Onil, Ariel és Pedro Castro, három ötvenes éveiben járó clevelandi fivér rabolta el azt a három nőt, akik tíz éve tűntek el. 2013. május 6-án szabadult ki a három fiatal lány latin-amerikai származású fogvatartói markából az Ohio állambeli Clevelandben, ahol ugyanabban a házban tartották őket fogva.
Az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda, az FBI 2003 illetve 2004 óta keresi a lányokat, azonban hollétükre csak most derítettek fényt. Az egyik lány, Amanda Berry, akit tíz évvel ezelőtt raboltak el, úgy tudott kimenekülni a házból, hogy segítségért kiáltott, amit ezúttal meghallott a szomszédos ház lakója, Charles Ramsey, aki segített neki megszöknie. Ezt követően a lány szabadítója segítségével felhívta a rendőrséget, akik azonnal a helyszínre siettek, hogy kiszabadítsák a másik két túszul ejtett nőt is. Az elrabolt lány a 911-el történt beszélgetésért az egyik internetes oldal közzétette: “Segítsenek, kérem. Amanda Berry vagyok, elraboltak és tíz éve nem találnak, de most itt vagyok szabadon” – mondta a kétségbeesett hölgy, aki elrabolója lakhelyét, nevét, életkorát is megadta. Mire letette a telefont, néhány rendőrautó már úton volt.
A kommandósok akkor menekítették ki a lányokat, amikor elrablóik nem tartózkodtak otthon. A három férfit néhány órán belül letartóztatták, közülük az egyik iskolabusz vezetőként dolgozott évek óta. Az említett Ariel Castrót 1993-ban családon belüli erőszak gyanújával egyszer már letartóztatták, de végül nem ítélték el.
Az eltűnt lányok közül Michele Knight volt az, akit a legrégebben raboltak el: 2002-ben tűnt el 21 éves korában. Az elsőként kiszabadult Amanda Berryt 17 évesen raboltál el 2003-ban, Georgina DeJesus pedig 2004 áprilisában mindössze 14 évesen látták utoljára, amikor hazafelé tartott iskolájából. A három lány nem ismerte egymást elrablásuk előtt és fogvatartóikkal sem találkoztak korábban.
Mindhármukat azonnal kórházba szállították a mentőakció után, de egészségügyi panaszaik nincsenek. A kórház előtt, ahol ápolják őket, mintegy ezer ember gyűlt össze a történtek után, köztük számtalan tévéstáb és újságíró, akiket rendőrök tartanak távol attól, hogy zaklassák az elrabolt hölgyeket. Az autósok együttérzésüket kifejezve órákon keresztül dudáltak a kórház épülete előtt. A szomszédok, akiket megszólaltattak, elképzelni sem tudják, hogyan történhetett az, hogy nem vettek észre gyanús jeleket a Seymour Avenue-n, ahol fogva tartották a lányokat, pedig az ablakok mindig elvoltak sötétítve és Ariel Castro, a ház tulajdonosa csak a hátsóajtón közlekedett.
Mészáros Márton

Hozzászólás