Az adósság (The Debt) nem lett az idei év filmje, de nem csak a kritikusok tetszését nem nyerte el, a mozikban is megbukott. Talán túlzás azt állítani, hogy megbukott, de a 20 millió dolláros költségvetésből készült film mindössze 45 milliót hozott vissza, ami nem tekinthető akkora sikernek. Máskülönben a filmet már le is vették a budapesti mozik műsorairól, holott csak másfél hónapja került bemutatásra. Én is csak egy kis művész moziban tudtam elmenni a film vetítésére, ahol egyedül ültem a sötét teremben. Élvezet így filmet nézni!
A film egy vérbeli krimi, amely három fiatal Moszad ügynök titkos akciójáról szól. A történet két szálon fut; az egyik 1997-ben Tel-Avivban játszódik, a másik pedig Magyarországon felvett jelenetekből áll, amelyek a kommunizmus (pontosabban 1965) Berlinjét varázsolják elénk. Két férfi és egy nő feladata felkutatni és elfogni egy hírhedt náci háborús bűnöst, a birkenaui sebészt, aki a világháború után újra Németországba telepedett le, ezúttal nőgyógyászként praktizálva. Magát az egész küldetést tökéletesen kitervelte a három kiképzett hírszerző, azonban az utolsó pillanatban egy nem várt szerencsétlenség miatt az ügy kudarcba fullad. A történet nem ér véget, azonban bő harminc évnek kell eltelnie, hogy a szálakat elvarrhassák.
A szereplők nem találkozhatnak a két idősík miatt, de a főszereplő Helen Mirrent leszámítva a fiatalabb színészek egyértelműen lepipálják idősebb kollégáikat. Az 1965-os történet három főszereplőjét Sam Wortinghton, Marton Csokas és Jessica Chastain alakítja.
Az Avatar című film főszereplőjeként ismert Wortinghton alakítása nem érdemel említést, azonban a magyar ősökkel rendelkező új-zélandi Marton Csokas nem csak színészi játékával, hanem sármjával is leveszi a lábáról a női nézőket. A macsó szerepkört betöltő Csokas tökéletes választásnak bizonyult az eléggé visszafogott Wortinghtonnal szemben.
A felsorolás végére hagytam Chastain kisasszonyt, ezt a vörös hajú, falfehér bőrű földöntúli szépséget. Az 1981-es születésű fiatal színésznő olyan érzelem gazdag színészalkat, akinek ki sem kell nyitnia a száját ahhoz, hogy elhiggyünk neki bármit. Kiváló alakítást nyújt az ügynöknő szerepében, alakítása már Mirrenével vetekszik – ez pedig mint tudjuk, nagy szó.
Említésre méltó a náci háborús bűnös szerepében brillírozó dán Jesper Christensen erőteljes alakítása is, az ő játékát a Becstelen Brigantyk (Inglorious Basterds) Landa ezredesét alakító Oscar-díjas Christoph Waltz alakításához tudnám hasonlítani. Persze, közel sem olyan jó színész, mint Waltz, de tökéletesen hozza a kiszámíthatatlan és félelmetes nőgyógyászt, mind azokban a jelenetekben, ahol a hízelgő orvost alakítja, mind ahol a fogolyként kezelt bűnöst játssza.
A film első jelenete, mely a hatvanas években játszódik, számomra jobban tetszik, mint a későbbi rész. Talán azért, mert sokkal több benne a feszültség és a színészek is jobban kitesznek magukét. Elvégre egy Helen Mirrennek túl száz filmszerepen, millió elismerésen és egy Oscar-díjon túl már nem kell annyira bizonyítania, mint olyan színészeknek, akik feleannyi idősek és feleannyira elismertek. Pedig, ők is tudnak legalább annyit, mint a nagy öregek. Jessica Chastain minden bizonnyal.
Helen Mirren nevével fémjelzik a filmet, de a brit színésznő ennek ellenére viszonylag keveset szerepel a vásznon. A színésznőről tudni kell, hogy az apja orosz származású, de ő sohasem sajátította el a nyelvet, ezért igazi kihívást jelentettek neki azok a jelenetek, ahol oroszul kellett beszélnie. Az ő végső jelenete tesz pontot az „i” végére, már a puszta jelenléte is garantálja a sikert, ez tényleg így van, számára már ez csak egyfajta jutalomjáték.
Az utolsó fél óra azért is lehet érdekes számunkra, mert a Kelet-Berlint „játszó” fővárosunk ezúttal Kijevként funkciónál. Az alaposabb megfigyelők a film különböző jeleneteiben észre vehetnek magyar utcákat, de a Kerepesi temető és az a bizonyos sárga magyar villamos is ismerős lehet. És ha már a magyar vonatkozásnál tartunk, akkor egy-egy nyúlfarknyi szerepben feltűnik Bordán Irén és Tompos Kátya is.
Nem fogom leírni a film legjobb jeleneteit, de érdemes odafigyelni minden képkocára. Zseniális! Aprólékosan kidolgozott jeleneteknek lehetünk a szemtanúi.
Minden rosszindulatot félre téve, azt kell, mondjam, hogy a film bizonyos mértékig a zsidók „propagandafilmje”; második világháború, háborús bűnök, holokauszt, Hitler, Tel-Aviv, megtorlás.
Mint a bevezetőben írtam, Az adósságot egyedül láttam. Sajnálhatja mindenki, akihez nem jut el ez a film. Magával ragad, nem enged el a végéig. Nem untat, lenyűgöz és elgondolkodtat. Ennél több nem is kell ahhoz, hogy egy film jóvá váljon.
Mészáros Márton

Hozzászólás