Mesél a bécsi erdő, Ármány és szerelem, Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból, Csongor és Tünde, Egyszer élünk, A velencei kalmár, Angyalok Amerikában, Sirály, Hazafit nekünk, Mephisto. Tizenegy felejthetetlen előadás, amelyet a Nemzeti Színház színpadán, a színház nagyszerű társulatának játékában láthattam az Alföldi Róbert vezette időszakban. Köszönet érte! Ezek a kreatív, pompás előadások és a társulat emelte első helyre nálam a Nemzetit a fővárosi színházak listáján.
Örömmel tölt el, hogy négy-öt órákat állhattam sorba a jegyekért rekordszámú emberrel, miután bejelentették, hogy Vidnyánszky Attila veszi át a színház vezetését a következő évadtól. Az utolsó Alföldis Nemzeti előadást, a Mephistót tizenegy alkalommal játszották, a színház nagyszínpadának befogadóképessége 619 fő, mégis a nagy érdeklődés miatt átlagosan 641 ember nézte. Voltak, akik pótszéken, voltak, akik állva. Boldogsággal tölt el, hogy az a 7054 ember között lehettem, akik láthatták ezt a lenyűgöző előadást.
Hálával tölt el, hogy interjút készíthettem tucatnyi színésszel a Nemzetiből. Nem kellett meggyőzniük, hogy nagyszerű, közvetlen emberek színházon kívül is, ezt tudtam, mielőtt találkoztam velük. Végül csak annyit szeretnék írni, hogy az utolsó előadáson készült videófelvétel még így is könnyeket csal az ember szemébe, amint látja a közönség és a színészek meghatottságát, az álló tapsot, a néma tiszteletet, a trombitaszót, a virágcsokrokat, a transzparenseket, a köszönjük feliratokat, és felnőtt férfiak és nők (az egész szereplőgárda) sírását.
Mészáros Márton
Tapsvihar a Nemzeti Színházban
Mészáros Márton blogja 
Hozzászólás