2012. május 2-án az Országgyűlés köztársasági elnökké választotta Áder Jánost, akit kétharmados támogatással, 262 igen szavazattal választották hazánk államfőjévé a plágiumbotrány miatt lemondani kényszerült Schmitt Pál helyére. A 305 leadott szavazatból 3 volt érvénytelen, viszont a Fidesz 262 képviselője igennel, a Jobbik képviselői közül pedig 40-en nemmel voksoltak. A baloldali pártok, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Gyurcsány Ferenc által alapított Demokratikus Koalíció (DK) képviselői egyszerűen kivonultak az ülésteremből, a Lehet Más a Politika (LMP) pedig nem élt a szavazati jogával.
Áder János még a nap folyamán letette esküjét, azonban hivatalosan csak nyolc nap múlva, május 10-én foglalhatja el az államfői bársonyszéket. A voksoláson családja is részt vett.
A fideszes politikus megválasztását azért tűzték erre a dátumra, mert az alaptörvény kimondja, hogy a köztársasági elnök lemondása vagy elhalálozása esetén a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani az új államfőt. Az előző köztársasági elnök, Schmitt Pál éppen április 2-án, egy hónappal ezelőtt mondott le tisztségéről, miután a Semmelweis Egyetem szenátusa plágium miatt visszavonta a doktori címét. A bukott elnök is részt vett az ünnepségen, majd a himnuszok meghallgatása után gratulált utódjának.
A magyar Országgyűlés öt évre választja hazánk államfőjét, azonban Schmitt Pál egy év után lemondásra kényszerült. A hazai ellenzék elégedetlen Áder elnökké választásával, szerintük Orbán Viktor miniszterelnök egy „pártkatonát” ültetett Schmitt megüresedett helyére. Sokan azért fejezték ki nemtetszésüket, mert csak egy jelölt közül lehetett választani, azonban akadnak bizakodók is, akik azt emelték ki Áder megválasztásával kapcsolatban, hogy a személyében végre egy hivatásos politikus és jogász töltheti be a tisztséget.
Mészáros Márton

Hozzászólás