Mészáros Márton blogja

Különös emberekből nem volt hiány a környékünkön. Mindazonáltal azt kell, mondjam, hogy a legkülönösebb ember, akivel valaha találkoztam P volt. A háború alatt mindketten a kertben laktunk, s idővel igaz barátokká váltunk. Azonban, ahogy teltek, múltak a hetek és a bombázások kezdetét vették egy világméretű összeesküvésnek, a maga több millió hősi halottjával és mérhetetlen pusztításával, P elméjében valami megbomlott.

Azt hiszem, a feleségének búcsúlevele volt az, amit mindig a kezében szorongatott. A család már nem bírta elviselni a háború borzalmait, ezért az asszony először végzett a két tizenéves lányával, majd megölte magát is. A gyanú természetesen P-re terelődött, így kénytelen volt újkori bandita módjára az erdőben bujdokolni. Engem nem üldöztek a törvény emberei, bár számomra is csak a világelőli elbujdosás tűnt az egyetlen megoldásnak ahhoz, hogy túléljem a hadbíróság elé állítást. Abban bíztam, hogy majd csak vége lesz ennek a szörnyűségnek és békében visszatérhetek a családomhoz, ha lecsengett ez a válságos időszaka a világtörténelmek. Ma már tudom, hogy tévedtem. A háború nem ért véget, sőt, az idő múlásával egyre aktívabb és kegyetlenebb lett. Szóval, én is az erdőben éltem, amikor megismertem P-t. Határozott egyéniségnek tűnt, olyan férfiúnak, aki tudja, hogy mikor mit kell cselekednie.

Ha becsukom a szemem, még mindig látom őt, amint naphosszat a nagy tölgyfa alatt ül. Nála erősebb férfival azóta sem találkoztam, de néha láttam őt, amint kisírt szemekkel szerelmének utolsó sorai fölé hajolva görnyed. Nem tudom, hogy tényleg sírt-e, de én akkor szentül meg voltam róla győződve, hogy márpedig ez a férfi sírt. Az utolsó hetekben már nem is csinált mást, csak a levelet olvasta. Újra és újra. Sohasem értettem, hogy mit tud nézni rajta ilyen hosszú időn át.

Amikor lehulltak az utolsó lombok a fákról, P megölte magát. Ez nem öngyilkosság volt, számára megváltás volt a továbblépés. Most ennyi évvel azután, hogy abba maradtak a harcok, jöttem csak rá, hogy vén cimborám mit látott. Élete párja és egy szebb jövő volt, ami magányában körvonalazódott szemei előtt.

          Mészáros Márton

Ismeretlen szerző alkotása

This entry was posted on 2012. január 12. at 21:35 and is filed under Írások. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.