Mozi ajánló – Az adósság

Az adósság (The Debt) nem lett az idei év filmje, de nem csak a kritikusok tetszését nem nyerte el, a mozikban is megbukott. Talán túlzás azt állítani, hogy megbukott, de a 20 millió dolláros költségvetésből készült film mindössze 45 milliót hozott vissza, ami nem tekinthető akkora sikernek. Máskülönben a filmet már le is vették a budapesti mozik műsorairól, holott csak másfél hónapja került bemutatásra. Én is csak egy kis művész moziban tudtam elmenni a film vetítésére, ahol egyedül ültem a sötét teremben. Élvezet így filmet nézni!

A film egy vérbeli krimi, amely három fiatal Moszad ügynök titkos akciójáról szól. A történet két szálon fut; az egyik 1997-ben Tel-Avivban játszódik, a másik pedig Magyarországon felvett jelenetekből áll, amelyek a kommunizmus (pontosabban 1965) Berlinjét varázsolják elénk. Két férfi és egy nő feladata felkutatni és elfogni egy hírhedt náci háborús bűnöst, a birkenaui sebészt, aki a világháború után újra Németországba telepedett le, ezúttal nőgyógyászként praktizálva. Magát az egész küldetést tökéletesen kitervelte a három kiképzett hírszerző, azonban az utolsó pillanatban egy nem várt szerencsétlenség miatt az ügy kudarcba fullad. A történet nem ér véget, azonban bő harminc évnek kell eltelnie, hogy a szálakat elvarrhassák.

A szereplők nem találkozhatnak a két idősík miatt, de a főszereplő Helen Mirrent leszámítva a fiatalabb színészek egyértelműen lepipálják idősebb kollégáikat. Az 1965-os történet három főszereplőjét Sam Wortinghton, Marton Csokas és Jessica Chastain alakítja.

Az Avatar című film főszereplőjeként ismert Wortinghton alakítása nem érdemel említést, azonban a magyar ősökkel rendelkező új-zélandi Marton Csokas nem csak színészi játékával, hanem sármjával is leveszi a lábáról a női nézőket. A macsó szerepkört betöltő Csokas tökéletes választásnak bizonyult az eléggé visszafogott Wortinghtonnal szemben.

A felsorolás végére hagytam Chastain kisasszonyt, ezt a vörös hajú, falfehér bőrű földöntúli szépséget. Az 1981-es születésű fiatal színésznő olyan érzelem gazdag színészalkat, akinek ki sem kell nyitnia a száját ahhoz, hogy elhiggyünk neki bármit. Kiváló alakítást nyújt az ügynöknő szerepében, alakítása már Mirrenével vetekszik – ez pedig mint tudjuk, nagy szó.

Említésre méltó a náci háborús bűnös szerepében brillírozó dán Jesper Christensen erőteljes alakítása is, az ő játékát a Becstelen Brigantyk (Inglorious Basterds) Landa ezredesét alakító Oscar-díjas Christoph Waltz alakításához tudnám hasonlítani. Persze, közel sem olyan jó színész, mint Waltz, de tökéletesen hozza a kiszámíthatatlan és félelmetes nőgyógyászt, mind azokban a jelenetekben, ahol a hízelgő orvost alakítja, mind ahol a fogolyként kezelt bűnöst játssza.

A film első jelenete, mely a hatvanas években játszódik, számomra jobban tetszik, mint a későbbi rész. Talán azért, mert sokkal több benne a feszültség és a színészek is jobban kitesznek magukét. Elvégre egy Helen Mirrennek túl száz filmszerepen, millió elismerésen és egy Oscar-díjon túl már nem kell annyira bizonyítania, mint olyan színészeknek, akik feleannyi idősek és feleannyira elismertek. Pedig, ők is tudnak legalább annyit, mint a nagy öregek. Jessica Chastain minden bizonnyal.

Helen Mirren nevével fémjelzik a filmet, de a brit színésznő ennek ellenére viszonylag keveset szerepel a vásznon. A színésznőről tudni kell, hogy az apja orosz származású, de ő sohasem sajátította el a nyelvet, ezért igazi kihívást jelentettek neki azok a jelenetek, ahol oroszul kellett beszélnie. Az ő végső jelenete tesz pontot az „i” végére, már a puszta jelenléte is garantálja a sikert, ez tényleg így van, számára már ez csak egyfajta jutalomjáték.

Az utolsó fél óra azért is lehet érdekes számunkra, mert a Kelet-Berlint „játszó” fővárosunk ezúttal Kijevként funkciónál. Az alaposabb megfigyelők a film különböző jeleneteiben észre vehetnek magyar utcákat, de a Kerepesi temető és az a bizonyos sárga magyar villamos is ismerős lehet. És ha már a magyar vonatkozásnál tartunk, akkor egy-egy nyúlfarknyi szerepben feltűnik Bordán Irén és Tompos Kátya is.

Nem fogom leírni a film legjobb jeleneteit, de érdemes odafigyelni minden képkocára. Zseniális! Aprólékosan kidolgozott jeleneteknek lehetünk a szemtanúi.

Minden rosszindulatot félre téve, azt kell, mondjam, hogy a film bizonyos mértékig a zsidók „propagandafilmje”; második világháború, háborús bűnök, holokauszt, Hitler, Tel-Aviv, megtorlás.

Mint a bevezetőben írtam, Az adósságot egyedül láttam. Sajnálhatja mindenki, akihez nem jut el ez a film. Magával ragad, nem enged el a végéig. Nem untat, lenyűgöz és elgondolkodtat. Ennél több nem is kell ahhoz, hogy egy film jóvá váljon.

          Mészáros Márton

Az adósság (The Debt) című film magyar nyelvű plakátja

Az adósság (The Debt) című film magyar nyelvű plakátja

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: