Advertisements

Archive for the ‘Életrajzok’ Category

Frida Kahlo halálának 60. évfordulója

2014. július 15.

1954. július 13-án, hatvan évvel ezelőtt hunyt el Frida Kahlo mexikói festőművész, az elmúlt százötven év Mexikójának emblematikus alakja. Rövid, ám annál sokszínűbb élete során bánat és tragédia egyaránt kijutott neki a siker mellett.

Frida Kahlo 1907. július 6-án született Mexikóváros Coyoacán negyedében, azonban később 1910-et jelölte meg születési idejének a mexikói forradalom tiszteletére. Habár Mexikó egyik legismertebb “arca”, nem ízig-vérig mexikói: apai nagyszülei Magyarországról települtek Németországba, Frida fényképészként dolgozó apja pedig egy spanyol-indián származású hölgyet vett nőül, aki négy gyermeket szült neki, köztük harmadikként a későbbi nagy festőművésznőt. A kislány gyermekéveit nehéz anyagi helyzet jellemezte, Fridának és testvéreinek már egészen fiatalon dolgoznia kellett. Frida hatéves korában gyermekbénulást kapott, fél lába eltorzult, emiatt rövid élete végéig csak hosszú, délnyugat-mexikói népviseletben, vagy férfias nadrágokban mutatkozott a nyilvánosság előtt. Betegsége ellenére elvégezte a középiskolai tanulmányait, és az orvosi pályát szemelte ki magának. Az egyetemen került kapcsolatba a mexikói baloldallal, amely hatással volt felnőttkorára.

Mindössze tizennyolc éves volt, amikor az a busz, amelyen utazott, beleszáguldott egy villamosba. A baleset következtében súlyos, egész életére kihat sérüléseket szenvedett, ezek közül többet csak késve diagnosztizáltak orvosai. Lábadozása alatt bontakozódott ki tehetsége a festészet iránt, baldachinos ágya mennyezetére szerelt tükörben nézte magát regenerálódása idején, először időűzés céljával festett, majd később magát, barátait, rokonait festette le, hamarosan pedig már élete egyetlen értelme a festészet volt.

Néhány év alatt viszonylag teljesen felépült a betegségből, és csatlakozott egy mexikói művészcsoporthoz, amelynek keretei között megismerte a nála huszonegy évvel idősebb Diego Rivera festőművészt, akivel 1929-ben összeházasodtak. Szenvedélye szerelmük során dőlt el Fridában, hogy véglegesen a festészetet választja útjául. 1930-tól 1933 végéig az Egyesült Államokban élt a házaspár, ahol habár jól éltek, Frida Kahlo szüntelen hazavágyott. Ezidőtájt több abortuszon esett át. Visszatérésük után a házasság után is nagy nőfaló hírében álló Rivera saját felesége húgával kezdett viszonyt, Frida pedig ekkor elhatározta, hogy innentől kezdve rá sem vonatkoznak a házastársi kötelezettségek és számtalan ismert művésszel bonyolódott kapcsolatba. A biszexuális művész szeretője volt többek között Chavela Vargas Costa Rica-i énekesnő, Lev Trockij kommunista politikus (utóbbi éppen Rivera és Kahlo kérésére kapott menedékjogot Mexikóban) és a magyar származású Muray Miklós is, aki huszonegy évesen, zsebében 25 dollárral és egy eszperantó szótárral hagyta el Magyarországot, majd New Yorkban telepedett le.

Frida és Muray 1931-ben ismerkedett meg Mexikóban, és szinte egyből egymásba szerettek, kapcsolatuk pedig kisebb-nagyobb megszakításokkal mintegy tíz évig tartott. Időközben Frida elvált első nagy szerelmétől, Diego Riverától, majd később újra összekötötték életüket, a Nick becenevű Nicolas Muray pedig kétszer nősült. Amikor Frida kiállításmegnyitója alkalmából New Yorkban tartózkodott, Muray portrékat készített róla, amelyek később a legismertebb Frida Kahlót ábrázoló képekké váltak. A pár végül 1941-ben szakította meg egymás között a szerelmi kapcsolatot, de Frida haláláig jó barátságban maradtak. Muray a mexikói festőnőről 1939-ben készített portréjával tisztelgett kettejük előtt a Vogue divat- és életstílus magazin mexikói kiadása, amikor 2012 novemberében címlapon hozta a színes felvételt.

Frida Kahlo mexikói festőművész ágya a mexikóvárosi Frida Kahlo Múzeumban 2014. február 3-án (Fotó: Mészáros Márton)

Frida Kahlo mexikói festőművész ágya a mexikóvárosi Frida Kahlo Múzeumban 2014. február 3-án (Fotó: Mészáros Márton)

Frida élete során megélte, hogy világszerte befutott művésszé lett, és első latin-amerikai festőként a franciaországi Louvre megvásárolta a képeit. A negyvenes években állapota tovább romlott, újra műteni kellett, de mivel a beavatkozás nem segített rajta, depresszió kínozta. Ezekben az években a politizálásban talált menedéket, tagja lett a Mexikói Kommunista Pártnak. 1953-ban jobb lábát amputálták, és nem hagyhatta el az ágyát, de ennek ellenére megjelent egy mexikói kiállításának megnyitóján: ágyban fekve, díszes népviseletbe öltöztetve tolták be a meglepődött vendégsereg elé. 1954-ben tüdőgyulladást kapott, de ennek ellenére elvitette magát egy baloldali tüntetésre. Állapotának rohamos hanyatlása miatt július 13-án, mindössze 48 évesen egy hányatott életutat befejezve elhunyt. A hivatalos orvosi konklúzió szerint halálát tüdőembólia okozta, azonban naplóbejegyzései szerint az öngyilkosság sem zárható ki.

Frida címmel 2002-ben forgattak filmdrámát az életéről, amelyben a nehéz sorsú művészt Salma Hayek mexikói színésznő formálta meg, akit alakításáért Oscar-díjra jelöltek. Kahlo szülő- és későbbi lakóháza, az úgynevezett Kék Ház halála után megnyitotta kapuit és Frida Kahlo Múzeumként funkcionál azóta is. Egykori otthonában szinte mindent megőriztek eredeti állapotában, így híres tükrös ágya, dolgozószobája, könyvei és a kommunizmus atyjait ábrázoló képei is a falon maradtak. Az már csak érdekesség, hogy utolsó műve egy Sztálin-portré volt, amely végül befejezetlen maradt.

Mészáros Márton

Frida Kahlo mexikói festőművész Nicolas Muray felvételén

Frida Kahlo mexikói festőművész Nicolas Muray felvételén

Advertisements

Drew Barrymore: lázadó tiniből díva és mintanya

2014. július 4.

Drew Barrymore – Ki ez a lány?

A magyar mozik ma mutatják be Adam Sandler és Drew Barrymore új vígjátékát, a Kavarás című filmet. Ennek apropóján születik meg ez a cikk, amely Drew Barrymore karrierjét és életét veszi alapul.

Ahogy Sandra Bullockot az 1990-es évek első felében beskatulyázták, mint az aranyos “szomszédlányt”, éppúgy Drew Barrymore is olyan közel áll a nézők szívéhez, amilyen közel csak nagyon kevés filmsztárnak sikerül kerülnie. Hétéves sincs, amikor Johnny Carson televíziós talk-showjában belopja magát egész Amerika szívébe: rózsaszín masnival a két oldalt szétválasztott hajában édesen beszélget a televíziózás nagyágyújával. Ekkor már a kislány főszereplésével elkészült az E.T. A földönkívüli című korszakalkotó film, amely később négy Oscar-díjat nyert. Barrymore első komoly filmszerepét, amelyben egy olyan kislányt játszik, aki kezdetben hitetlenkedik és fél az idegen lénytől, majd megszereti, Steven Spielberg rendezte. A filmes birodalom királya egyébként Drew keresztapja, de nem csak ő szakmabeli a színésznő családjában: édesapja John Drew Barrymore és édesanyja a magyar származású Jaid – aki Makó Ildikó néven született – szintén színész. Nagyapja az a sármos John Barrymore, aki Greta Garbónak csapja a szelet a Grand Hotel című 1932-es filmben, és aki tucatnyi szerepet játszott el élete során, nagyanyja, Dolores Costello szintén színésznő. Mellesleg talán egyedüliként a világon, négy olyan dédszülővel rendelkezik, akik szintén színészek voltak – Drew a Marie Claire-nak adott interjújában mégis azt mondta, nem ismeri az egész patinás családját.

Drew Barrymore amerikai színésznő

Drew Barrymore amerikai színésznő

Gyereksztárból züllött tini

Tizenegy hónaposan már egy kutyaledel-reklámben szerepelt, és amikor egy kutya megharapta forgatás közben, a producerek attól tartottak, hogy sírni fog, de a kisbaba hangosan nevetett és példásan teljesített a reklámban. Ötéves sem volt, amikor debütált a filmvásznon a Változó állapotok című mozifilmben. 1984-ben, mindössze kilencévesen Golden Globe-díjra jelölték a Kibékíthetetlen ellentétek című filmben nyújtott alakításáért. Alakítását még Roger Ebert, az egyik legnagyobb filmkritikus is dicsérte. Korán jött sztárságával azonban nem tudott kellően megbirkózni, ezért lázadó, zűrős gyerek és kamasz lett. Ismert, miszerint 9 évesen már dohányzott, 13 éves korára drogfüggő volt, 14 évesen öngyilkossági kísérletet hajtott végre és ettől az életkortól kezdve egyedül élt. Ebben a fiatal életkorban vonult rehabilitációs klinikára is.

A lázadó korszakot azonban nem nőtte ki: tizenhét évesen meztelenül pózolt az Interview magazin címlapján akkori vőlegényével, Jamie Walters színésszel. A csinos lány még ebben az évben olyan dologra szánta el magát, amire kevés nő: mellkisebbítő műtétre vállalkozott. Tizenkilenc évesen új melleit már a Playboy amerikai férfimagazin címlapján és hasábjain mutogatta, talán éppen e címlap miatt, vagy éppen azért, mert cicit villantott a David Letterman-showban felállva a műsorvezető asztalára, Spielberg a huszadik születésnapjára egy takarót adott neki, amelyhez az alábbi vicces feliratot mellékelte: „Takard el magad!” Persze Drew a botrányok közepette is dolgozott: 1993-ban, tehát még húszéves kora előtt megszerezte második Golden Globe-díj jelölését.

Drew Barrymore amerikai színésznő tízévesen

Drew Barrymore amerikai színésznő tízévesen

Színésznő, végre

Drew Barrymore az egyik legdrágább névvé vált az évek során Hollywoodban: 1995-ben a Bárhol, bármit, bármikor című vígjátékban szerepelt, majd kisebb szerepet vállalt a Mindörökké Batman című szuperhősfilmben és a Sikoly című horrorban. Olyan romantikus komédiákban szerepelt, mint a Botrányos szerelem, az Adam Sandlerrel közösen vitt Nászok ásza,az Ennivaló a csaj, és A bambanő. Főszerepet játszott a Hamupipőke modernebb változatának számító Örökkön-örökké című kosztümös filmben, alakítását pedig Roger Ebert ezúttal is méltatta. 2000-ben Emmy-díjra jelölték, a szakmai sikert pedig egy drámai szerep követte: a Fiúk az életemből című megtörtént eseményt feldolgozó filmben egy leányanyát alakít, aki tizenöt évesen lesz terhes, és akinek a családi háttere is nagyon zűrös. Rögvest ezután belevetette magát a George Clooney rendezte Egy veszedelmes elme vallomásai című film forgatásába, amelyben Sam Rockwell és Julia Roberts oldalán tűnt fel.

Eddigi legnagyobbra értékelt alakítását a Két nő – egy ház című HBO életrajzi drámában nyújtotta Jessica Lange mellett, amelyért élete első Golden Globe-díját is átvehette 2009-ben. A következő évben akkori párjával, Justin Longgal játszotta közösen a főszerepet a Hétmérföldes szerelem-ben, amely egy New York és San Francisco között ingázó pár története. A kritika vegyesen értékelte a produkciót, viszont szerény anyagi sikert könyvelhettek el. 2012-ben mutatták be a Mindenki szereti a bálnákat című romantikus drámát, amelynek humanitárius üzenete is volt: abból a könyvből készült, amely azzal a céllal íródott a 80’-as években, hogy megmentse a pusztulásra ítéltetett bálnákat.

Páratlan páros

A most bemutatott Kavarás a harmadik közös filmje az Adam Sandler-Drew Barrymore-duónak: első filmjük a 98’-as Nászok ásza volt, amelyet a szerethető Ötven első randi követett 2004-ben, amelyben Lucyt alakítja, aki semmire sem emlékszik. Talán nem számít igazán nagy büszkeségnek, ha az ember Adam Sandlerrel készít filmeket, de Barrymore és a humorkirály párosa rendkívül összeillő a vásznon és a magánéletben is baráti a kapcsolatuk.

Adam Sandler amerikai színész és Drew Barrymore amerikai színésznő

Adam Sandler amerikai színész és Drew Barrymore amerikai színésznő

Rendezői babérok

2003-ban játszott a Danny DeVito rendezte Jószomszédi iszony című New York-i vígjátékban, amelyben Ben Stiller volt a partnere. Talán már ekkor foglalkozott azzal, hogy sok színészhez hasonlóan átálljon a kamera másik oldalára: rendezői debütálására 2009-ben került sor: a Hajrá Bliss! című filmben Ellen Page-ra, a feltörekvő generáció ígéretes sztárjára osztotta a főszerepet, a görkorcsolyasztár szerepét, de magának is hagyott egy kisebb karaktert. A színésznő nagy erénye, hogy rekordalacsony költségvetésből, mindössze 15 millió dollárból valósította meg a filmet, amely végül nem lett igazán sikeres, alig 1 millióval hozott többet a költségvetésnél. Néhány évvel később rendezett újra, azonban nem egészestés filmet, hanem egy művészi klipet a Best Coast együttesnek.

Drew, a producer

Flower néven saját produkciós céget alapított, producerként az áttörést a Charlie angyalai hozta el számára, amely a 2000-es év egyik legnagyobb kasszasikere volt. A film, amelyben Cameron Diazzal, Lucy Liuval és Bill Murray-vel játszik közösen, 264 millió forintos bevételt produkált, ami még ma is kiemelkedő eredmény, tizennégy évvel ezelőtt pedig még nagyobbat szólt. A film három évvel később elkészült folytatásában, a Charlie angyalai: Teljes gázzal című produkcióban is szerepelt, mint színész és producer, a folytatás olyan sikeres lett, mint az elődje.

Egy jóravaló asszony

Szerepeit ma már gondosan megválogatja, csak olyan munkát vállal el, amit valóban értékesnek, vagy szívének közelállónak tart. Talán ő a legtöbbször eljegyzett színésznő: először tizenhat évesen mondott igent akkor szerelmének, de a kapcsolatból nem lett esküvő. Harmadik férjével, Will Kopelman képzőművészeti tanácsadóval már évek óta ismerték egymást, amikor 2011 januárjában elkezdtek találkozgatni. Egy évvel később eljegyezték egymást, és Drew betért a zsidó vallásba párja kedvéért, és azóta is mindent megtesz, hogy jó siksze feleséggé váljon. Két lányuk született: Olive 2012 szeptemberében, Frankie pedig 2014 áprilisában jött világra. A pár a kaliforniai Montecitóban élt, de nemrég New Yorkba költöztek.

Az utóbbi időben Drew Barrymore minden idejét az anyaság tölti ki, két gyermeke mellett a porcelánbőrű, bájos színésznő saját kozmetikai márkát alapított, amely legalább olyan sikeres, mint a Find it in Everything címmel megjelent fotóalbuma, amelyben azt mutatja meg, mennyi különböző helyen bukkant rá fényképezőjével a szív alakú formákra. Reméli egyszer lehetősége lesz rá, hogy képeit művészeti galériákba állítsák ki. Élete során már annyit dolgozott és keresett, ha soha többé nem vállalna el egyetlen munkát sem, akkor is élete végéig gazdagságban élhetne, de Drew Barrymore nem készül feladni a szakmáját. Sőt annyira élvezi az ezzel járó dolgokat, hogy képes elmenni az összes talk-showba, hagyja, hogy gyermekeivel fotózzák, és komoly interjút adott egy idegen férfinek, aki New Yorkban csípte el egy videókamerával. Talán érthető, miért volt létjogosultsága a Hogyan randizzunk Drew Barrymore-ral? című aranyos dokumentumfilmnek, és miért gondolkozik ezen a mai napig számtalan férfi.

Mészáros Márton

Két gyermekével, Olive-val és Frankie-val

Legújabb szerepe: két lányával, Olive-val és Frankie-val

Ki volt Liberace?

2013. augusztus 18.

Magyarországon és Európa számos országában Liberace neve nem sokat jelent. Azonban a tengerentúlon, Amerikában a neve valaha „brand” volt: ő volt az első modernkori szupersztár.

1919. május 16-án született Wisconsin államban, Władziu Valentino Liberace néven. Nevének helyes kiejtése: „liberácsi”, mivel édesapja olasz volt, édesanyja pedig lengyel. Születésekor ikertestvére meghalt. Liberace magzatburokban született, ami édesanya szerint biztosíték volt az ígéretes jövőre, hiszen számtalan kultúrában ez a későbbi “zseniség” jele. Liberace mama, Frances nem csak precíz és maximalista nő volt, hanem törődő édesanya, odaadó feleség. Mégis, kezdetben megfizethetetlen luxusnak tartotta fiuk zenei oktatását, amelyet így inkább a több zenekarban játszó édesapa forszírozott. Később azonban ott őrködött fia felett, amelynek eredményeképpen a kisfiú már négyévesen zongorázni kezdett, hétévesen már házi koncerteket adott. Liberace fiatalkora megpróbáltatásokkal vette kezdetét az 1929-33-as gazdasági válság idején. A család szűkös anyagi helyzetbe került, Liberace-t pedig számtalan atrocitás érte beszédhibája miatt, a környékbeli gyerekek pedig azért élcelődtek rajta, mert már fiatalon mindene volt a zongora: a sport helyett inkább főzött, vagy zongoradarabokat tanult.

Liberace amerikai zongorista, showman (1919-1987)

Liberace amerikai zongorista, showman (1919-1987)

Korán felismerte, hogy a közönség elsősorban nem csak arra figyel, hogy mit és hogyan játszik. Rájött, hogy az is fontos, ki van a színpadon. „Egyvalamit kell kitalálnod, hogy sikeres legyél Amerikában: önmagadat! Ebben biztosan verhetetlen vagy és egyedülálló” – mondta az ifjú virtuóz s élete végéig e szerint is cselekedett. Liberace felbukkanásával új korszak vette kezdetét, a sztárt hisztéria és rajongás övezte, méghozzá olyan, amelyet zongorista addig nem tudott elképzelni. Hamar elérte, amire mindig is vágyott: a középpontba került. Előadásaira órák alatt elfogytak a jegyek, és egyre többet szerepelt a televízióba, így vált az Egyesült Államok első tévésztárjává. Színpadi műsorának elengedhetetlen része volt a ruházat: a csillogó-villogó kosztümök, a méregdrága bundák, ékszerek és azok az elmaradhatatlan aranygyűrűk, amelyek nem akadályozták abban, hogy gyilkos módra üsse a billentyűket. Liberace show-elemeihez tartoztak a szülei is, előre eltervelt hatásvadász módon édesanyját rendszerint mutatnia kellett a tévének koncert közben, aki fia összes koncertjére jegyet kapott. És, ami még inkább különccé tette Lee-t – merthogy barátai a kérésére így szólították – az az volt, hogy a dalok között mesélt magáról, viccelődött, vagy éppen ismertette véleményét egy-egy dologról. Noha számai leginkább klasszikusok voltak, de Chopin és Liszt mellett játszott boogie-woogie-t, szentimentális szerelmes dalokat, szalonzenéket, dzsesszt is, és a kor nagy slágereit is, mint például a Mack The Knife-ot, vagy a Hello Dolly-t.

Az évek során hírneve olyan nagyra dagadt, hogy 1958-ban saját televíziós műsort kapott az ABC televíziós csatornán. Fiatal korában néhány filmszerepet is játszott, karrierjének csúcsán pedig vendégszerepelt a The Muppet Show-ban, fellépett az Oscar-gálán is. 1954-ig közel félmillió példányban fogytak lemezei; legsikeresebb előadása, az Ave Maria önmagában háromszázezer példányban kelt el. Életében hat aranylemezt kapott, és az 1960-as és 70-es évek legjobban fizetett zongoristája volt.

Liberace és Scott Thorson a színpadon

Liberace és Scott Thorson a színpadon

Számtalanszor szemére vetették fényűzést és pompát kedvelő életmódját, királynői jelmezeit, sőt affektáló, nőies hangját is. Voltak lapok, amelyek finoman, vagy kevésbé finoman céloztak a homoszexuális hajlamaira, de ő rendre beperelte a szóban forgó sajtóorgánumokat és megnyerte a pereket. Éveken keresztül híreszteltette magáról, hogy párkapcsolatban él Sonja Hennie olimpiai, világ- és Európa-bajnok norvég műkorcsolyázónővel, akire később Hollywood is felfigyelt. Azonban az igazat már tudjuk: Liberace-t csak a férfiak érdekelték. Élete legkínosabb botránya volt, amikor korábbi alkalmazottja, Scott Thorson beperelte. A szegénysorból származó fiatalembert 19 évesen vette magához, ő lett a showman mindenese: titkárja, állatorvosa, sofőrje, showeleme és öt évig a szeretője is. (Thorson az idősödő ikon kedvéért még az arcát is átoperálta, hogy minél inkább hasonlítson Liberacera.)

1986 novemberében Liberace még színpadra lépett a New York-i Radio City Music Hallban. Ez volt az utolsó fellépése, bár az ezt megelőző huszonegy napban tizennyolcszor adott koncertet. Korábban még arra is vállalkozott, hogy egy nap során két hosszú előadást adjon. Azonban utolsó évében már csak az ágyat nyomta, legyengülve, kihullott hajjal szenvedett az AIDS-től, amelyet a férfipartnereivel töltött hancúrozások okoztak. Aztán egyszer csak tüdőgyulladás támadta meg, szervezete ennek már nem tudott ellenállni. Másságának végső bizonyítékára azonban még egy kis ideig várni kellett, mert publicistája és barátai nem voltak hajlandóak megerősíteni a sztár homoszexualitását. Betegségét sem ismerték el, végül felboncolták, és ezzel eloszlott a köd élete legnagyobb titka körül.

Egyedisége és különcsége talán jobban fent maradt, mint a zene, amit csinált. Mégis, egyesek szerint puszta holtteste is több tehetséggel rendelkezik, mint amivel a mai éneklőcsodák bírnak. Hiszen akármilyen ember volt Liberace, amit a színpadon művelt a zongorával, az páratlan teljesítmény.

(Steven Soerberg filmje, a Liberace életéről szóló Túl a csillogáson 2013. augusztus 22-én kerül a magyar mozikba.)

Mészáros Márton

Liberace amerikai zongorista, showman (1919-1987)

Liberace amerikai zongorista, showman (1919-1987)

“Kötelező lenne, hogy mi szavazhassunk az államformánkról!”

2011. július 17.

2011. július 16-án Bécsben részt vettem az utolsó magyar király, IV. Károly (1887-1922) fiának, Habsburg Ottó főhercegnek (1912-2011) a temetésén. A többezres tömegben készítettem villáminterjút két magyar “királypártival”, akik nem tudtak bejutni a székesegyházba, ezért én vittem be a koszorújukat.

Mészáros: Örülök, hogy magyarokat látok itt Bécsben, Habsburg Ottó temetésén. Ezzel kapcsolatban szeretném feltenni nektek a következő kérdést; mit gondoltok miért jobb a monarchia, mint a köztársaság?

Monarchista: Ez rendkívül egyszerű, a monarchiák mindig Isten kegyelméből uralkodnak, még egy köztársaság mindig csak a nép akaratából jöhet létre. Ez a rövid és tömör válaszom.

Mészáros: És hogy látjátok, van esély a királyság visszaállítására hazánkban?

Monarchista: Mint idealista azt mondom, hogy van. Mivel legitim módon sosem törölték el a monarchia intézményét Magyarországon, bízhatunk a visszaállításában. Lehetőség lenne rá, de politikai felelősség kéne, hogy valaki kimerjen állni és felvállalni, hogy nekünk igen is kell a monarchia.

Mészáros: És mit gondoltok miért nincsen népszavazás erről?

Monarchista: Magyarországon az alkotmány tiltja, hogy ilyen kérdésben népszavazást írjanak ki. Volt már több próbálkozás, három konkrét esetről tudok a közelmúltban, de ezeket sajnos mind elutasította az Alkotmánybíróság. Kötelező lenne, hogy mi szavazhassunk az államformánkról!

Érdemesnek tartom megjegyezni, hogy több tucat magyar monarchista érkezett Habsburg Ottó temetésére Bécsbe. A magyar legitimisták Habsburg személyében II. Ottó magyar királyt tisztelték, halála után fiát, Károly főherceget pedig V. Károlynak tekintik.

Mészáros Márton, a Periodika magazin és a Mészáros Márton blogja főszerkesztője Habsburg Ottó főherceg, az utolsó osztrák-magyar trónörökös temetésén Bécsben 2011. július 16-án

Mészáros Márton, a Periodika magazin és a Mészáros Márton blogja főszerkesztője Habsburg Ottó főherceg, az utolsó osztrák-magyar trónörökös temetésén Bécsben 2011. július 16-án

Erzsébet magyar királyné, osztrák császárné

2009. szeptember 10.

Erzsébet magyar királyné, osztrák császárné

élete

(1837-1898)

Erzsébet királyné, becenevén Sisi 1837. december 24-én, karácsony napján született Münchenben a bajor királyi, Wittelsbach család nyolc gyermeke közül a harmadikként. 

Sisi és Ferenc József császár 1854-ben házasodott össze, majd a fiatal császárnőnek etikettet kellett tanulni, mert eredetileg nem a trónra szánták.
Erzsébet 16 évesen adott életet első gyerekének, aki két évesen, Budán el is hunyt. Második gyermeke, Gizella főhercegnő az ezerkilencszázharmincas évek elején halt meg, másik lányáról, Mária Valéria hercegnőről pedig hidat neveztek el. A császári pár fiú utódja, a trónörökös Rudolf koronaherceg 1889-ben öngyilkos lett.

Sisi kölcsönösen utálta anyósát, és az udvari élet sem kötötte le, így rengeteget utazott. Gyakran látogatott Madeirára és Korfura is, ahol kastélyt is építtetett magának. Számos társalkodónője volt az évek során, és elvárta azt is, hogy séta közben olvassanak fel neki. Andrássy Gyula gróffal való kapcsolatáról megosztanak a vélemények.

1867-ben Magyarország királynéjává koronázták Pesten, a Mátyás templomban.

1898. szeptember 9-én Sisi Genfben tartózkodott kísérőnőjével, Sztáray Irma grófnővel (1863-1941), ahol lányának, Valériának vásárolt ajándékokat, és a grófnővel jövőbeli terveiről és az elmúlásról is váltott pár szót, azonban aznap éjjel nem aludt jól.

Szeptember 10-én egy hangszerüzletbe tértek be, ahol a császárné megjegyzi, az egyik hangszer hangjában van: „valami végzetes”. Erzsébet megvásárolja a készüléket, szerinte a „császár és a gyerekek örülni fognak neki”. Az üzlet könyvét, magyarul írja alá: „Erzsébet királyné”.

Kora délután egy hajókirándulásra tartottak, amikor egy olasz anarchista, Luigi Lucheni (1873-1910) egy reszelővel leszúrta a császárnét, aki először csak megszédült, majd nem tudta, mire vélni a helyzetet, ugyanis azt gondolta, hogy a férfi azért lökte fel, mert az óráját akarta ellopni. A szoros fűzőt viselő sápadt Erzsébet végül felállt és a saját lábán ment fel a hajó fedélzetére, ahol rosszul lett, elvesztette eszméletét, majd nem sokkal később visszanyerte, azonban perceken belül újra lecsukódtak szemei, melyek már többet nem nyitott ki. Az örök nyughatatlan császárné végleg eltávozott, arcát könnyű pirosság önti el, ajkán utolsó árnyéka annak a mosolynak, amellyel férfiak és nők millióit nyerte meg magának. 61 éves volt.

Férje, Ferenc József császár szárnysegédjétől tudja meg a szörnyű hírt. A távirat szövege szerint a császárné súlyosan megsérült, életveszélyes állapotban van. A 68 éves uralkodó azt gondolja, hitvese öngyilkosságot követett el. Nem sokkal később a császár saját maga olvassa el a táviratot: „Őfelsége a császárné elhalálozott.” A megtört férfi egy karosszékbe omlik, fejét a kezébe temetik, és szeméből könny csordul ki, majd így szól:

– Nekem mindenből kijutott ebből az életben…

A másnap történt boncolás feltár egy háromszögletű sebhelyet, 11 cm-el a bal kulcscsont alatt és 4 cm-re a bal mellbimbó fölött. A bűnös fegyver 85 mm-re hatolt be a mellkasba, ahol eltört egy bordát, majd áthaladt a tüdőn és a bal szívkamrán. A szúrás nagy erejű volt, azonban a fegyver ütötte keskeny nyílás miatt a vérzés csak később indult meg. A vér cseppről cseppre a szívburokba szivárgott. Sisiben akkora energia lakozott, hogy képes volt megtenni azt a 120 lépést, mely a támadás helyszínétől a hajóra vezetett.

A „végre szabad” császárnét bebalzsamozzák, megfésülik haját, majd ráadják fekete ruháját („a szép ruha”). Karján maradt az órája, mely a kóma beálltának pillanatában, 13 óra 54 perckor állt meg.

A gyilkos egy 25 éves olasz, Luigi Lucheni (a férfi nem volt épp elméjű), aki büszke volt tettére és örült, mikor megtudta, hogy Erzsébet valóban meghalt. November 10-én életfogytiglani börtönbüntetése ítélték, majd több mint tíz évnyi raboskodás után, 1910-ben felakasztotta magát cellájában a nadrágszíjával.

Erzsébet császárné és királyné évekkel korábban egyik versében elítélte Svájcot, amiért anarchista fészekké vált:

„Svájc! Pompázó hegygerincek,
Órák, pontos armada!
Csak ne fenyegetne minket
Királygyilkos fajzata.”

Bécsben, a kapucinusok templomának császári kriptájában temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé. Nyugalomra helyezésekor a szertartásmester háromszor kopogott a kripta ajtaján.

Bentről a gvardián hangja szólt ki:
– Ki van odakint? – kérdezte
– Erzsébet császárné és királyné kér bebocsátást – felelte a szertartásmester, ahogy évszázadok óta szokás felelni .

Erzsébet, Ausztria császárnéja, Magyarország királynéja, Csehország, Lombardia és Velence, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Galícia, és Jeruzsálem királynéja, Ausztria főhercegnéje, Lotaringia hercegnéje, Erdély nagyfejedelemnéje, Morvaország őrgrófnéja, Habsburg és Tirol hercegesített grófnéja hitt a természetfeletti jelenségekben, gyakran vett részt szeánszokon és verseket is írt.

Sisi Magyarországon a mai napig az egyik legkedveltebb történelmi személy, életéről számos film, könyv, festmény és szobor készült, a császárné 16 évesen már szült, 38 évesen nagymama lett, és még életében unokája dédunokákkal ajándékozta meg .

Nevét viseli Budapest hetedik kerülete, az Erzsébetváros is.

Jean des Cars (sz. 1943) francia írónak volt szerencséje találkoznia Őfelsége Zita császárnéval (1892-1989), aki elmesélte neki, hogy Ferenc József császár Sisi halálát követően 18 évig élt még, majd 1916. november 21-én, 86 éves korában bekövetkezett haláláig ezt ismételgette:

– Senki nem tudja, hogy mennyire szerettem ezt az asszonyt…