Hetvenhét éves és súlyos beteg. Valószínűleg néhány hónapon belül leáll a veséje, így már nem élhet sokáig. Ezek voltak az indokok, amiért a Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA egyik nyugdíjazott tisztje felkeresett egy újságírót és számtalan titkos információt osztott meg vele. A felvétel 2013. március 5-én készült meg nem nevezett amerikai területen, azonban csak a közelmúltban osztották meg.
A felvételen látható, hogy az idős úr csak járókerettel képes a mozgásra, és a beszéd is nehézséget jelent számára. Ennek ellenére vállalta a közel húsz perces beszélgetést a riporterrel. A férfi arca is látszik, de arra kérte az alkotókat, hogy nevét ne jelenítsék meg. A rossz egészségi állapotban lévő öreg elmesélte, hogy 1958-ban került az amerikai hadsereg kötelékébe, azonban jó tanulmányi eredményei miatt vezetői kiemelték. Egy napon a főnöke megkérdezte, hogy lenne-e kedve egy kis pénzt keresni, mire a férfi boldogan igent mondott. A feladata pedig nem más volt, minthogy egy szigorúan titkos projektben kellett részt vennie, amelyhez a washingtoni Fehér Ház adott engedélyt.
A férfi hamarosan a CIA-nak az USA keleti felét felügyelő részlegének vezetője lett. Munkájához tartozott, hogy gyakorta külföldről érkező UFO-észlelések hitelességét kellett megvizsgálnia, embereit gyakran Európába, vagy Mexikóba küldve. Éveken keresztül hetente kapta az általa vezetett csoport a jelentéseket, amelyeknek nagy része valósnak bizonyult. Elmondása szerint első komolyabb munkája a Kék Könyv Projekthez (Blue Book Project) kapcsolódott, amely szerinte jórészt a nyilvánosság megtévesztésére szolgált, mivel az abban közölt valósnak vélt adatok kreációk voltak. Az öregúr szerint maga az amerikai elnök is tisztában volt azzal, hogy a könyvben megmagyarázott UFO-esetek valósak és csak a szerzők hitették el felsőbb utasításra az emberekkel, hogy tudományosan magyarázható az összes észlelés (időjárás, légi közlekedés, félrevezetés).
A volt CIA-vezető szerint a híres új-mexikói roswelli eset valóban megtörtént, és az 51-es Körzettől délre fekvő S-4 létesítményben őriztek szürke színű földönkívüli lényeket. Az interjúban azt mondja a férfi, hogy az idegen testeket felügyelő MJ-12-es csoport nem volt hajlandó felvilágosítást adni az ott folyó munkáról magának Eisenhower elnöknek sem, de az elnököt tájékoztatták más UFO-jelenségekről. Maga Eisenhower bízta meg a CIA ügynököt, hogy nyomozza ki az ott zajló kutatásokat, a férfi előtt pedig az elnöki utasításra titkos ajtók nyíltak meg. Visszaemlékezései szerint különféle csészealj alakú járműveket őriztek a helyszínen, köztük a Roswell mellett lezuhant járműt is. A légi jármű látszatra nehéznek tűnt a férfi szerint, de valójában könnyen mozdítható volt és működése fordított gravitáció alapján működött, amelynek matematikai kódját később megkapta a férfi. A benne utazó idegenek közül kettő túlélte a zuhanást, egyikőjüket a férfi elé vitték. Állítása szerint az idegen alakja, mérete és bőrszíne látványosan eltért az emberétől, valamint füle sem volt – ahogy azt már több korábbi hivatalosan valósnak minősített UFO-észlelő jelentette.
Az öregúr azzal zárja a beszélgetést, hogy elmeséli azokat az eseteket, amikor megfenyegették a birtokába jutott információk miatt, majd azt mondja, hogy nagyon nagy teher hullott le a válláról azáltal, hogy megosztotta tudását másokkal is. A kételkedők többek között azt kifogásolták, hogy az egykori CIA-tiszt nem említette meg katonai rangját a hadseregben. Éppen tavaly nyáron Chase Brandon, egy rádióinterjúban azt állította, amikor még a CIA alkalmazásában állt, belenézhetett a “Roswell feliratú dobozba”, amely az 1947-es eset számos bizonyítékát tartalmazta.
Mészáros Márton
Egykori vezető beosztású CIA-tiszt nyilatkozik a földönkívüliek létezéséről 2013. március 5-én
Mészáros Márton blogja 
Hozzászólás