Joviális, jó lelkű, emberszerető és barátságos. Így tudnám jellemezni Gallai Rezsőt, Magyarország legidősebb élő személyét. Az idős úr 1904. január 29-én Szombathelyen látta meg a napvilágot, tehát most töltötte be a 108. életévét.
Az ország legidősebb emberével tavaly személyesen készíthettem interjút abban a győri idősek otthonában, ahol él. Két évszázad embere, de ha nem tudnánk a pontos korát, azt hihetnék, hogy egy nappal sem több kilencven évnél. Meglepő szellemi frissessége csak még szimpatikusabbá teszi az idős urat. Most eljött az idő, amikor valaki megkérdőjelezi a bácsi őszinteségét, s képmutatónak nevezi.
Dominek Attila, Gallai bácsi mostoha dédunokája engem keresett fel azzal a hírrel, miszerint a bácsi az egész családját kifosztotta, amikor meghalt a második neje.
– Rezső bácsi második feleségének vagyok a dédunokája, és semmi okot nem látok arra, hogy gratuláljak neki. Egyszerűen az egész családot kisemmizte, amikor 1994-ben meghalt Mária néni. Nos, ő tényleg egy igazi aranyember volt. Becsületes és gazdag asszony volt, az öreg pedig amolyan szegény ember. Érdekes módon, pont egy héttel a mama halála előtt a végrendelet megváltozott és mindent Rezső bácsi kaparintott meg. De ez bonyolult családi história, a pontos adatokat és évszámokat pedig magam sem ismerem – mondta a férfi, aki szerint nem azért kell valakire büszkének lenni, mert sokáig él, hanem a tetteiért. Attila szerint Gallai bácsi nem érdemel gratulációt.
A 108. születésnapja előtt néhány nappal telefonon köszöntöttem fel Rezső bácsit.
– Nem lesz 110. születésnap, én már minden nap várom az áment. Mindennek vége van egyszer, igaz rendkívüli az én állapotom. Izgő-mozgó ember vagyok, de tudja, semmi sem tart örökké. Én lennék a legjobban meglepődve, ha még két évet élnék – mesélte Gallai Rezső.
A negyedórás beszélgetés végén nem bírtam megállni, hogy ne hozzam témába a pletykákat:
– Hogy mit csináltam? Kiforgattam a vagyonból a családot? Ugyan már, ez nem igaz! A második feleségemmel az ő haláláig boldogan éltünk, szó sincs ilyesmiről. El sem tudom képzelni, miért állít ilyet ez a fiú. Máskülönben, mint mondta, ő nekem nem vérszerinti rokon, a nejemnek volt a dédunokája, nekem senki. Viszont az első feleségemtől származó unokám a mai napig jár látogatni, harmincöt éves. A fiam pedig hetvenkettő, a másik gyermekem pedig disszidált 56’-ban és ő Németországban halt meg. Na de, én komolyan nem tudom, miért mondott ilyeneket? – állt döbbenten a szóbeszéd előtt az idős úr.
Mészáros Márton

Hozzászólás