Mészáros Márton blogja

A Facebok megjelenése óta drasztikus változásokon megyünk át, a közösségi oldal jelentős hatással van mindennapjainkra. Vajon vélt vagy valós a veszély a függőség kialakulásával kapcsolatban?

A Facebook alapításáról

2004. február 4-én egy új honlapot regisztráltak a világhálóra, egy amerikai egyetemista létrehozott egy újabb közösségi oldalt. A 20 éves srác már kiskorában is szeretett programozni, számítógépes programokat fejlesztett. Az általa kreált honlapot először Thefacebooknak nevezte el. A közösségi oldal létrehozásának ötletét a főiskolás éveiből merítette, ugyanis a hagyományoknak megfelelően évkönyvet (angolul: Facebook) készítettek a hallgatók a diákok arcképéből. Mark Zuckenberg életéről David Fincher amerikai rendező forgatott filmet Social Network – A közösségi háló címmel, az alkotás idén több Oscar-jelölést is kapott. Igaz, a film minden részlete nem igaz, ennek ellenére az elmúlt év egyik legjövedelmezőbb és legélvezhetőbb alkotása lett.

Zuckenberg weboldala néhány hónap alatt népszerűvé vált és jelenleg a világ egyik legnagyobb ismeretségi hálózata. A Thefacebook elnevezésen is változtatni kellett a megnövekedett felhasználószám miatt, ezért már csak Facebook néven üzemel.  Sokan naivan nincsenek is tisztában a Facebook hátrányaival és mellékhatásaival, helyettük csak a pozitívumokat emlegetik.

Facebook a politikában

A közelmúltban végeztek a felkelők Moammer el-Kadhafi líbiai diktátorral. A vaskézzel kormányzó Kadhafi ezredes halálával véget ért a líbiai polgárháború, amely közvetlenül a januári egyiptomi forradalom után robbant ki. Az arabvilágban lezajló véres felkeléssorozatok mögött sokak szerint elsősorban a Facebook áll, ugyanis a felkelők itt, illetve a Twitter közösségi oldalon kommunikáltak egymással, itt tették közzé az első tüntetések helyszínét és időpontját. Az egyiptomi, tunéziai, szíriai és líbiai forradalmak mintájára több országban szerveztek kisebb nagyobb tüntetést a Facebookon a fennálló hatalom ellen, köztük Magyarországon is.

Az idei forradalmak közül nem az egyiptomi volt a „legszolidabb”, mégis Hoszni Mubarak egyiptomi elnök járt a legjobban, ugyanis őt nem végezték ki, mint líbiai társát és még csak el sem kellett menekülnie, mint Ben Ali tunéziai elnöknek. Mubarak súlyos beteg és egy börtönkórházban ápolják válságos állapotban, tehát rengeteg ideje van gondolkoznia. Egy dolog biztos minden nap eszébe juthat, a Facebook.

A Facebook politikai hatásairól több anekdota és vicc is született. Egy egyiptomi férfi például a nem létező Facebook nevet adta a kislányának, elmondása szerint így szerette volna kifejezni a háláját a közösségi oldalnak a Mubarak-rezsim megdöntéséért. Egy vicc szerint Mubarak meghal, és a pokolban találkozik az elődjével, Anvar Szadat korábbi egyiptomi kormányfővel, akivel egy merénylet végzett. A vicc szerint Mubarak megkérdezi tőle, hogyan halt meg. Erre Szadat azt feleli, hogy egy merénylő lőtte le, majd Szadat Mubarakot kezdi el faggatni arról, hogy vele mi történt vele. – Velem a Facebook végzett, válaszolja Hoszni Mubarak.

A függőség kialakulása, a Facebook negatív hatásai

A Facebook regisztrált felhasználóinak számáról lehetetlen lenne pontos adatot adni, ugyanis percenkét több tucat ember regisztrál. A legfrissebb információk szerint viszont a felhasználók száma mára meghaladja a 850 milliót is, ezek közül csak 150 millióan idén csatlakoztak.

A Facebook 2008 óta már magyar nyelven is elérhető és villámgyorsan népszerűvé vált Magyarországon is. Ez a kiemelkedő népszerűség olyan jelentős méreteket öltött, hogy a felmérések szerint minden negyedik ember használja a Facebookot és a hazai internetezők 80% százaléka rendszeres látogatója az oldalnak.

Személyes véleményem szerint Magyarország diákjainak jelentős többsége aktív Facebook felhasználó és ez által elkerülhetetlenül függővé válnak. Én 2010 tavaszán regisztráltam az oldalra és már nyolcszáznál is több ismerősöm van a világ több pontjáról. Sok velem egykorú fiatalról tudom, hogy képtelen lenne élni a Facebook nélkül, órákon át használják mind otthon a számítógép előtt, mind mobiljukról vagy okostelefonjukról. Nem akarok álszentnek tűnni, ezért elismerem, hogy én is rendszeres használója vagyok a Facebooknak, viszont mobilról soha megyek fel rá és nincsenek elvonási tüneteim, ha néhány napig nem használom. Több szempontból is „muszáj” használnom a Facebookot, szinte minden nap érkeznek leveleim, de a barátaimmal is itt tudok chatelni, illetve van nagyon sok olyan ismerősöm (külföldön élő barátok, rokonok), akikkel csak ezen a közösségi oldalon tudom tartani a kapcsolatot.

Az utóbbi napokban a cikk megírása miatt több hozzám közelálló személlyel, ismerőssel beszéltem a Facebookról. Akadt olyan ismerősöm, aki elismerte, hogy függő. Megengedte, hogy leírjam szóról szóra azt, amit mondott, viszont arra kért, hogy a nevét változtassam meg. Végül arra jutottam, hogy könnyebb névtelen forrásnak megjelölni, mint kitalálni neki egy újabb nevet.

– Csak most, hogy említetted a cikket döbbentem rá, hogy én is az vagyok. Érdekes, nem tekintettem magamra függőként soha. De ha az függőségnek számít, hogy valaki egész nap használ egy oldalt, akkor én az vagyok. Reggel mielőtt elindulnék a suliba, bekapcsolom a gépem és Facebookon elolvasom a leveleimet, megnézem a frissítéseimet és azt, hogy a barátaim miket írtak ki és milyen képeket, videókat töltöttek fel. Körülbelül fél óra még beérek az iskolába, a buszon is szoktam facebookozni, mindig kiírom, hogy mi történik velem. Sokan mondják, hogy ez közhelyes, de engem nem érdekel mások véleménye. Ha bent unalmas egy-két óra vagy tesi van, akkor szinte mindig használom a Facebookot telóról. Otthon, ha megérkezek, megint géphez ülök, és újra fent vagyok a Facebookon. A házit is gyakran úgy csinálom meg, hogy közben elérhető vagyok Facen – vallja ő.

A Facebbok szinte mindenről küld nekünk értesítést, ezeknek elolvasása újra és újra visszavisz minket a közösségi oldalra, elvégre nincs olyan ember, aki ne olvasná el az olvasatlan küldeményeit.

Mára már tudományosan is bebizonyították, hogy a Facebook is képes érzelmi függőséget kiváltani az emberekből. A Facebook segíthet megtalálni a nekünk ideális társaságot, de a sok facebookozásnak több hátránya is lehet, ezek közül kiemelnék néhányat. A számítógépnél töltött értékes órák során másodpercek alatt eltelik az idő úgy, hogy még csak észre sem vesszük. A számítógépezésnek egészségromboló hatásai is vannak; képesek vagyunk hosszú időn keresztül egészségtelen testtartásban ülni, de a szemünket is károsítja a sok számítógépezés.

Sokan hosszú órákat töltenek el a Facebookon, szerintem haszontalan naponta használni. A sok chatelés miatt a hagyományos levélírás háttérbe szorul és szép lassan kihal a köztudatból. Az ilyenfajta beszélgetések során a mondanivalónak minden esetben rövidnek kell lennie, ezért kénytelenek vagyunk rövidíteni és különböző hangulatjeleket írni. A Facebooknak miatt nagyon sok szép szavunk és kifejezésünk tűnt el a magyar nyelvből, ezeket pedig új, kevésbé értékes szleng kifejezések váltották fel. A nyelvünk kevésbé színes, mint egykoron volt és ez többek között a Facebook hibája.

A Facebook-függőség hivatalosan is pszichológiai zavar; sokan csak megszokásból mennek fel a Facebookra, hátha történt valami azóta, hogy kijelentkeztek. Ismerek olyanokat is, akik csak órákig bírják ki, hogy ne ellenőriznék a virtuális kapcsolataiknak alakulását.

A mai magyar és külföldi művészvilágban (vagy ha jobban tetszik, sztárvilágban) is akadnak rengetegen, akik aktív Facebook használók. A külföldi – például amerikai – hírességek körében a Twitter az elterjedtebb, de nagyon sok magyar színész, énekes, író, politikus, közéleti személyiség használja a Facebookot. A Los Angelesben élő Bordán Lili magyar színésznőt kérdeztem a Facebookról.

– Biztos vagyok benne, hogy vannak, akik nagyon sok időt töltenek a Facebookon és ez nem mindig egészség. Nagyon sok félreértés történhet például két olyan ember között, aki egyébként szóban megértené egymást. Én azért nem vagyok Facebook-függő, mert egyrészt még nem értem teljesen, hogyan működik és kicsit tartok tőle, hogy nem tudom pontosan és szabály szerint kifejezni magam. Ha komolyabb beszélgetésekről van szó, inkább személyesen vagy telefonon beszélem meg. A Facebook viszont nagyon jó módja az ismerkedésnek; például ha találkozol valakivel, akit érdekesnek találsz, de nem volt alkalmatok számot vagy e-mail cserélni, akkor elég, ha emlékszel az illető nevére – meséli Lili.

A közösségi oldal túlzásba vitt használata kínos helyzeteket idézhet elő társaságban. Az általános iskolák felsőosztályaiba és gimnáziumban tanító tanárok szerint minden héten akad két-három olyan tanuló, aki azért kap egyest, mert az órán facebookozott. Kényszeres cselekedetnek számít az is, ha valaki buliban, koncerten vagy moziban facebookozik. Márpedig sokan vannak, akik minden élethelyzetben képesek használni a Facebookot és itt világgá kürtölni, hogy mi történik velük az adott pillanatban.

A reakciók szerint nem is eszméltünk rá, hogy milyen jelentős szerepet kapott az életünkben a Facebook. Háttérbe szorult a személyes kapcsolattartás, de még a telefonálás is csökkent a Facebook használók körében. Bátran kijelenthetem, hogy a Facebook mára mindennapjaink szerves részévé vált, a fiatalok órákat töltenek a közösségi oldalt böngészve, gyakran beszélgetnek egymással a chat segítségével, képeket, szövegeket osztanak meg, amiket lájkolni (like) lehet, de a programokat is itt szervezik meg. Napjainkban már nagyon sok olyan osztályfőnök is van az általános iskolákban és gimnáziumokban, akik ezen az ismeretségi hálózaton keresztül tartják a kapcsolatot a diákjaikkal, itt küldik az iskolával és az osztállyal kapcsolatos információkat.

Osztályfőnökömet, Várhidi Gábort is megkértem, hogy foglaljon állást a témában.

– A függőség akkor válik kórossá, ha az életünk fő mozgatórugójává válik, megbontja lelki és testi egészségünk. A számítógép – még az internet hőskorában is – elsősorban az egyén elmagányosodásával, elidegenedésével fenyegetett, így egy számítógép-függőnek elsősorban a társas kapcsolatai mentek tönkre. A közösségi oldalak megjelenése óta azonban ez koránt sincs így. Újszerű és egészen meglepő, társadalmi szempontból még felmérhetetlen hatású emberi kapcsolatok és interakciók alakulnak ki a közösségi oldalakon. Ma úgy tűnik, hogy nem rontják, hanem éppen generálják valódi közösségek létrejöttét, a számítógép tehát nem otthonülő és kizárólag virtuálisan értekező társas-magányt eredményez, mint évekkel ezelőtt még mindenki gondolta, hanem a közösségi oldalaknak köszönhetően valódi találkozásokat, sőt mozgalmakat hoz létre! Milyen veszélye lehet tehát a Facebook függőségnek? Túlburjánzó kapcsolatok? Feltételezhető, hogy ha túl sok kapcsolatot tartunk fenn, akkor túl sok érzelmi hatás ér minket, ami túlérzékennyé, feszültté és így végső soron a kapcsolatainkban elviselhetetlen partnerré tehet. Ennek következményeként viszont az interakcióink rengeteg csalódást és fájdalmat okozhatnak, ettől még frusztráltabbak és elviselhetetlenebbek leszünk. Ezen kívül megromolhat a kapcsolatunk azokkal, akik ritkán vagy egyáltalán nem látogatnak fel a Facebookra, illetve akikkel egyáltalán nem a Facebookon keresztül kéne tartanunk a kapcsolatot – mint például szüleink, szerelmünk vagy a közvetlen munkatársaink.  Mindenesetre a közösségi oldalak sok szempontból új világot teremtenek. Milyen lesz az élet ebben az új világban? Döntően színesebb és izgalmasabb, ugyanakkor a megnövekedett információ- és interakció mennyiség miatt zaklatottabb, pszichésen nehezebben feldolgozható. Tanárként azt is gondolom, hogy az iskoláknak óriási feladata lenne megérteni a változásokat, kiaknázni a bennük rejlő pozitív lehetőségeket, s persze megismerni a veszélyes pontjait. Ehhez azonban persze nem a múlt, hanem a jövő iskoláit kellene felépítenünk – vallja Várhidi Gábor matematika és fizika tanár, gimnáziumi osztályfőnök.

Tudományosan bizonyított, hogy a Facebook képes érzelmi függőséget okozni

This entry was posted on 2011. november 1. at 10:09 and is filed under Írások, Média. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.