150 évvel ezelőtt, 1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza író. A későbbi írófejedelem Ziegler Géza néven látta meg a napvilágot Gárdony-Agárdpusztán. Ma ismert nevét tizenhat évesen használta először, amikor az egri Füllentő című lap 1881. május 5-én megjelent számában Gárdonyi Z. Géza néven jegyezte egyik korai humoreszkjét. Később már csak anyakönyvezési helyszínének tiszteletére felvett nevét, a Gárdonyit használta.
Gárdonyi Géza először népiskolai tanító és újságíró volt, majd 1897-ben elvonult a város zajától, és visszavonultságában alkotta leghíresebb műveit. Ezért ragadt rá „az egri remete” név. Szépirodalmi munkáságának kiemelkedő alkotása az Egri csillagok című történelmi regény, amely 1899-től részletekben jelent meg, majd 1901-ben könyv formájában is. A mű nemcsak az egyik leghíresebb magyar regény, évtizedek óta kötelező olvasmány. 2005-ben „A Nagy Könyv” elnevezésű országos felmérésen elsöprő diadalt aratva Magyarország legnépszerűbb regénye lett a közönség szerint. Az Egri csillagok idén májusban Törökországban is megjelent, Erdal Şalikoğlu műfordító ültette át törökre. Korábban bolgár, cseh, eszperantó, észt, finn, holland, horvát, lengyel, litván, orosz, örmény, román, szlovák, szlovén, ukrán, vietnami és kínai fordítása is publikálásra került.
Az 1902-ben megjelent A láthatatlan ember, az 1920-as Ida regénye szintén híres műve. Szépírói karrierjét 59 éves korában bekövetkezett halála szakította meg. Az író születésének 150. évfordulójára Gárdonyi Géza dédunokája, Keller Péter avatta fel az író szobrát Gárdonyban, amelyet Kligl Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész készített. Az évforduló alkalmából emlékérmet is kiadtak.
Mészáros Márton
Gárdonyi Géza (1863-1922)
Mészáros Márton blogja 
Hozzászólás