Ötvenhét évvel az 1956-os szabadságharc vérbefojtása, és huszonnégy évvel a baloldali rendszer leváltása után a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett és más bűncselekmények elkövetése miatt vádat emelt Biszku Béla volt magyar belügyminiszter ellen 2013. október 13-án. A „puha diktatúra legkeményebb öklét” legutóbb tavaly ilyenkor is meggyanúsították, akkor több ember ellen elkövetett emberölésre való felbujtás háborús bűntettével a Fővárosi Főügyészség jelentette fel.
A mostani vádemelést illetően az ügyészség szerint Biszku az 1956. decemberi sortüzeket végrehajtó karhatalmat (a forradalom leverése után rendfenntartó, megtorló, polgári lakosság ellen fellépő szervezet) irányító Ideiglenes Intéző Bizottság szavazati és döntési joggal felruházott tagja volt, így felbujtóként szándékos emberölés elkövetésében vétkes. A karhatalmisták 1956. december 6-án a fővárosi Nyugati pályaudvari „vörös zászlós” tüntetésén három embert öltek meg, két nappal később pedig Salgótarjánban összesen negyvenhat ember – köztük nők és gyerekek – vesztették életüket. A vád szerint 1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom tagjai Martonvásárra érkeztek, hogy egyes ellenforradalmár-gyanús személyeknél házkutatást tartsanak. Ezen személyek között volt a Magyar Tudományos Akadémiának a forradalom eseményeiben részt vett három kutatója, akiket a házkutatások után letartóztattak, súlyosan bántalmaztak (három órán keresztül ütöttek), amelynek következtében az egyik sértett több hét alatt gyógyuló sérüléseket szenvedett.
A bűncselekményről szóló hivatalos jelentést 1957. április 9-én bemutatták a belügyminiszteri pozícióban lévő Biszkunak, azonban az akkor hatályos törvényi rendelkezéssel ellentétben hivatalból sem kezdeményezett büntetőeljárást. Néhány napja Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész azt nyilatkozta a Duna TV műsorában, hogy az ügyészség tovább nyomoz Biszku ügyében, és nem csak a két említett sortűz és a razzia esetét vizsgálják, hanem számos más információt is átnéznek, amely terhelően hathat Biszkura.
A vádemelés igazán éles vélemények kinyilvánítására sarkallta a magyar embereket, százak fejtették ki gondolataikat a különböző internetes fórumokon, illetve a közösségi oldalakon. A legtöbb hozzászólás kegyetlen büntetést kíván a most kilencvenkét éves Biszkunak, aki akár életfogytig tartó börtönt is kaphat, ha rábizonyítják a vádakat. Az ellene szóló vélemények közül az alábbi a legvisszafogottabb: „Biszku Béla egy szemét aljas gyilkos, jobb később, mint soha megfizetnie a tetteiért.” Válaszul azok reakciójára, akik embertelennek tartják, hogy mind a náci háborús bűnösöket, mind a különböző politikus vádlottakat elsősorban nyolcvan, kilencven éves koruk körül állítják bíróság elé, azt válaszolták a Biszkut rácsok mögött látni akarók, hogy ha a törvény időben eljárt volna, akkor Biszku sem élvezhetné az életet ennyi idősen. Mindazonáltal, amennyiben elítélik a kegyetlen volt belügyminisztert, előrehaladott életkora miatt várhatóan csak házi őrizetbe kerül. A kérdés azonban az, jelenthet ez bármiféle elégtételt azok számára, akiknek nagyszüleit, szüleit, testvéreit, barátjait kivégezték?
Mészáros Márton
Biszku Béla volt kommunista belügyminiszter
Mészáros Márton blogja 
Vélemény, hozzászólás?