2013. március 12-én veszi kezdetét a pápaválasztó konklávé a vatikáni Sixtus-kápolnában. A világ minden tájáról Vatikánba érkezett 115 bíboros jelenleg a vatikáni Szent Márta-ház lakója, de kedden délután négy óra után átvonulnak a Sixtus-kápolnába, ahol bezárkózva, titkos szavazással döntenek az új pápa személyéről. A bíborosi testület csak füstjelekkel kommunikál a külvilággal: ha fekete füst száll fel, akkor még nem született egyezség, viszont fehér füst esetén megválasztották a római katolikus egyház új pápáját. A vatikáni Szent Péter-tér már egy nappal a ceremónia kezdete előtt le van zárva.
Most, mindössze valamivel több, mint fél nappal a konklávé kezdete előtt arra vállalkoztam, hogy említést tegyek a legesélyesebb pápajelöltekről. Mivel a pápaválasztás nem olyan, mint egy elnökválasztás, mert a bíborosok értelemszerűen nem kampányolhatnak, nehéz reálisan szót ejtenünk az esélyesekről. Mert némi túlzással a 115 bíboros közül bárkit pápának választhatnak társai, igaz valós esélye maximum csak tízüknek van. Ha lehet úgy fogalmazni, a mostani konklávén „kiélezett mezőny” alakult ki.
Annak idején 2005-ben II. János Pál pápa halála után a dékáni testület vezetőjét, Joseph Ratzinger német bíborost választották meg egyházfőnek. A XVI. Benedek pápa néven trónra lépő egyházfő esete azért merőben más, mert még életében János Pál „jobb kezének” számított, valamit a halálát követő interregnum idején ő volt a Vatikán legmagasabb rangú személye (többek között ő celebrálta II. János Pál pápa miséjét, és a pápaválasztó konklávé megnyitását). A mostani helyzet abban más, hogy a lemondott XVI. Benedek pápa megüresedett székére abszolút esélyes nincs.
A nemzetközi média a legesélyesebb jelöltek között említi Angelo Scola olasz, Marc Oullet kanadai, Odilo Scherer brazil és Erdő Péter magyar bíborost, de Luis Tagle Fülöp-szigeteki bíboros is eséllyel indul, akárcsak Christoph Schönborn bécsi érsek, vagy Peter Turkson ghánai bíboros.
Angelo Scola (71) jelenleg Milánó érseke, ezáltal a legnagyobb és legbefolyásosabb olasz egyházmegye vezetője. Stabil pozícióját mutatja, hogy már II. János Pál pápa halála után is esélyesként tekintettek rá. Konzervatív nézeteiről ismert, filozófusi és teológusi munkáját széles körben ismerték el, intelligenciáját pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy fejből tud idézni a modern amerikai irodalomból, többek között Jack Kerouac és Cormac McCarthy műveiből. Állítólag XVI. Benedek pápa is méltónak találta arra, hogy kövesse Szent Péter trónján.
Angelo Scola
Az egyik legjobb vatikáni kapcsolatokkal rendelkező olasz újságíró értesülései szerint Marc Ouellet (68) kanadai bíboros, québeci érsek papíron a legesélyesebb, de mint ahogy mondtam, ez teljességgel kiszámíthatatlan. Ouellett népszerűsége hazájában kevésbé nagy, mint azt gondolnánk, viszont vatikáni feladatainak elvégzésért nagy megbecsülést kap. A vatikáni Püspöki Kongregáció prefektusaként és a Latin-Amerika Pápai Bizottságának elnökeként sokat tett a valláson belül kontinense előrébb jutásához, megválasztásával pedig az első egyházfő lenne az amerikai földrészről az elmúlt kétezer évből.
Marc Ouellet kanadai bíboros
Sao Paulo érseke, Odilo Scherer (63) az esélyesek fiatalabb rétegéhez tartozik a maga 63 évével. A német ősökkel rendelkező, első ránézésre kevésbé barátságos tekintetű főpapot az utóbbi időben az a vád érte, hogy nem feltétlenül hatékonyan vezette a világ legnagyobb katolikus népességgel rendelkező országának érsekségét. Mellette szól, hogy minden létező módon megpróbálja közelebb hozni a vallást az átlagemberhez: rendszeresen vállal televíziós szereplést, gyakorta közlekedik metróval és a Twitter közösségi oldalon is regisztrált tag, ahol azt írta, hogyha Jézus ma élne, akkor a tömegmédia segítségével hirdetné az evangéliumot.
Odilo Scherer brazil bíboros
Christoph Schönborn (68) osztrák Domonkos-rendi szerzetesnek, Bécs érsekének is felmerült a neve. A hét nyelven beszélő főpap az egyik legnagyobb osztrák nemesi család, a Schönborn-hercegi família tagja, édesapja gróf, édesanyja bárónő volt. Párizsban teológiát tanult, Bornheim-Walberbergben és Bécsben pedig filozófiát és pszichológiát. További teológiai tanulmányait a Párizsi Katolikus Egyetemen és a Sorbonne-on végezte. Az egyik legnagyobb intelligenciájú bíborosnak tartott egyházfit Orbán Viktor miniszterelnök tavaly a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével ismerte el.
Christoph Schönborn bécsi érsek
Luis Tagle (55) Fülöp-szigeteki bíboros is eséllyel, bár a korábban felsorolt bíborosokkal szemben hátránnyal indul a pápai cím megszerzéséért. Az excentrikus manilai érsek is szintén mindent megtesz azért, hogy áthidalja a szakadékot a vallás és a mindennapok között, ennek jegyében nyilvánosan énekel, televíziós showban mond imádságot és hivatalos oldalt üzemeltetnek neki a Facebook közösségi portálon is. Ázsiában kiemelkedően fontos szerep jut neki, népszerűsége egyszerűségében, közvetlenségében, karizmatikusságában, valamint abban rejlik, hogy képes együtt érezni a társadalom legszegényebb rétegével is. Ellene szól fiatalsága mellett az is, hogy csal másfél éve nevezték ki bíborosnak.
Luis Tagle Fülöp-szigeteki bíboros
Gyorsan gyarapszik a hívők száma Európán kívül is, várhatóan az elkövetkezendő évtizedekben az öreg kontinensen háttérbe fog szorulni a római katolikus vallás, a fejlődő országokban, különösen Afrika és Latin-Amerika területén pedig növekedni fog a hívők száma, egyébként katolikus hívők számának gyarapodása már évek óta megfigyelhető az említett két kontinensen. Ezért lenne logikus, és sokak szerint megérdemelt, ha a hazájában igencsak népszerű Peter Turkson (64) ghánai bíborost választanák pápának a konklávén. A kijelentéseivel gyakran kisebb diplomáciai galibákat okozó bíboros szintén szereti kihasználni a tömegmédia különböző lehetőségeit. Őt tartják az első számú afrikai esélyesnek a pápai cím megszerzésére.
Peter Turkson ghánai bíboros
Végül utolsóként hagytam Erdő Péter magyar bíboros-prímást, Esztergom-Budapest egyházmegye érsekét. Az egyetlen magyar esélyest „európai körökben igen kedvelt” személynek tartják, aki mellesleg a bíborosi testület legfiatalabb tagjainak egyike, hiszen tavaly töltötte be a hatvanadik életévét. Ez azt jelenti, hogy hosszú ideig – akár huszonöt évig – is betölthetné a pápai pozíciót. Az amerikai Newsweek magazin már egy 2009-es cikkében is XVI. Benedek pápa egyik lehetséges utódjának tartotta. Az egyházfő lemondása óta külföldi fórumokon gyakran említik nevét, és mindig hangsúlyozzák, hogy Erdő egy igazi értelmiségi, kiemelkedő egyházi személy, nagyszerű teológus, az egyházjog egyik leginkább avatott szakértője, és egy hagyományos, sok hívőt számláló katolikus ország képviselője. A nemzetközi hírügynökségek és a külföldi lapok latolgatásai alapján Erdő Péter legesélyesebb tíz bíboros között van, de szakértők szerint csekély a valószínűsége, hogy ő lesz a következő pápa.
Erdő Péter magyar bíboros
A bíborosi konklávéról annyit: II. János Pál pápát 1978-ban három nap alatt nyolc szavazással, utódját, XVI. Benedek pápát 2005-ben két nap alatt négy szavazással választották meg. Federico Lombardi szentszéki szóvivő március 10-én tett nyilatkozata szerint nem tartja valószínűnek, hogy a pápaválasztás tovább tartana a szokásos néhány napnál. Az egyház elmúlt két évszázadában IX. Pius 1846-os megválasztása óta egyetlenegy konklávé sem tartott öt napnál tovább.
Mészáros Márton
Bíborosok a Vatikánban a pápaválasztó konklávé kezdete előtt 2013. március 5-én
Mészáros Márton blogja 
Hozzászólás