Nehéz úgy véleményt alkotni egy horrorfilmről, hogy alapvetően nem vagyok a műfaj szerelmese. Bevallom, eddig csak-egy két horrorfilmet néztem végig, s azok is inkább az 1970-es években, a mai horror műfaj kezdetén készített ma már egyáltalán nem félelmetes horrorok volt.
Az ördög benned lakozik (The Devil Inside) című alkotásról többek között azért is nehéz bármit is mondani, mert alapvetően nem egy nagy játékfilmmel, hanem egy áldokumentarista filmmel van dolgunk. A történet egy olyan fiatal nőről szól, aki tiltott ördögűzésen vesz részt napjaink Olaszországában, s közben a gonosz őt, és barátait is megszállja. A lány, aki dokumentumfilmet forgat az útjáról, azért utazik pont Rómába, mert édesanyját ott kezelik egy őrültek házában azóta, hogy egy ördögűzési szertatáson kegyetlen brutalitással megölt néhány katolikus papot.
A közelmúltban néztem meg Az ördögűző (The Exorcist) című 1973-ban bemutatott klasszikus horrorfilmet, tehát volt összehasonlítási alapom. Az ördög benned lakozik kétségtelenül ijesztő film, tele sokkoló és rémisztő jelenetekkel, azonban erősen hajaz Az ördögűzőre. Az előbbi film lassan negyven év távlatából már nem félelmetes, egyszerűen nem éri fel azt az ingerküszöböt, ami ijesztővé tenné. Az ördög benned lakozik fő erénye pedig éppen az aktualitás és az, hogy képes rettegésben tartani a film nézőit. Elvégre a horror azért horror, hogy úgy megijedjen tőle az ember, hogy napokig ne tudjon aludni.
A film alaptörténete nem kis kockázatot rejt magában, ugyanis ördögűzős filmet forgatni igazán nagy kihívás. Ez a téma már lerágott csont, száz meg száz hasonló film készült, amely ezt a témakört boncolgatja. Az egész filmből az igényes kidolgozást hiányoltam legjobban, pocsék színészek és tehetségszegény alkotók próbálnak elhitetni valami olyat, amiről tudjuk, hogy nem is igaz. Azt hiszik, hogy a nézők annyira naivak, hogy elhiszik, hogy egy igaz történetet látnak, egy dokumentumfilmet? Vagy csak egyszerűen ennyire igénytelenek voltak a készítők? Nyilván kevés volt a pénz, ami rendelkezésre állt a film elkészítéséhez, de akkor is, ha filmet készítenek, tegyék azt úgy, hogy a film vállalható legyen.
A sátáni megszállottságnál szerintem kevés rémisztőbb dolog van, emiatt természetesen lesznek sokkoló, igazán hátborzongató jelenetek. Teljességgel nézhető film azok számára, akik erre vágynak. Nekem nem volt elég. Csak azért mert horror, kellene lennie jól kidolgozott történetnek. A befejezésről meg jobb is ha mélyen hallgatok.
Nem fogom titkolni a rossz véleményemet a filmről: sajnos Az ördög benned lakozik nemhogy nem rejt olyan részeket, amelyek segítségével felültudna kerekedni a már megszokott horrorfilmeken, de még csak az átlagos szintet sem üti meg.
Mészáros Márton
Az ördög benned lakozik (The Devil Inside) című horrofilm plakátja
Mészáros Márton blogja 
2012. március 24. - 09:58 |
A ’70-es évek a horror műfaj kezdete? Szegény Lugosi, Karloff, Lon Chaney, ha ezt hallanák…
2012. március 24. - 11:29 |
Csatlakozom az előttem szólóhoz.
Márton, ön valószínűleg megint túl sok salátát evett és ezért beszél zöldségeket.
2012. március 26. - 06:29 |
Márton, Önnek fogalma sincs miről beszél. “Kérem kapcso’jja ki!”
2012. március 26. - 18:27 |
“Bevallom, eddig csak-egy két horrorfilmet néztem végig, s azok is inkább az 1970-es években, a mai horror műfaj kezdetén készített ma már egyáltalán nem félelmetes horrorok volt.”
Ez olyan, mintha én azt mondanám, nem léteznek vígjátékok, mert utálom őket és nem nézek ilyeneket. 😀
Egyébként meg igen, a mai horrorfilmeknek nem a ’70-es években van a gyökere. Ha a slasherekre gondolsz, az még oké, de akkor is tévedtél egy évtizedet, mivel a Psycho (1960) ezeknek az elődje. De mivel itt az ördögi megszállottságról van szó, nos, annak is vannak előzményei minimum a ’30-as évekből. (Mellesleg már Méliés is foglalkozott a témával.)