Reklámok

Archive for 2014. szeptember

Reisz Gábor filmje kapta a Cinefest díját

2014. szeptember 22.

Reisz Gábor VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmje nyerte el a 11. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál zsűrijének nagydíját 2014. szeptember 20-án. Zsigmond Vilmos, az Egyesült Államokban élő Oscar-díjas magyar operatőr szintén itt vette át az életműdíjat.

A 34 éves forgatókönyvíró-rendező, Reisz Gábor első nagyjátékfilmjét, a csehországi Karlovy Vary-i filmfesztiválon debütált VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című kis költségvetésű produkcióját találta a szakmai zsűri a legjobbnak a Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál versenyfilmjei közül. Az Adaloph Zukor-díj indoklása szerint az alkotók feladata, hogy „a fiatalok életében tapasztalható nehézségeket komédiává változtassák, anélkül, hogy gúnyt űznének belőle.” A legjobb egész estés dokumentumfilm elismerését szintén egy magyar alkotás, Halász Glória egy bohócdoktorról készített Dr. Lala című filmje nyerte. Az optimizmus üzenetét hirdető alkotás rendezője elsősorban a címszereplőnek mondott köszönetet, aki elkísérte a rendezőt a díjkiosztóra.

A miskolci fesztivál Pressburger Imre-fődíját az Osztályellenség (Class Enemy) című szlovén alkotás kapta, amely egy középiskolai osztály és új tanáruk konfliktusáról szól. A 29 éves Rok Bicek már tucatnyi országban díjazott filmjét elkísérte Miskolcra is, ahol Bíró Tibor fesztiváligazgató és Alfredo Mayo spanyol operatőr adta át a díjat neki. A nemzetközi ökumenikus zsűri a francia Céline Sciamma Csajkor (Girlhood) című filmjét különdíjjal tüntette ki. A miskolci Művészetek Háza nagytermében tartott záróünnepségen életműdíjjal ismerték el az Egyesült Államokban élő Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőrt, aki egy nappal korábban mesterkurzust tartott a fesztivál résztvevőinek. A 84 éves legenda köszönőbeszéde végén ígéretet tett arra, hogy visszatér Miskolcra.

A tizenegyedik éve megrendezett népszerű fesztiválon először osztottak különdíjat, azt a Patrick Alexander és Aseneth Suárez Ruiz rendezte Parador Húngaro című dokumentumfilm kapta. A nemzetközi filmkritikusokból álló zsűri FIPRESCI-díját a 25 éves Xavier Dolan filmje, a cannes-i filmfesztiválon is díjazott Mommy című dráma nyert el. A nyolcnapos fesztivál zárásaként Zsigmond Vilmos előtt tisztelegve a Gyilkos túra (Deliverance) című klasszikus kalandfilmet vetítették.

Mészáros Márton

Reisz Gábor filmrendező a zsűri nagydíjával a Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon 2014. szeptember 20-án (Fotó: Mészáros Márton)

Reisz Gábor filmrendező a zsűri nagydíjával a Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon 2014. szeptember 20-án (Fotó: Mészáros Márton)

Reklámok

80 éves a dúsidomú szexistennő

2014. szeptember 22.

Nyolcvan éves Sophia Loren, aki egyike az egyik első európai színésznőknek, akik Oscar-díjat kaptak. Több, mint hatvan éve kezdte a pályát, napjainkban viszont már szinte teljesen visszavonult a színjátszástól.

Sofia Villani Scicolone egy nehéz sorsú család gyermekeként született Rómában, 1934. szeptember 20-án. Édesapja elhagyta várandós feleségét, azonban a kislány születése után rövid időre visszatért a családhoz. A fiatal lányra egy szépségversenyen figyelt fel az akkor negyvenéves Carlo Ponti producer, aki javasolta neki, hogy vegye fel a hangzatos Sophia Loren művésznevet. Egy ideig a későbbi színésznő Cary Grant amerikai színésszel járt, aztán hozzáment Pontihoz. Pályája elején kisebb szerepeket kapott, például rabszolgalány volt a Quo Vadis című 1951-es sikerfilmben, de külsejére rögvest felfigyeltek és számtalan olasz magazin fotózta címlapra. A színészi áttörést Verdi remekművének, az Aida című operának a filmfeldolgozása hozta el számára 1953-ben, habár Renata Tebaldi énekhangja szólt a filmben, Sophia Loren mindenkit elbűvölt. Az ötvenes évek végére már olyan nagy sztár volt, hogy Olaszországon kívül is hódított, világszerte ismerték a nevét, és a kor szexistennőjének számított, akárcsak nagy riválisa, Gina Lollobrigida.

1960-ban Vittorio De Sica rendező az Alberto Moravia regényéből készült az Egy asszony meg a lánya című filmjében nyújtott alakítása olyan sikeres volt, hogy színészi teljesítményéért két évvel később a legjobb női alakítás kategóriájában Oscar-díjat kapott. Sophia Loren nem jelent meg a díjkiosztón, így más vette át helyette a legrangosabb díjat. Az 1960-as évektől már számtalan külföldi produkció sztárja volt, együtt játszott olyan nagyságokkal, mint Marcello Mastroianni, Marlon Brando, Frank Sinatra, vagy korábbi udvarlója, Cary Grant. Egyben drámai színésznő és komika, aki minden szerepkörben helyt állt. Alakítása emlékezetes az El Cid (1961), a Tegnap, ma, holnap (1963), a Házasság olasz módra (1964), A pap felesége (1971), illetve a La Mancha lovagja (1972) című filmekben is. Idősebb korában a Divatdiktátorok (1994) című filmmel ért el elismeréseket, de játszott olyan híres alkotásokban is, mint a Még zöldebb a szomszéd nője, vagy Rob Marshall a Kilenc című musicaljében.

Sophia Loren ünnepelt színésznőből vált méltóságteljes dívává, a fokozatosan háttérbe szorított filmezés mellett pedig más elfoglaltságok kötötték le figyelmét. A temperamentumos olasz asszony szakácskönyveket jegyzett, UNICEF jószolgálati nagykövetként tevékenykedett és számtalan szemüveget dobtak a piacra a nevével fémjelezve. Túl a hetvenen még a Pirelli-naptár számára pózolt, nyolcvanévesen pedig egy utolsó filmszerep kedvéért visszatért a vászonra, a fia, Eduardo Ponti rendezte La voce umana című félórás alkotásban játszott. Másik gyermeke, ifjabb Carlo Ponti karmester, felesége pedig a magyar Mészáros Andrea hegedűművész. Sophia Loren életéről az elmúlt évtizedek során számtalan szerző írt könyvet, 80. születésnapjára pedig egykori nagy filmje emlékére, Tegnap, ma, holnap címmel írt memoárt a színésznő, amely egyszerre több nyelven jelent meg. A második világháború utáni új nőideál megtestesítője pedig humorát még mindig megőrizte: amikor arról kérdezték, páratlan alakját és dús kebleit minek köszönheti, azt felelte a sok spagettinek. Amikor egy hatalmas ünnepséggel köszöntötték Mexikóvárosban, akárcsak élete során mindig, most is minden szem rá szegeződött, persze ez kijár egy születésnapos korszakos szépségnek.

Mészáros Márton

Sophia Loren Oscar-díjas olasz színésznő

Sophia Loren Oscar-díjas olasz színésznő

Moziajánló – A megfelelő ember

2014. szeptember 19.

Vanessa Lapa izraeli filmes A megfelelő ember (The Decent One) című dokumentumfilmje azt az ambivalens folyamatot mutatja be, ahogyan egy tömeggyilkos is képes „ember” maradni, és élni az átlagemberek mindennapos hétköznapjait. Kritika.

A világtörténelem elmúlt száz évéből a második világháború, illetve azon belül a holokauszt kiapadhatatlan témát biztosít elsősorban az irodalom és a filmművészet képviselőinek, csupán a nemzetiszocialista Harmadik Birodalom felemelkedéséről és bukásáról, Hitler életéről, de még a halálát övező konspirációs elméletekről is számtalan alkotást láttunk, olvastunk. A Belgiumban született Vanessa Lapa izraeli filmes filmje, A megfelelő ember viszont ezúttal Heinrich Himmlernek, a náci Németország második legnagyobb hatalommal bíró vezetőjének az életét állítja középpontba. A másfél órás alkotás sajátosságát pedig a Himmler-akták adják, a kalandos utat megjárt naplók, levelek, fényképek és filmfelvételek. A dokumentumfilm játékfilmes jellegét éppen az ezekben megörökített magánesemények néző elé tárása valósítja meg, ugyanis Himmler egész kisgyermekkorától vezette naplóját. A film kezdőjelenetében korhű felvételek bemutatásával egy időben megtudjuk, hogy az 1900-van született vezető keresztapja egy Wittelsbach-herceg volt, édesapja pedig tanár volt. Aztán látjuk, ahogy szép lassan felcseperedik egy fiatalember: éli korosztálya mindennapos eseményeit, elvégzi a középiskolát, egyetemre megy, szórakozni jár, heves politikai vitákat folytat, mindenről véleményt formál, gyakran nem is olyan elvont, elvakult állásfoglalást, mint amelyet gondolnánk a későbbi párt-, és ideológiahű nácitól.

Különösen érdekes látni a hatalomhoz vezető folyamatot: a németek és a zsidók közötti kiélezett ellentétet, egy zsinagóga felgyújtását, utcai tömegverekedéseket, Adolf Hitler 1933-as megválasztását, majd a napló tartalmában is érzékelhető változást, amelyet szerzője, Himmler politikai ranglétrán való feljebbjutása eredményez. Először a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt magas rangú tisztségviselője, majd az SS birodalmi vezetője, aztán a második világháború alatt a Harmadik Birodalom belügyminisztere lett, a rendőrségi és biztonság erők – elsősorban a rettegett Gestapo – fejeként pedig a koncentrációs táborok hatékony működését is ő felügyelte, és körülbelül 10 millió embert küldött a halálba: zsidók, szovjet hadifoglyok, lengyelek millióit, és romák, homoszexuálisok és kommunisták százezreit. De ez a férfi mégis képes volt szeretni, egy nála hét évvel idősebb asszonyt, aki gyermeket szült neki, és akivel örökbe fogadtak egy fiút is. Ez a férfi szerető apa volt, lánya, a későbbi vegyes megítélésben részesített Gudrun (jelenleg nyolcvanöt esztendős) heves érzelmekkel csodálta és dicsőítette apját, imádkozott a frontról való hazatéréséért és azt kívánta, bárcsak többet lehetne vele a „drága papa.” A kislány még csak tizenkét éves, amikor szüleivel ellátogat a dachaui koncentrációs táborba, de sem az apa, sem a leány visszaemlékezéséből nem esik szó arról a borzalomról, ami ott folyt. A látogatást mindketten „csodálatosnak” élik meg, és a Himmlertől ránk maradt beszámoló szerint a „mindent láttunk” elsősorban a természeti szépségeket és a foglyok által készített műalkotásokat foglalják magukba.

Megrázó erejű képekben, videókban bővelkedik a film, de az igazi döbbenetet mégsem a kivégzők számára a világ legtermészetesebb dolgaként megjelenő árokba lövetés, vagy a csont és bőr koncentrációs foglyok látványa jelenti, hanem az, ahogyan Himmler éli az életét. A történelem egyik legnagyobb hóhérja nem volt tisztában tettei súlyával, nem érezte a felelőséget, nem érzett bűntudatot, megbánást. Amit tett, annak meg kellett történnie szerint, s mindeközben hol gondoskodó, ajándékhegyeket küldő apa és férj, akinek persze van szeretője is, hol a háború borzalmai között is jó ízűen kacagni tudó államférfi, aki éppúgy élte mindennapjait, mind azok, akik nem követtek el semmiféle szörnyűséget. Most döbbenünk csak rá, hogy milyen igaz a mondás, hogy a külső nem fed semmit – az igazi romlottság mélyen, nagyon mélyen gyökerezhet az emberben.

Mészáros Márton

A megfelelő ember

A megfelelő ember

Spanyol filmek a miskolci filmfesztiválon

2014. szeptember 18.

José Ángel López Jorrín, Spanyolország budapesti nagykövete nyitotta meg a Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál Made by Spain programját a miskolci Művészetek Házában 2014. szeptember 18-án.

A Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál keretében megvalósult Made by Spain programot Bíró Tibor fesztiváligazgató és José Ángel López Jorrín spanyol nagykövet nyitotta meg. “Jelentősége van a spanyol válogatás elnevezésének, hiszen ezek Spanyolország által gyártott filmek, nem kifejezetten Spanyolországban készült mindegyik. A mai globalizációs világban sok embernek kell részt vennie abban, hogy valami értékes alkotás jöhessen létre. Tudom, hogy Önök igazán értenek a filmekhez, de ezeknek a filmalkotásoknak az ide hozatalával szeretnénk elérni, ha az emberek számára a spanyol filmipar többet jelentene Pedro Almodóvár nevénél, és egyúttal remélem, hogy arra is ráeszmélnek, hogy a földrajzilag egymástól távol eső országok nincsenek olyan messze, mint hisszük” – mondta a nagykövet, aki szeptember elsején adta át megbízólevelét Áder János köztársasági elnöknek. López Jorrínnak ez az első hivatalos útja, amely Budapesten kívülre vezet.

A kétnapos rendezvény a Napfényes hétfők című 2002-ben bemutatott Fernando León de Aranoa-film vetítésével vette kezdetét. A Javier Bardem Oscar-díjas spanyol színész főszereplésével készült filmalkotás operatőre, Alfredo Mayo jelen volt a díszvetítésen, utána pedig másfél órás mesterkurzust tartott. Az eseményhez kapcsolódva spanyol filmplakátokból álló kiállítás nyílt a városháza épületében.

Mészáros Márton

José Angel López Jorrín spanyol nagykövet a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon 2014. szeptember 18-án (Fotó: Mészáros Márton)

José Angel López Jorrín spanyol nagykövet a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon 2014. szeptember 18-án (Fotó: Mészáros Márton)

Megszületett Gosling és Mendes gyermeke

2014. szeptember 17.

Megszületett Ryan Gosling kanadai színész és párja, Eva Mendes kubai származású amerikai színésznő első közös gyermeke, egy kislány – írja az Us Weekly amerikai magazin 2014. szeptember 17-én. Valószínűleg nagyon szép gyerek lesz, jegyezte meg az összes újság.

A Us Weekly magazin értesülése szerint Eva Mendesnek, a 40 éves kubai származású színésznőnek és a 33 éves Goslingnak a lánygyermeke 2014. szeptember 12-én született meg. A két művész a Túl a fenyvesen (The Place Beyond the Pines) című krimifilmjük forgatásán szerettek egymásba 2011-ben, ekkor már mindketten jelentős rajongótáborral rendelkeztek, és mindkettejüket saját jogán a legszexisebb férfinak, illetve nőnek választották a magazinok. Eva Mendes február óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, terhességét pedig csak júliusban jelentették be, hogy megőrizhessék a családi idill diszkrét mivoltát.

Mészáros Márton

Eva Mendes amerikai színésznő és párja, Ryan Gosling kanadai színész

Eva Mendes amerikai színésznő és párja, Ryan Gosling kanadai színész

Szűk rétegnek szól az Utóélet

2014. szeptember 17.

Mindig elkeserít, hogy a mozinézők inkább az igénytelen tucatfilmek mellé teszik le a voksukat az esetek túlnyomó többségében, az pedig különös szívfájdalmam, hogy Magyarországon becsülik legkevésbé a magyar filmet. Ennek ékes példája a 2014. szeptember 15-én közzétett múltheti mozijegy-eladási toplista.

A nézők a Kamuzsaruk (Let’s Be Cops) című sablonos és középosztályú színészek főszereplésével forgatott akció-vígjátékot tekintették meg a legtöbben: 27 354 nézőt csalogatott mozikba a bemutatóhétvégén. A lista második helyezettje Az emlékek őre (The Giver) című film lett, amelyet közel tizenhatezren néztek meg. Meglepő módon a magyarok vevők a nyugdíjaskorú akciósztárokra, amellyel nincsen semmi gond, azzal viszont már annál több, hogy ez immáron a harmadik közös filmjük meglehetősen hasonló történettel: a The Expendables – A feláldozhatók 3 című film 13 ezer embert vonzott mozikba, ezzel az augusztus végén bemutatott film immáron közel 100 ezer fős nézettséggel bír. Eheti tízezres nézettséggel a negyedik helyre csúszott vissza A galaxis őrzői (Guardians of the Galaxy) című képregényadaptáció, amelynek itthoni nézettségét mutatja, hogy 240 ezer ember, vagyis közel negyedmillióan nézték meg moziban.

Sajnálatos módon Zomborácz Virág első rendezése, a Karlovy Vary-i filmfesztiválon is sikerrel futó Utóélet című film nem nyitott olyan erősen, mint ahogyan azt reméltem. A dramedy műfajú, keserédes vígjátékot 33 moziban vetítik Magyarország szerte, mégiscsak 4995 ember tekintette meg a premierhétvégén. Magam is szerveztem egy “közösségi filmnézést”, amelynek keretében ezúttal az Utóéletet néztük meg, pedig a filmet láttam a díszbemutatón, ahol 550 meghívott vendég volt jelen. (Zomborácz Virággal a Filmvilág online kiadása számára készítettem interjút Újra el kellene törni címmel.) David Cronenberg a cannes-i filmfesztiválon díjazott alkotását, a Térkép a csillagokhoz (Maps to the Stars) című drámát 1302 ember tekintette meg a premierhétvégén.

Egyesült Államok

Amerikában 24,5 milliós bevétellel egy premierfilm, a No Good Deed című thriller söpörte le a mozijegy-eladási toplista éléről a korábbi csúcstartót, a hét hete sikerrel futó A galaxis őrzői című fantasy filmet. A szintén most bemutatott Delfines kaland 2 (Dolphine Tale 2) című családi film a második helyen nyitott, 16,6 millió dolláros bevételre szert téve. Harmadik helyre szorult az említett A galaxis őrzői, amely az idei év egyik legnézettebb mozifilmje, világszerte már 610 milliót keresett.

Mészáros Márton

Zomborácz Virág "Utóélet" című filmjének plakátja

Zomborácz Virág “Utóélet” című filmjének plakátja

Autóbalesetet szenvedett Károly Gusztáv svéd király

2014. szeptember 17.

XVI. Károly Gusztáv svéd király autóbalesetet szenvedett, erősítettete meg a svéd királyi palota sajtóosztálya a svéd napilapok értesüléseit 2014. szeptember 17-én délelőtt. A 67 éves uralkodó sérülés nélkül megúszta a balesetet.

A svéd uralkodó éppen a stockholmi Bromma-repülőtérre tartott egy sofőr vezette autóval, amikor a járműbe belehajtott egy másik személygépkocsi a stockholmi Nockeby-hídon. A Károly Gusztávot szállító autó jelentős károkat szenvedett, de az uralkodó épségben szállhatott ki a járműből, majd a királyi autót követő biztonsági személyzet autójában tette meg a reptérre vezető út további részét.

Mészáros Márton

XVI. Károly Gusztáv svéd király és felesége, Szilvia királyné

XVI. Károly Gusztáv svéd király és felesége, Szilvia királyné

Moziajánló – Térkép a csillagokhoz

2014. szeptember 14.

„Persze az egész attól volt olyan gyomorforgató, hogy a gazdag hírességek közül rengetegen valójában ostoba picsák és szemétládák voltak…Nagy általánosságban tehetségtelen, vak, lélektelen alakok voltak, két lábon járó szarládák, a közönség szemében mégis istenek, szépek, tiszteletre méltók.” – írta Charles Bukowski a Hollywood című könyvében. David Cronenberg kanadai rendező ebből a tézisből eredezteti új filmjét, Térkép a csillagokhoz (Maps to the Stars) című filmjét. Kritika.

A vitatott munkásságú David Cronenberg kanadai filmrendező az úgynevezett, enyhén bizarr „testhorror” műfaj megteremtőjeként robbant be a filmvilágba, filmjeit eddig szinte kivétel nélkül Kanadában készítette, de a terjesztést amerikai forgalmazók intézték, s alkotásai igencsak sikeresnek bizonyultak, mind az amerikai kontinensen, mind Európában. Legújabb filmje már sokkal kommerszebb, de magán hordozza a rendezői kézjegyeket, hiszen újfent a családi diszfunkcionalitás, illetve az emberi test sötét oldala kerül középpontba.

A történet egyik főhőse, Agatha egy mentálisan sérült fiatal lány, aki Floridából érkezik. Hogy miért? Kezdetben magunk sem értjük az indítékokat, de aztán megtudjuk, Agatha múltjában a kelleténél több sötét pont van. Nemrég hagyta el a pszichiátriát, ahova azután dugták be, hogy bealtatózta a kisöccsét, majd rágyújtotta a hollywoodi házukat. Időközben a fiúból népszerű gyermekfilmsztár lett, aki ártatlan kisfiúként került a filmiparba, de nagyon hamar megtapasztalta a csillogó világ árnyoldalait is. Szüleik pedig nem mások, mint tipikus partikra járó, luxuséletet élő sznobok a völgyből: az édesapa ezoterikus guru és sztár-terapeuta, az édesanya pedig a fiú menedzselésével foglalkozik. A képben van még egy ismert színésznő, az öregedő Havana is, akit jelenleg fiatalon – tűzvészben – elhunyt édesanyja szelleme kísért.

Cronenberg a Térkép a csillagokhoz című filmjével (amúgy az angol cím kifejezőbb a magyarnál) ránk zúdítja minden mocskát a hollywoodi álomgyárnak. Az egykor ünnepelt Havana ötvenes éveiben már elég öreg ahhoz, hogy a tinilányok azzal viccelődjenek, hogy a nagymamájuk fiatalabb nála, és ha valaki szeretkezne vele, az csak „szánalomdugás” lenne. Egy színésznő számára a test és az arc az egyik legnagyobb kincs, éppen ezért a korosodó filmsztároknak nincs helye Hollywoodban: többségük vagy nem kap szerepet, vagy csak kisebb, kevésbé értékelhető mellékszerepek esetében gondolnak rájuk. Havana éppen ettől retteg, feszültségeit pedig fiatal férfiakkal és nőkkel való szeretkezéssel, biokészítményekkel, gyógyszerek sokaságával és Stafford Weiss terapeuta megkérdőjelezhető gyógymódjába vetett vakbuzgalommal próbálja enyhíteni. S nem mellékesen azzal, hogy úgy bánik a szürke kisegér lánykával, Agathával, mint ahogyan a Vizy-házaspár tette a mintacseléd Édes Annával. Természetesen a Weiss-család házatáján is vannak komoly problémák, kezdve egy súlyos vérfertőzéssel.

A film hemzseg a hollywoodi csúcssztárság léha és önző életének érzékletes bemutatásával: van egy fiúnk, aki limuzinsofőrként keresi a kenyerét (akárcsak a rendező előző filmjében, Robert Pattinson ül a nagyautóban), miközben színészkedik és filmforgatókönyveket ír, és sikertelenül próbál érvényesülni. Ismerős szituáció, hiszen tudjuk, hogy Hollywoodban mindenki színész, és még a befutottak többsége is pincérként kezdte. Aztán itt van a sztárpár, akik saját gyerekeikkel sem törődnek igazán, az apa, akinek fontosabb a könyvének népszerűsítése, mint az, hogy a fia egy életre elvágja magát az igazi, sikeres élettől, vagy a modern nőt megtestesítő, karót nyelt édesanya. Ebben a filmben tökéletesen felépített és eljátszott karakterek sora vonul fel. A több szálon futó cselekmény sztárja Agatha csak könyökig érő, hosszú fekete kesztyűben mutatkozik, homlokába lógó frufrujával, csapzott hajával és különleges viselkedésével maga a két lábon járó őrület, amelyet cselekedetei a történet előrehaladtával csak megerősítenek. Az Alice Csodaországban című Tim Burton-filmmel berobbant Mia Wasikowska ausztrál színésznő rendkívüli precizitással bújik ennek a (maszkmester jóvoltából tökéletes összeégett arcot kapott) skizofrén fiatal nőnek a bőrébe, az öccsét alakító Evan Bird pedig tökéletes párja a maga nyegle, másokat lábtörlőnek használó, elszállt tinicsillagként. Míg a szüleiket játszó John Cusack és Olivia Williams jók a mellékszerepben, addig Julianne Moore viszi az igazi prímet. A vörös fürtjeit ezúttal szőkére festető Moore egyszerűen szemet kápráztat, ahogyan életre kelti a hisztériát, a válságban lévő sztárt, a gonosz nőt, aki mások halálán is képes jó ízűen nevetni és örömtáncot lejteni.

Davis Cronenberg értelmezésében a sztár nem lehet jó ember – ők mind meghasonlott, racionalitásukat elvesztett emberek. Szereplői egyáltalán nem kontroverziális figurák, hiszen mind a rossz oldalon állnak. (Talán csak az önmagát alakító Carrie Fischernél, a Csillagok háborúja-filmek kultikus Leila hercegnőjét játszó színésznőnél remeg a léc, aki önmagát alakítva vállalt epizódszerepet a filmben, amely egy olyan világot mutat be, amelyet művészszülei és személyes, sok problémával járó élete során jól ismerhet.) Hogy mennyire valós a kép, amit lefest, az már megkérdőjelezhető, sokszor erősen kisarkított univerzumban járunk. Ex-horrorfilmes lévén jó érzéke van a hátborzongató képi világ megteremtéséhez, a csábító halott anya, és a szintén néhai, érzéki kislány csak annyit szerepel a vásznon, amennyit kell, de vannak még olyan jelenetek, amelyek elborzasztják a nézőt. Az ember azt várná, hogy a visszatérő Paul Éluard-vers, vagy a szereplők szinkronba hozása végül egésszé áll össze, de sem ez nem történik meg, sem a feloldás.

Mészáros Márton

Térkép a csillagokhoz (Maps to the Stars)

Térkép a csillagokhoz (Maps to the Stars)

Czeizel professzor élete árán is dolgozik

2014. szeptember 13.

Czeizel Endre orvos, genetikus egy nagyszabású, már jó előre beharangozott sajtótájékoztatót tartott a budapesti Szent Margit Kórházban 2014. szeptember 12-én. A világrengető nagy hír elmaradt, az orvos a nevéhez köthető magzatvédő vitamint népszerűsítette.

Szenzációs bejelentést tartalmazó sajtótájékoztatóra hívták a média képviselőit a fővárosi Szent Margit Kórházba 2014. szeptember 12-én. A részletekről egyetlen információmorzsa sem szivárgott ki, csupán annyit tudtak megszellőztetni a lapok, hogy a leukémiával újra kórházban kezelt Czeizel Endre professzor nagy bejelentésre készül, és minden erejét összeszedve mindent megtesz azért, hogy ott lehessen az eseményen. A világhírű genetikus a tíz órára meghirdetett eseményre negyven perces késéssel érkezett meg leánya, Barbara és színházi rendezőként dolgozó fia, Gábor társaságában. A professzor lánya arra kérte az újságírókat, édesapját kíméljék a betegségére, és magánéletére vonatkozó kérdésektől (felesége éppen gyermeket vár), csak a sajtótájékoztató tárgyáról, a magzatvédő vitamin témakörébe kapcsolódó kérdésekkel bombázzák.

Az éppen kórházi ágyról érkező Czeizel professzort kezelőorvosa eltanácsolta a nyilvános megjelenéstől, de a 79 éves tudós mégis úgy vélte, akárcsak egész életében, ezúttal is kiáll egy olyan ügyért, amellyel másokon segíthet. Így életműve megkoronázásaként egy utolsó, nagyszabású az összes vezető magyarországi sajtóorgánum jelenlétében megtartott rendezvényen még egyszer felhívja a figyelmet az általa kifejlesztett magzatvédő vitamin fontosságára, és bemutatta az új Dr. Czeizel Magzatvédő multivitamint. A professzor komoly aggodalmának is hangot adott, amikor ismertette egy 2012-es felmérés adatait, amely szerint Magyarország szedik a világon a legkevesebben a magzatvédő vitaminokat, a hazai terhes nőknek mindössze 6%-a szedett ilyen készítményt.

A legyengült immunrendszerű Czeizel Endre védelme érdekében az újságírók és fotóriporterek csak védőmaszkban vehettek részt a sajtótájékoztatón. Az idős orvos legyengülve, rossz fizikai állapotban vett részt az eseményen. A korábban kiváló egészségnek örvendő Czeizel Endrénél 2013-ban diagnosztizálták a leukémia egyik legagresszívabb fajtáját, elmondása szerint maximum néhány éve lehet hátra.

Mészáros Márton

Czeizel Endre genetikus professzor a nevével fémjelzett magzatvédő vitamint népszerűsítő sajtótájékoztatón Budapesten 2014. szeptember 12-én (Forrás: Borsonline)

Czeizel Endre genetikus professzor a nevével fémjelzett magzatvédő vitamint népszerűsítő sajtótájékoztatón Budapesten 2014. szeptember 12-én (Forrás: Borsonline)

A pápa az I. világháború áldozataira emlékezett

2014. szeptember 13.

Ferenc pápa az egykori Osztrák-Magyar Monarchia hősi halottjainak sírja előtt, a Fogliano Redipuglia-i első világháborús osztrák-magyar katonai temetőben hajtott fejet 2014. szeptember 13-án. Az egyházfő kíséret nélkül érkezett.

A 78 éves egyházfő kíséret nélkül, egyedül kereste fel a Gorizia közelében lévő Fogliano Redipuglia-i temetőt, ahova repülőút során jutott el Rómából. A szentatya imádkozott a katonasírok előtt, majd virágkoszorút helyezett el az innen pár száz méternyire található legnagyobb olasz háborús emlékműnél. A délután folyamán Ferenc pápa a világ összes háborújának áldozataiért és a békéért szentmisét mutatott be a temetőben, amelyet többek között Christoph Schönborn bécsi érsekkel, Josip Bozani zágrábi érsekkel és Bíró László magyar püspökkel koncelebrált. Az egyházfő nem várt ajándékot is kapott a szentmise után, olasz haditengerészet vezérkari főnöke a pápa olasz nagyapja, a világháborús seregben szolgált Giovanni Carlo Bergoglio katonai törzslapjával ajándékozta meg a megilletődött szentatyát. A magyar kormányt Hende Csaba honvédelmi miniszter képviselte.

Az osztrák-magyar katonai temetőben 14 550 katona nyugszik, köztük sokan nem is az olasz fronton estek el. Hadtörténelmi Levéltár adatai szerint 3,5 millió katona vonult be a Trianon előtti Nagy-Magyarország lakosai közül, közülük 530 965 személy halt hősi halált.

Mészáros Márton

Ferenc pápa Fogliano-Redipuglia katonai temetőben 2014. szeptember 13-án

Ferenc pápa Fogliano-Redipuglia katonai temetőben 2014. szeptember 13-án