Biszku rezdüléstelen arccal hallgatta a vádakat

Megkezdődött az 1956-os forradalmat követő megtorlások kapcsán háborús bűntettel vádolt Biszku Béla volt kommunista belügyminiszter büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken 2014. március 18-án. A tárgyaláson a szeptemberben 93. életévébe lévő vádlott is megjelent.

Biszku Béla utasítására 1956 decemberében két helyszínen, a budapesti Nyugati téren és Salgótarjánban is tüzet nyitottak a karhatalom tagjai, a két lövöldözésnek 49 halálos áldozata volt. A vádirat szerint három tudományos munkatárs súlyos bántalmazására is Biszku adott megbízást 1957-ben, az erről szóló jelentést pedig eltussolta. A vádhoz tartozik továbbá, hogy 11 olyan sörétes vadásztöltényt tartott a lakásában, amire nem volt engedélye. A 2011-ben elfogadott törvény értelmében a Biszku Béla elleni vádak között van a kommunista bűnök tagadása is. A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi, irányító és döntéshozó testületének, az úgynevezett karhatalmat létrehozó Ideiglenes Intéző Bizottság egykori tagja rezdüléstelen arccal hallgatta az ellene felhozott vádakat. Az ügyész név és életkor szerint is megemlítette az áldozatokat, Biszku érzelemmentes arcot vágva, mozdulatlanul hallgatta a névsort.  

A bíró a vádlott korábbi vallomását olvasta fel, amelyben kifejtette, nem tartja magát bűnösnek, és nem követett el bűncselekményt. Biszku Béla szerint Magyarországon 1956-ban ellenforradalom volt. A bíró a volt belügyminiszter hajlott korára való tekintettel óránként rendelt el tárgyalási szünetet. Rossz hallása miatt Biszkunak közelebb kellett ülnie a bírói pulpitushoz, viszont továbbra is rezzenéstelen arccal hallgatta a felszólalásokat. A jelenlévő nagyszámú érdeklődők többször bekiabáltak a tárgyalás során, hogy „népirtó gyilkos”, illetve a “háborús bűnős” kifejezést.

Biszku ügyvédje, Magyar Gábor elfogultsági indítványt adott be a tárgyalást vezető hadbíró, Tóth Szabolcs ellen. Az ügyvéd továbbá azt is nehezményezte, hogy a tárgyalást éppen néhány héttel az április 6-i választás előtti időpontra időzítették, amely értelmezése szerint választási kampánynak ér fel. Biszku Béla megkérte a média jelenlévő munkatársait, hogy arcát takarják ki, hangját pedig módosítsák a televíziós híradásokban.

A volt belügyminiszterre a vádiratban életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását kérték. Biszku egyedül a Blikk bulvárlapnak nyilatkozott, Scherer Zsuzsa interjújában elmondta, hogy az irgalmas rendi nővérek járnak hozzá mosni, takarítani és húga, unokaöccse és egy szomszédasszonya látogatja. Biszku Béla bűneivel a rendszerváltás óta eltelt időben senki sem foglalkozott, 2010-ben a Mandiner.hu két munkatársa, Skrabski Fruzsina és Novák Tamás újságírók Bűn és büntetlenség címmel forgatott róla dokumentumfilmet, amely jelentős felháborodást váltott. A volt miniszter a riporterek kérésére sem kért bocsánatot az áldozatoktól, felelősségét tagadta, és azt mondta, Nagy Imre megérdemelte a kivégzést.

Mészáros Márton

Az 1956-os forradalmat követő megtorlások kapcsán háborús bűntettel vádolt Biszku Béla volt belügyminiszter büntetőpere tárgyalásának a Fővárosi Törvényszéken 2014. március 18-án

Az 1956-os forradalmat követő megtorlások kapcsán háborús bűntettel vádolt Biszku Béla volt belügyminiszter büntetőpere tárgyalásának a Fővárosi Törvényszéken 2014. március 18-án

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: