Az Erdély területén élő székelyek a mai napig vallásos emberek, még ha a történelmi egyházak híveinek száma ott is apad. A magyar anyanyelvűek lakta Székelyföldön, Farkaslaka és Székelyszentlélek határán elterülő Gordon-tetőn építették meg a csaknem 23 méter magas Jézus Szíve-kilátót, amelyet 2013. augusztus 17-én avatnak fel.
A Jézus Krisztust formázó kilátó megépítését még 2010-ben civilek kezdeményezték egy hét évvel korábbi ötlet alapján. A kitárt karú Jézus feje, keze és palástja egy 21 méter magas fémvázra került, amit kiegészít egy másfél méteres talapzat. A kilátó csúcsa Krisztus fejrészénél van, a felfelé vezető lépcsőfokok pedig a belső részen vannak, így a látogatónak az az érzése lehet, hogy az isten fiának testében lépked egyre magasabbra. A szobrot Zawaczki Walter Levente tervezte, Európa negyedik vagy ötödik legnagyobb ilyen alkotása.
A kilátó valószínűleg jót fog tenni a kevés lakosú Hargita megyei Farkaslaka kulturális életének és idegenforgalmának. Akár még az is elképzelhető, hogy a Jézus Szíve évtizedek múltán olyan presztízst szerez, hogy akárcsak Csíksomlyó, a magyar katolikus hívők zarándokhelyévé válik.
Mészáros Márton
A székelyföldi Jézus Szíve-kilátó Farkaslaka és Székelyszentlélek határán, a Gordon-tetőn
Mészáros Márton blogja 
2013. augusztus 16. - 16:35 |
Tisztelt M. M.!
Természetesen mindenki a saját blogjában azt ír le amit akar vagy nem szégyell, de Csíksomlyó és egy ilyen dilettáns förmedvény között inkább ne vonjon párhuzamot. (Ha érti a “dilettáns” jelző értelmét). Ha meg zarándok hellyé válik (ami remélhetőleg nem fog bekövetkezni) az sajnálatos dolog lesz majd. Szomorú dolog, hogyha az embereket az építmény méreteivel és nem a magas fokú esztétikumával akarják “lehengerelni”. Mert igenis a laikus közembert ezekkel a dolgokkal meg lehet vezetni és márpedig ennek az építménynek rossz ízlésformáló hatása van az egyszerű emberre nézve.
Ezekért a dolgokért épülnek a székelyföldi falvakban iszonyatosan ronda épületek, mert ilyen pléhkrisztusok és társai adják az esztétikai etalont az embernek. Hová lett a székely építészet és díszítő művészet gyönyörű arányrendszere? Miért nem alkalmazzák ma is? És innen már vissza is kanyarodhatnék a 21 méteres pléhkrisztushoz.
Az érem másik oldalán, ebben az esetben ott van a megrendelő- ötletgazda és a művész (Z. W.) aki formát adott az elképzelésnek. (Mint tudjuk a legutóbb felavatott alkotása is kapott bőven negatív kritikát joggal).
Ma már sajnálatos tény az is, hogy az országban a rendszerváltás után megszaporodott művészeti felsőfokú intézmények, ontják magukból az ilyen kaliberű művészpalántákat.