Advertisements

Archive for 2014. szeptember

Cserhalmi György és Bitskey Tibor a Nemzet Színészei

2014. szeptember 29.

Cserhalmi György és Bitskey Tibor Kossuth-díjas színművészeket választották a Nemzet Színésze cím új viselőinek, közölte a Nemzeti Színház sajtóirodája 2014. szeptember 29-én.

A szeptember 12-én elhunyt Sztankay István és a másnap eltávozott Avar István színművészek megüresedett helyére a Nemzet Színészei címet viselő tíz életben lévő színművész a hagyománynak megfelelően a fővárosi Nemzeti Színházban választották meg a két új tagot, a 66 éves Cserhalmi Györgyöt, illetve a 85 esztendős Bitskey Tibort.

A hivatalos indoklás szerint a Nemzet Színésze címet a nemzeti színjátszás művészei kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, illetve népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A cím csak élő személynek adományozható és a díjazott halálig szól, a kitüntetéssel havi nettó 630 ezer forint juttatás jár. Bitskey Tibor és Cserhalmi György elismerésével a címet jelenleg Berek Kati, Bodrogi Gyula, Haumann Péter, Király Levente, Máthé Erzsi, Psota Irén, Tordy Géza, Törőcsik Mari, Molnár Piroska és Gera Zoltán viseli, akit Szabó Gyula helyére választottak.

Mészáros Márton

Cserhalmi György színművész

Cserhalmi György színművész

Advertisements

Moziajánló – Szabadesés

2014. szeptember 28.

Pálfi György olyan sajátos világú filmrendező, aki olyan külföldön is népszerű, számtalan fesztiváldíjjal büszkélkedhető filmeket hozott létre, mint a Hukkle vagy a Taxidermia. Azonban utóbbi filmje, a nem a magyar állam támogatásával, hanem egy dél-koreai filmfesztivál által egyfajta ajándékként adott milliókból készült Szabadesés egyáltalán nem váltja be a hozzá fűzött nagy reményeket. Kritika.

Az előzményekről annyit érdemes tudni, hogy Pálfi György rekordgyorsasággal, mindössze öt hónap alatt hozta létre a Szabadesés című filmjét, amelynek forgatókönyve 2013 novemberében pattant ki a fejéből, éppúgy, mint Pallasz Athéné Zeusz koponyájából, decemberben már megszületett a könyv, januárban már forgattak, februárban pedig elkészült a film első vágott verziója. Mindennek létrejöttét pedig a Jif dél-koreai filmfesztivál támogatása, illetve a Pusztai Ferenc producer kalapozása által 106 millió forintosra duzzasztott költségvetés fedezte. Úgy látszik azonban, a szóban forgó pénzösszeg és a megfeszített munkatempó mégsem volt elég ahhoz, hogy legeredetibb filmrendezőnk valami olyat alkosson, amelyet könnyen befogadhat a néző, és amelyet szerethet. A Szabadesés, amely a Karlovy Vary-i filmfesztiválon három különböző díjat is elnyert, még hírből sem az, aminek lennie kellene, pedig az alapötlet, amelyet valahogy úgy lehet megfogalmazni, mint azt, amikor az ember besétál egy Dalí-képbe, igazán ígéretes.

A Szabadesés egyszerű szkeccsfilm, ami egy lakóház hét lakásának szereplőiről szól, akiket a Molnár Piroska által életre keltett öregasszony szüntelen lépcsőmászása útján ismerünk meg. Itt érdemes megemlíteni, hogy a hatásos nyitójelenet, amelynek során a téli hidegre berendezkedett néni a nyugdíjas lét velejáróját, gurulós bevásárlókocsit húzva felbaktat a legfelső emeletre, majd a tetőről a mélybe ugrik, eredetinek csak akkor mondható, amikor kiderül, hogy a hétemeletnyi zuhanás sem ölte meg az öregasszonyt, mi több, csupán apró felszíni sérüléseket okozott neki. Aztán otthon férje, a Benedek Miklós által játszott zugivó várja, akivel tökéletesen elbeszélnek egymás mellett. Sejthetjük, egyfajta példázatot fogunk kapni az egyéni történetekből, amelyek mind allegorikusan értelmezendőek. Ezek a kis történetek mind legbelsőbb félelmeinket, hibáinkat szimbolizálják: a felszín alatt működő rejtélyes, láthatatlan erők jutnak szerephez. Tisztaságmániás, celofánpapírba burkolt pár szeretkezik, miközben a légtisztítók hatékonyságáról beszélnek egy elidegenedett világban lévő ultramodern lakásban, egy kisfiú félelme egy állatban ölt testet, ezt a szorongást pedig senki sem tudja megérteni, különösen nem egy felnőtt, aki már évtizedek óta kiszakadt a gyermeki világból. Még említésre méltó történet a Kiss Diána Magdolna által megformált anyuka esete, aki Hegedűs D. Géza szenvtelen orvosa által végrehajtott műtéttel próbálja gyermekét brutálisan kitágított vaginájába visszahelyeztetni, mert nem várt problémák léptek fel a gyermeknevelés területén.

Úgy érzem, hiába az eredetiség, néhol kifejezetten unalmasak a történetek, máshol indokolatlanul idétlenek. Hiába asszisztálnak Pálfi őrült agymenéséhez olyan színészek Molnáron kívül, mint Nagy Zsolt, Trill Zsolt, Jordán Tamás, Hegedűs D. Géza, Bordán Irén, Tenki Réka, Parti Nóra és még sokan, az egész film elhibázott és értelmetlen, pedig egészen eredeti és sajátos szeretett volna lenni. Egyedül Pohárnok Gergely operatőr minden jelenethez különálló stílust felvevő képi munkája kárpótolja a nézőt, de csupán addig, míg meg fel nem csendül Amon Tobin idegtépő zenéje. S amikor a másfél órányi szenvedés és szorongás végén azon kapjuk magunkat, hogy feloldást, vagy némiképpen elfogadható befejezést várunk, Molnár Piroska újra leveti magát a mélybe. De ezúttal is életben marad. A néző nem.

Mészáros Márton

A Szabadesés című film plakátja

A Szabadesés című film plakátja

Az isteni BB 80 éves

2014. szeptember 28.

Mélyen magunkban kétkedve fogadjuk a híreket, amelyek mégis igaznak tűnnek: Brigitte Bardot, a valaha élt egyik leggyönyörűbb nő 80. születésnapját ünnepli 2014. szeptember 28-án. Valószínűleg ezerből két ember ismerné fel a megváltozott külsejű ex-szeximbólumot, aki az utóbbi évtizedekben szinte minden idejét az állatvédelemnek szentelte.

Brigitte Bardot akkor “született meg”, amikor az Elle magazin címlapján pózoló balerinának készülő szép kislány felvételét Marc Allegret francia rendező megpillantotta egy újságos bódé standján. A művész asszisztensét, a későbbi kultikus rendezőt, Roger Vadimot küldte el a lányhoz, akit Vadim végül szerepeltetni mégsem tudott, de halálosan beleszeretett. Brigitte tizennyolcadik születésnapja után két hónappal összeházasodott Vadimmal és öt évig éltek házasságban, de válásuk után is barátok maradtak és számtalan filmben dolgoztak együtt. Első jelentős szerepét is férjének köszönheti: Rogem Vadim alkotásában, az 1956-os És Isten megteremté a nőt című filmben főszerepet játszott, a film zajos sikere pedig azonnal a csillagokig repítette. Telt idomai, karcsú testalkata és szőke fürtjei azonnal élvonalbeli sztárrá tették, határozottsága és a szemében ülő játékos dac pedig megvadította a férfiakat.

Brigitte Bardot francia színésznő

Brigitte Bardot francia színésznő

A Vadimmal kötött házassága felbontása után számtalan szerelmi kapcsolatba bonyolódott a színésznő, filmjei pedig a legnézettebb alkotások voltak Franciaországban és Európa több országában, nem mellesleg néhány híres meztelen jelenetének köszönhetően. Igazság, Babette háborúba megy, Magánélet, A megvetés, Viva Maria, Hímnem-nőnem – emlékezetes filmek, plakátlány szerepek, amelyek valódi drámai alakításokat nem hordoztak magukban. Brigitte Bardot stílusteremtő nő volt, az 1950-es és 60′-as évek szexszimbólumaként a divatot is megreformálta: állítólag a bikini és a farmernadrág népszerűvé tétele is hozzá köthető, éppúgy mint híres tussal festett élénk fekete szemhéja és a páratlanul aláomló természetes szőke fürtjei. Az “isteni BB” okos nő volt, ugyanis megkímélte magát és rajongóit attól, hogy egykori fiatal énje paródiája legyen idős korában: 40. születésnapja előtt elhatározta, hogy megmásíthatatlanul visszavonul a filmipartól. Fogadalmát azóta is tartja, ideje jelentős részét az állatvédelemnek szenteli, 1986-ban állatjogok védelmével foglalkozó Brigitte Bardot Alapítványt hozott létre, de aktív támogatója a Nemzeti Front (FN) szélsőjobboldali pártnak is. Jelenlegi, negyedik férje például a párt politikusa, Bernard d’Ormale, aki hét évvel fiatalabb a színésznőnél.

Bardot az utóbbi időben még csak árnyéka sem önmagának: már visszavonulása után néhány évvel elkezdett öregedni, hatvanöt éves kora körül pedig látványos negatív átváltozáson ment keresztül, hetvenkét évesen pedig már két mankóval jelent meg egészségügyi bántalmak miatt. Köztudottan alkoholproblémái voltak, depresszió gyötörte, többször önkezével próbált véget vetni életének. Mostanra haja ősz, teste nem emlékeztet egykori sudár termetére, viszont vehemenciája változatlan: nem volt hajlandó elfogadni a francia Becsületrendet, és már öt különböző alkalommal vonták felelősségre faji gyűlöletre történő felbujtás miatt, ugyanis nem csak az állatkínzókat, hanem a bevándorlókat és az iszlám franciaországi terjedését is élesen kritizálja.

Mészáros Márton

Brigitte Bardot francia színésznő

Brigitte Bardot francia színésznő

A chicagói filmfesztiválon versenyez a Szabadesés

2014. szeptember 27.

A 2014. október 8-23. között megrendezésre kerülő 50. Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába választották Pálfi György magyar rendező új filmjét, a Szabadesés című szürreális drámát, jelentette be a forgalmazó 2014. szeptember 27-én. Az alkotás csütörtök óta már a hazai mozikban is látható.

A nyár végén a csehországi Karlovy Vary-i filmfesztiválon három kategóriában díjazott Szabadesés című film sikere megállíthatatlan: az egyedi látásmódjáról és kreatív ötleteiről elhíresült Pálfi György alkotása bekerült az október 8-án kezdődő 50. Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába. A számtalan ismert magyar színészt felvonultató másfél órás produkció állami támogatás nélkül, egy dél-koreai filmfesztivál által nyújtott anyagi támogatással 100 millió forintból készült el rekordidőnek számító öt hónapon belül. A Szabadesés másik tizenöt filmmel együtt versenyez Chicagóban az Arany Hugo fődíjért. A rangos észak-amerikai filmes mustra a néhai Ingmar Bergman most hetvenöt éves színésznőjének, a színjátszást rendezésre cserélő norvég Liv Ullmann filmjével, a Jessica Chastain amerikai színésznő főszereplésével készült Miss Julie című 19. századi klasszikus adaptációjával nyílik meg.

A negyvenéves Pálfi György filmje a chicagói filmes mustra mellett a szintén október 8-án rajtoló 58. Londoni Nemzetközi Filmfesztiválra is meghívást kapott, ahol két alkalommal fogják vetíteni a Nevetés szekcióban. A fesztivál második napján tartandó második vetítésre már az összes jegy elkelt.

Mészáros Márton

Pálfi György rendező Molnár Piroska, Hegedűs D. Géza és Gera Marina színészek társaságában a Szabadesés című filmje díszbemutatóján az Uránia Nemzeti Filmszínházban 2014. szeptember 23-án

Pálfi György rendező Molnár Piroska, Hegedűs D. Géza és Gera Marina színészek társaságában a Szabadesés című filmje díszbemutatóján az Uránia Nemzeti Filmszínházban 2014. szeptember 23-án (Forrás: Facebook/Szabadesés)

Moziajánló – Sráckor

2014. szeptember 26.

Az amerikai független filmes, Richard Linklater nagyszabású rendező, aki nem adja fel egykönnyen álmait. A tizennyolc évet felölelő Mielőtt-trilógia után most a felnövésről szól a Sráckor (Boyhood) című, berlini filmfesztiválon debütált és díjazott új filmjével. Kritika.

Richard Linklater már tizenkét évvel ezelőtt, 2002-ben elkezdte a Sráckor című filmje forgatását, amely a felnőtté válásról szól, ahogyan a cím jelöli. Az alkotó úgy vélte, sokkal eredményesebb és eredetibb munka születik, ha nem a számítógépes technikát, vagy az ügyes kezű maszkmestereket hívja segítségül szereplői “öregítésére”, hanem egyszerűen kibekkeli azt az időt, míg a szereplőgárda minden évben egyre idősebb lesz. Így viszont azáltal, hogy minden évben felvettek néhány jelenetet, azokat párszor összevágták, korrigáltak a forgatókönyvön és hideg fejjel, mérnöki pontossággal dolgoztak, létrejöhetett egy maga nemében olyannyira páratlan film, amely minden túlzás nélkül elejétől végéig leköti a nézőt.

A saját forgatókönyvből dolgozó Richard Linklater filmje talán azért nehezen definiálható alkotás, mert a történetnek nincs igazi íve, a dramaturgia nem tartalmaz igazán nagy csodákat, csupán arról szól, amelyet minden gyermek és szülő átél. Hívhatjuk bárhogy ezt a változást, ez mindenkivel megtörténik. A Sráckor első jeleneteiben is egy felnőttek között ténfergő, okos szemű hatéves kisfiút látunk, Mason életét követve pedig betekintést nyerhetünk saját élete és családja tizenkét évébe, míg a réveteg szemű aranyos kisgyerekből egyszer csak az élet nagy gondjairól filozofáló egyetemista lesz. Egyedülálló módon idézi meg azokat a korokat, amelyben a film játszódik: a kilencvenes évek végétől kezdve napjainkig, csupa-csupa olyan eseménnyel, tárggyal, zenével, ruhával és szokással, amelyeket jóllehet, már majdnem hagytunk a feledés medrébe süllyedni. A történet szerint Mason és alig idősebb nővére édesanyjukkal él, mivel semmirekellő apjuk másfél éve ott hagyta őket. Idővel azonban kiderül, hogy életük további apa jellegű szerepet betöltő férfijai közül mégiscsak ez a csapodár és életet élvezni tudó, azt a bizonyos csúnya szót kezdetben oly sokszor kimondó, a magát tüzes politikai eszmefuttatásokba loholó idősebb Mason a legkülönb. Kézzel fogható, elmesélhető történet pedig nincs, hiszen mindannyian magunkra, saját életünkre ismerhetünk abból a nagyszerű egyvelegből, amelyet a film kínál számunkra. Linklater úgy ábrázolja a felnövést, abba belesűrítve pedig egy család történetét, hogy közben minden elmond rólunk, arról, ahogyan élünk, gondolkozunk és változunk.

Különösen nagy dicséret illeti a rendező-forgatókönyvíró merész vállalkozásának megvalósítása mellett a remek szereplőket. Az idén húszéves Ellar Coltrane egy átlagos texasi kisfiú volt, mindaddig míg Linklater ki nem választotta a főszerepre, amely végül negyvenöt napig tartott számára – 2002 májusa és 2013 augusztusa között. Mellette már valamennyire háttérbe szorul a nővérét alakító Lorelei Linklater, aki a rendező leánya. Elsősorban gyermekként érezzük tökéletesen eltalált karakternek, anyjának visszafeleselő, bátyját állandóan bemártó kis hisztéria, akit mégis szeretni lehet stílusa és Britney Spears-zenére tátogása miatt. A szüleiket a rendezővel már számtalan alkalommal dolgozó Ethan Hawke és a látványos változásokon átment Patricia Arquette is remekel, bár elhibázott döntés lenne egy szereplőt kiemelni a sok jó (pl. az anya párjai, nagyszülők) közül. Gondoljunk azonban bele, ha történetesen nem tizenkét éven át forgatták volna a filmet azonos szereplőkkel, minden bizonnyal nem lenne ilyen értékes alkotás a Sráckor, már csak azért sem, mert az évtizedes munka nélkül megfosztatva lennénk attól a páratlan csodától, ahogyan autentikusan látjuk szereplőinken végbemenni a változásokat. Talán egyedül itt éreztem némi hiányérzetet (mert a dialógusok nem voltak rosszak): reméltem, hogy többet tudunk meg főszereplőnk lelki világából, de ez a folyamat valamelyest háttérbe szorult a környezeti, családi és magánéleti átalakulások mellett.

E példátlan film tizenöt perc híján három órás, mégis az, aki beül rá, nem érzi elvesztegetett időnek ezt az időtartamot. Mi több, mint egy elvonási tünettől szenvedő függő, magában vagy hangosan “még-még!”-et harsogva követelné a folytatást, amelyre lehetőséget adhat a precízen, a legideálisabb pillanatban elvágott történet. Nem kell szépíteni, a Sráckor fájdalmas film, legalább egy, vagy két sajgó pontot minden nézőnél érint, mégis ámulunk azon, ahogyan Mason a viharok közepette is megtalálja az utat, amely a boldogsághoz vezetett.

Mészáros Márton

A Sráckor című film plakátja

A Sráckor című film plakátja

Újabb elismerést kapott a Fehér Isten

2014. szeptember 26.

Mundruczó Kornél filmrendező Fehér Isten című filmje nyerte el a strasbourgi Európai Fantasztikus Filmek Fesztiválján a legjobb filmnek járó Arany Polip-díjat, közölte a forgalmazó 2014. szeptember 25-én. A több száz kutya főszereplésével készült alkotást nevezi Magyarország az Oscar-díjra.

Az alkotás, amely a májusi cannes-i filmfesztiválon Un Certain Regard (Egy bizonyos nézőpont) szekcióban elvitte a legjobb film díját, most a Strasbourgban megrendezett Európai Fantasztikus Filmek Fesztiválján aratott sikert: a zsűri a legjobb film elismerésével tüntette ki. Ezzel párhuzamosan a szerzői film elérte 40 ezres nézőszámot a hazai mozikban, így tanúságtételt téve az “új” magyar film sikere mellett. Reméljük, a legutóbbi két új magyar film, Zomborácz Virág páratlan Utóélet című filmje, illetve Pálfi György a héten bemutatott Szabadesés című alkotása is hasonló fogadtatásban részesül. Addig is szurkolunk a Fehér Istennek a 27. Európai Filmdíj jelöltjei közé kerüléséhez.

Mészáros Márton

Részlet a Fehér Isten című film egyik jelenetéből

Részlet a Fehér Isten című film egyik jelenetéből

Így élt Magyarország legidősebb embere

2014. szeptember 26.

Amikor tegnap reggel értesítettek a győri Lepke utcai idősek otthonából, hogy elhunyt Gallai Rezső, Magyarország legidősebb embere, egyrészt mély sajnálatot éreztem, másrészről az jutott eszembe, vajon úgy halt-e meg, ahogyan szeretett volna: tehát úgy, ahogy Petőfi soha nem tette volna, “ágyban, párnák közt.” Igen, elaludt, mondták.

Gallai Rezsővel először három éve, 107 éves korában készítettem interjút, egy évvel azután, hogy beköltözött a korszerű idősek otthonában, ahol egyedül lakhatott egy viszonylag tágas, és leginkább modern szobában. Emlékszem rá, mindenki tisztelettel vette körül, az ápolók is kedves megbecsüléssel fordultak felé, tisztelettel beszélgettek vele, türelmesen segédkeztek, ha valamire szüksége volt. Pedig akkor még kimagaslóan jó állapotban volt, egyedül jött-ment az épületen belül botjára támaszkodva. Ez a megtöpörödött kisember Ferenc József uralkodása alatt, 1904-ben született, tízéves volt, amikor lelőtték a Monarchia trónörökösét, és rá egy hónappal kitört a háború. Megélte a háborús borzalmakat, a világháború elvesztését, IV. Károly regnálását, majd az uralkodóházak száműzését Európa szerte, aztán a köztársaságok korát és a Trianonhoz vezető utat, amely végül megcsonkította hazánkat. Élt a Horthy-korszakban, a második világháború végére már negyvenegy éves volt. Kommunista diktatúrában éppúgy élt, mint később a rendszerváltás utáni Magyarországon. S, hogy melyik volt jobb, az Osztrák-Magyar Monarchia dicső békeévei, a király nélküli királyság, a mameluk kommunista berendezkedés, vagy a rendszerváltozás utáni demokrácia, nem tudott mit felelni. Kalandos, korrektebben megállapítva, sanyarú élete volt. Szombathelyen született egy cselédlány és egy gazdag úri fiú törvénytelen szerelmének gyümölcseként, az édesanyja nem tudta gondozni, így lelencgyerek lett, majd Pápára került nevelőszülőkhöz. Később menhelyre vitték, aztán lovászfiú és zsoké lett, de egy csúnya incidens miatt megfosztották címeitől, és az osztrák fővárosból haza kellett gyalogolnia Pápára. Nélkülözött éveken át, de helyt állt: 1920-as évektől pedig már újságírással foglalkozott, huszonkét évesen Győrbe költözött, amely akkor még egy egészen más város volt. 

Ahogy első alkalommal leültem vele szembe, ömlöttek belőle a szavak. Pedig megtört, magányos öreg volt, még akkor is, ha az újságírók, a média szinte mondhatni rendszeresen látogatta, éppúgy, mint néhány régi-régi barátja, akik harminc-negyven évvel fiatalabbak voltak nála. Rezső bácsi a győri folyammérnökség jogutódjától, a vízügyi igazgatóságtól vonult nyugdíjba, ahol a tervezési osztályra még 94 éves koráig visszajárt dolgozni, és még százéves koráig fényképezett is Smeca gépével, amelyet elajándékozott. 102 éves volt, amikor egy újságíró hölggyel közösen kiadta írásait, ezzel abszolút rekorderré vált a legidősebb szerzők között. Két feleségével harminckét-harminckét évet élt, de a természet rendje szerint mindegyik felesége előbb elment, mint ő, s még fia elvesztését is meg kellett élnie. Családjából egyedül unokája élt, ő az utolsó napjaiban is felkereste. Az ilyen élet, amelyet utolsó éveiben élt, már büntetés, mintsem öröm. Habár egészségügyi és szellemi panaszai sem voltak, lelke tele volt fájdalommal és tüskékkel, amelyet a világháborús, családi és egyéni tragédiák, a tehetetlenség és a magány okozott. Egyetlen vigasza az Úr volt, aki mint mondta, mindig vállára tette áldó kezét. Legutóbb idén, a 110. születésnapja alkalmából rendezett ünnepség előtt kerestem fel. A két időpont között eltelt időben beszéltünk néhányszor telefonon, de nem lehetett érezni azt a jelentős változást, ami fogadott. Egy valamennyire lelassult, nagyot halló, két bottal, vagy csak járókerettel közlekedni képes öregúr várt. Aki emlékezett rám! S mindenről, amiről kérdeztem, maximálisan tiszta és értelmes gondolatokat tudott mondani. Mégiscsak elkeserítő volt a találkozás, hiszen fáradtság ült öreg szemeiben, hangja halk volt, és szinte mindig oda vezetett a beszélgetés, hogy nem akar már élni, elmesélte, hogy felvágta az ereit, hogy neki már csak néhány nap is elég, egy évet már nem akar velünk lenni. Teljesült a kívánsága, háromnegyed évvel később meghalt. A tavalyi év végén még 1516 száz év feletti magyar lakott itthon, most elment az egyikük. Nyugodjon békében.

Mészáros Márton

Gallai Rezső, Magyarország legidősebb polgára (1904-2010) - Mészáros Márton felvétele -

Gallai Rezső, Magyarország legidősebb polgára (1904-2010) /Mészáros Márton felvétele/

Angelina Jolie Afrikáról forgat

2014. szeptember 22.

Angelina Jolie Oscar-díjas színész-rendező negyedik rendezése éppolyan kínos politikai témát feszeget, mint első filmje, a boszniai háború történetét feldolgozó A vér és méz földjén. A 39 éves alkotó ezúttal az afrikai kontinensen történtekről mesél a nézőknek.

Számtalan kitüntetéssel, köztük Oscar-díjjal is elismert, két évtizedet átívelő színésznői pályafutása után 2011-ben döntött úgy Angelina Jolie, hogy filmet rendez. Második filmjét, a Rendíthetetlen című mozit decemberben mutatják be, jelenleg pedig férjével, Brad Pittel közösen forgatja Máltán saját történetéből a Bye the Sea című szerelmi drámát. Következő filmje, az Africa munkacímet viseli, és Richard Leakey kenyai környezetvédő és paleoantropológus orvvadászokkal vívott harcát mutatja be, jelentették be 2014. szeptember 22-én.

Az Angelina Jolie által kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy mély kötődést érez az afrikai kontinens iránt, amelyet az UNICEF jószolgálati nagyköveteként rendszeresen felkeres. A jövő év elején már forgó film forgatókönyvét a Forrest Gump című klasszikusért Oscar-díjjal jutalmazott Eric Roth jegyzi.

Mészáros Márton

Angelina Jolie Oscar-díjas amerikai színésznő és rendező

Angelina Jolie Oscar-díjas amerikai színésznő és rendező

Leonard Cohen nyolcvan éve

2014. szeptember 22.

Leonard Cohen kultikus énekes. Sajátos, rekedtes hangja páratlan. Elsősorban énekesként ismert, pedig költő és regényíró mivoltát előrébb helyezi. A számtalan zenészre, énekesre komoly hatást gyakorló kanadai még turnézik, dalokat ír és énekel, legújabb albuma Popular Problems címmel két nappal 80. születésnapja után, 2014. szeptember 23-án jelenik meg.

1934. szeptember 21-én, Montréalban egy lengyel-litván bevándorló középosztálybeli zsidó családban jött világra Leonard Cohen, a kanadai művész, akinek gyermekkora egy álomvilághoz hasonlított. Szülei mindig azt tanították neki, hogy a Kánaánt követelő kohaniták ősi zsidó törzs leszármazottja, mitöbb Áron főpap vérvonalának tagja. Ilyen színes, mitológiai kapcsolódású gyermekkorral a háta mögött, csodálkozhatunk a klasszikus, lírai dalszövegeken? Habár tízévesen már countryzenekart alkotott, az 1960-as években, az egy szál gitárral feltűnő énekesek korában először a költészet felé fordult, s csak aztán vált dalszövegíróvá, aki rekedtes, kezdetben színtelennek csúfolt hangján olyan sikereket zengett el, mint az 1967-es debütáló, Songs of Leonard Cohen albumon hallható Suzanne, a So Long, Marianne, a Johnny Cash által is feldolgozott Bird on the Wire, a klasszikus Hallelujah, vagy a magyar közönség számára Zorán interpretációja révén ismertté lett Take This Waltz, vagy netán a Dance Me to the End of Love című sláger, amely alapvetően szerelmes dalként ismert, pedig eredetileg a holokauszt borzalmai ihlették.

Dalainak jellemzői elemeit a szerelem, a vágyakozás, a mélabú, a pesszimizmus, a gúny és a lázadás határozza meg. Akárcsak a költők többségének esetében, művei önreflektívek – egyik leghíresebb dala, a Suzanne például egy egykori jó barátja feleségéről, feleségének szól. Új albuma, a zsidó újévre megjelentetett Popular Problems viszont már az elmúlás szelét is magán viseli, akárcsak az előző lemez, az Old Ideas. Pedig Leonard Cohen még testben-lélekben, és alkotó energiában is kimagaslóan jól van. A szigorúan csak fekete öltönyben és kalapban színpadra lépő művész pedig milliók imádják, állítólag II. Erzsébet brit királynő is “titkos rajongója.”

Mészáros Márton

Leonard Cohen kanadai énekes, költő

Leonard Cohen kanadai énekes, költő

Öt könyv, amelyről nem gondolná, hogy betiltották

2014. szeptember 22.

Ray Bradbury 1953-ban megjelent, később filmvászonra is alkalmazott Fahrenheit 451 című regényében betiltják a könyveket, és a tűzoltóság hatáskörébe tartozik, hogy azokat szakszerűen elégessék. Nem gondolná az ember, hogy számtalan kedvenc olvasmányunk feketelistára került az utóbbi évtizedekben. Mivel az iskolák és könyvtárak évek óta több száz kérelmet kapnak különböző művek könyvespolcról történő eltávolítása miatt, addig erre a jelenségre válaszolva szeptember 21-27. között ünneplik a Betiltott Könyvek Hete nevű eseményt.

Az Amerikai Könyvtárak Szövetsége (ALA) immáron harmincadik éve rendezi meg a Betiltott Könyvek Hete című rendezvényt, s ezzel párhuzamosan minden évben közzéteszi azoknak a könyveknek a listáját, amelyeknek közkönyvtárakból való kitiltását a legtöbb amerikai állampolgár követeli. Olyan műveket említünk, amelyekről garantáltan nem gondolná, hogy közutálatot is kiváltottak, hiszen mindegyik alkotás igencsak népszerű világszerte.

1. Suzanne Collins: Az éhezők viadala-trilógia

Okok: családellenesség, érzéketlenség, erőszakosság

2. Stephen Chbosky: Egy különc srác feljegyzései

Okok:homoszexualitás, durva nyelvezet, szexualitás

3. Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!

Okok: durva nyelvezet, rasszizmus

4. John Green: Alaska nyomában

Okok: kábítószerek, alkohol, dohányzás, szexualitás

5. J.K. Rowling: Harry Potter-sorozat

Okok: családellenesség, okkultizmus, sátánizmus, erőszak

+ 1: Anne Frank naplója (cenzúrázatlan kiadás)

Okok: pornográf tartalom, különösen a vagina alakjának és működésének részletezése

Mindezek mellett számtalan diktatórikus berendezkedésű, illetve kifejezetten vallásos országban maga a kormány tett indexre néhány könyvet, így járt a Szovjetunióban Orwell híres utópiája, az 1984, a náci Németországban Remarque Nyugaton a helyzet változatlan című regénye, az ausztráliai Queenslandben pedig Bret Easton Ellis Amerikai psycho-ja, a fatvával sújtott Salman Rushdie nevét pedig szerencsésebb nem is említeni ebben a felsorolásban.

Mészáros Márton

Szeptember 21. és 27. között ünneplik a Betiltott Könyvek Hetét

Szeptember 21. és 27. között ünneplik a Betiltott Könyvek Hetét