirdették, de nem készült el a határidőig.

Mészáros Márton

Szőcs Géza államtitkár, Törőcsik Mari Kossuth-díjas színésznő és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója

Szőcs Géza államtitkár, Törőcsik Mari Kossuth-díjas színésznő és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója

Kerékpár- és tornasport központ épül Budapesten

2014. január 22.

A Váncza Művek Építészeti Műterem Bt. nyerte a tervezett Millenáris Velodrom, a kerékpár- és tornasport új budapesti központjának tervpályázatát – jelentették be  a budapesti Sportok Házában 2014. január 22-én. Az első helyezetti címet Váncza László, az építési iroda vezető építésze személyesen vette át.

A Nemzeti Olimpiai Központhoz tartozó Millenáris Velodrom nevű sportlétesítményt a kerékpár- és tornasport új budapesti központjának szánják. A pályázat ismertetése alkalmából összehívott sajtótájékoztatón Vígh László, a kiemelt sportlétesítmények fejlesztéséért felelős kormánybiztos azt mondta, a közbeszerzés és tervezés után 2015-ben kezdődhetne el a beruházás. A tervek szerint az épületegyüttes átadását 2017-re tervezik, és a létesítmény korábbi részeit is felhasználják.

A Nemzeti Olimpiai Központ területén, a Puskás Ferenc Stadion környezetében lévő sportparkban felépülő Millenáris Velodrom felújítására kiírt nemzetközi tervpályázat 64 vállalat érdeklődését keltette fel, 29-en neveztek, közülük 27 felelt meg a feltételeknek. Az épülő központot világverseny megrendezésre is használnák, és a pályázat nyertese azt ígéri, a tornászok, a vívók, az asztaliteniszezők, az öttusázók, a dzsúdósok, a birkózók, az úszók, a vízilabdázók, jégkorongozók és az atléták sportolására is alkalmas lesz a hely.

Mészáros Márton

A Millenáris Velodrom látványterve (Forrás: Borsonline)

A Millenáris Velodrom látványterve (Forrás: Borsonline)