Reklámok

Kongó kifosztása akkor és most

II. Lipót belga királyra (1835-1909) bármit mondhatunk, de nem szabad felednünk, hogy saját kortársai kapzsinak és könyörtelennek nevezték az uralkodót. Az amerikai Vanity Fair magazin 1869. október 9-i száma egy karikatúrát közöl a belgák királyáról, a korabeli gúnyrajz háttérben ábrázolja az uralkodót, amint milliós pénzösszegeket rejtő zsákokat karol közre, előtte pedig két egyenruhát viselő láb áll, amelyek a világhatalmakat szimbolizálják. A rajz szövege: Kongó kirablása a nagyhatalmak háta mögött.

Lipót király rögeszméjévé vált, hogy kis európai országa csak akkor virágozhat fel, ha tengerentúli gyarmatokat szerez. A belgákat viszont mindez hidegen hagyta, így az uralkodó saját kezébe vette a dolgok irányítását, és személyes gyarmatbirodalom kialakításán kezdett el dolgozni. Ehhez a nagyszabású tervéhez a belga kormány pénzt kölcsönzött neki, az uralkodó pedig Sir Henry Morton Stanleyre, a walesi születésű Afrika-kutató bízta, hogy térképezze fel a lehetőségeket Afrikában. Stanley expedíciója sikerrel járt, és idővel megszerezte Kongót Lipótnak, akivel máskülönben remek kapcsolatot ápolt. A férfi szerződések tucatjait íratta alá a műveletlen helyi törzsi vezetőkkel, amelyekben azok elismerik, hogy földjüket a belga királynak adományozzák. Miután minden megvolt, már csak egy dolgot kellett elintéznie II. Lipótnak: nemzetközi szinten elismertetni a világgal hatalmának ténylegességét. Különböző ravasz diplomácia cselek után 14 európai nagyhatalom és az Egyesült Államok elismerte Kongó önállóságát, a területet pedig Lipót személyes felügyelete alá helyezték. 1885. február 5-én hivatalosan is megalakult a Kongói Szabadállam (később Belga Kongóra keresztelték), amelyen a Lipót által kinevezett gyarmati tisztségviselők és az általa létrehozott katonai erő, a Force Publique kedvére kegyetlenkedhetett.

Lipót uralkodása alatt a Force Publique legfontosabb feladata a nyersgumi-beszolgáltatási hányad betartatásán és a rendfenntartáson kívül a kényszermunkaerő toborzása és a helyi lakosság megfélemlítése volt. A fehér tisztek által vezetett katonai erő modern tűzfegyvereivel és korbáccsal sanyargatta a lakosságot. „Ha megölünk párat az őslakosok közül, nem baj, vannak még sokan” – mondogatták, és eszerint cselekedtek. A tisztek nem fékezték meg katonáikat, amikor azok halálra korbácsolták, megerőszakolták vagy megcsonkították azt, aki a legkisebb módon is ellenük szegült.

Szadizmusban nem volt hiány: a katonák falvakat gyújtottak fel, azért, hogy az embereket büntessék, ha nem szolgáltatták be az előírt nyersgumi mennyiséget, vagy pusztán azért égettek fel településeket, hogy újabb ültetvényeknek csinálhassanak helyet. Kezdetben azért csonkították meg a kongóiakat, hogy a levágott kezekkel, végtagokkal tudják bizonyítani, hogy mennyi lőszert használtak el, később viszont a kézlevágás az egyik legelterjedtebb büntetéssé vált. Sok helyi áldozat életben maradt miután megcsonkították, ezért azokban az időkben a világon a legtöbb nyomorék Kongóban élt. A katonák jutalmát és szabadságuk hosszát is az összegyűjtött levágott kezek szabták meg. A kvóták teljesítése miatt – egy fehér tiszt beszámolója szerint – arra utasították őket, hogy vágják le a férfiak fejét és a falu kerítésének oszlopaira tűzzék ki azokat, az asszonyokat és gyerekeket pedig kereszt alakban kellett felakasztaniuk saját házuk kerítésére.

A bennszülöttekkel szembeni kegyetlen bánásmód, kizsákmányolás napvilágra került, és az elit emblematikus alakjai (még Mark Twain is) fejezték ki aggodalmaikat a helyzet miatt. Ferenc József osztrák császár, magyar király egy „velejéig rossz emberként” jellemezte II. Lipótot, akihez egyébként több szálon is rokoni kapcsolatok fűzték. II. Lipót a felhalmozott milliókból nagyszabású építkezéseit finanszírozta, és fényűzésre is jó pár milliót elköltött. Azonban tettét sohasem bánta meg, sőt annyira nem érdekelte a magántulajdonának tekintett Kongó sorsa, hogy egyszer sem látogatott el az afrikai országba. A király által elindított terrornak hála 1908-ra, amikor Belgium annektálta a területet, a gyarmat lakosságának fele elpusztult, a Force Publique által lemészárolt kongóiak száma pedig 3 és 16 millió fő közé tehető. II. Lipót megítélése az évszázadok során mit sem változott, közel száz évvel a halála után, 2005-ben a kongói fővárosban, Kinshasában állították fel a szobrát, de néhány órával az emlékmű felavatása után ledöntötték azt.

Aki azt hiszi, hogy a belga rémuralom óta bármit is javult a helyzet alaposan téved. A fősodrású média nem szívesen hozza szóba, de a becslések szerint 1996 óta milliók vesztették életüket Kongóban az ország feletti hatalomért és a természetes erőforrásokért vívott harcba. A jelenlegi becslések alsó határa 5 millió, felső határa viszont immáron 17 millió áldozat.

A világ koltán készletének 80 %-a Afrikában található, ennek a jelentős része pedig éppen Kongóban. Ebből az ércből nyerik a tantál nevű szürkés fémet, amely alapvető fontosságú a mobiltelefonokban, továbbá az MP3-as zenelejátszók, LCD kijelzők és a notebookok, laptopok belsejében is megtalálható. Sajnos, immáron elismert tény, hogy nagymértékben folyik (illegálisan) a koltán bányászata a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A Blood in the Mobile című dán dokumentumfilm szerint minden mobilhoz vér tapad. A 2010-ben bemutatott film éles bírálatokat kapott az igazság feszegetése miatt, de több emberjogi szervezet és Kongóban dolgozó európai önkéntes alátámasztotta, hogy a film összes jelenete igaz.

Dr. Jane Goodall brit etológus-antropológus, a csimpánzok szociális és családi életének legismertebb kutatója is többször felszólalt ebben az ügyben, mert a bányászatokban résztvevő húsz-harminc ezernél is több embert és saját magukat élelmező, a területet kontroll alatt tartó lázadók a veszélyeztetett vadállatok húsán élnek, a gorillák és elefántok vannak kitéve a legnagyobb veszélynek. Ami még ennél is fontosabb, az emberekkel szemben olyan szigorúan lépek fel, hogy azoknak a nőknek, akik nem találnak bizonyos mennyiségű koltánt, levágják a mellét, kezét, a férfiakat kasztrálják, karóba húzzák, a gyerekeket pedig élve megfőzik és sok esetben a saját családjukkal etetik meg. A nagyvállalatok tudnak minderről, de a hatalmas bevételek érdekében szemet hunynak a kitermelést felügyelő zsoldosseregek kegyetlenségein, amelyeknek következében egy 2012-ben publikált cikk szerint naponta 1000-1200 hal meg.

2012 augusztusában egyébként több mint hatvan bányász meghalt, amikor beomlott egy tárna a Kongói Demokratikus Köztársaságban, korábban pedig névtelenül nyilatkozott több kongói férfi, akik sikeresen elmenekültek az országból az őket és családjukat ért terrorról. „A lányainkat fél évig erőszakolták folyamatosan, ki voltak láncolva, ahányszor nem jártunk sikerrel a bányászatokkal, annyiszor vágták, csonkították meg őket, a vaginájuk mondhatni teljesen megsemmisült, aztán ők is meghaltak, mert nem bírta tovább a szervezetük” – nyilatkozták.

Ne feledjük, hogy a millió kivégzett ember mellett Kongó lakosságát még az éh és szomjhalál, valamint a különböző vírusok, fertőzések is tizedelik. És minderről a borzalmakról a világ szinte mit sem tud.

Mészáros Márton

Életkép Kongóban...

Életkép Kongóban…

Reklámok

7 hozzászólás to “Kongó kifosztása akkor és most”

  1. parri Says:

    Na ez a döbbenetes, szörnyűűűű!!!

  2. dalionosa Says:

    fontosabb téma, mint amennyire hisszük. köszönjük a szerző munkáját!

  3. Roni Says:

    köszönöm a cikket, megdöbbent, és az emberi tehetetlenség érzése szörnyű.

  4. SnéAnikó Says:

    az embernél szörnyűbb állat nincs a Földön, remélem akik ezt tették, teszik, velük is ugyanezt fogják tenni. Rászolgáltak!!!!!!
    Borzalom

  5. Feri Says:

    A világon még nincs olyan nép amely saját földjenek jó adottságáért ennyit szenvedett volna mint a Kongói nép. Sajnos a világ igazságtalan. Ami felháborító az, hogy az ENSZ világ legnagyobb missziója a MONUSCO 17000 kék sisakosokkal és összes társ szervezeteivel ott van Kongoban több mint 10 éve, ahol a világ emberi jog ellenes bűncselekmény minden formája ott van, de szinte tétlenül nézi mint ha azt mondjak neki hogy így jó ahogy van. Nincs olyan nő aki szenvedett mint kongoi nő ezen világon. Becslések szerint óránként átlagosan 48 nőt erőszálnak szexuálisan. Ez egy új fajta fegyver….hogy egy népet kipusztítsanak és ne legyenek utódai. A férfiakat keményen megdolgoztatják, vagy megölik – egyszerűen az asszony közül a szerencesebbek életben maradnak férj nélkül, de több nem fog nemezni, nem lesz utódja. A media sajnos erről nem nyiltkozik különesebben hiszen a CNN, BBC,RFI ugyis iranyitva van, és cenzúrázzak mindazt, ami nem szolgal nyugat és nagy hatalmak valamint multi cégek érdekét pl. Mobil telefon gyartók.

    Gondoljunk csak bele hogy mekkora piac ma a mobiltelefon világa. Tegnap a HÉV-en utaztam és egyszerűen megfigyeltem hogy a kocsiban 99% az utazónak volt a kezében egy mobil telfon, és aktivan hasznalta szoszerint. Azért mert a mai embernek minden masodik szabad perce kihasznalasa vagy ehhez vagy szamitógéhez kötödik, mert ott beszélünk,olvasunk, irnunk,vasárolunk, rendeljuk az ételeinket, nézunk a legjobb mozi filmejeinket és jo zenünket, és intézünk a pénzügyeinket. Lassan szinte mindent! Mobiltelefon nélkül az élet nem is élet. Mindezeket azért csak irom, hogy értsünk meg miert nem szünik a háború Kongóban, miert Amerika nem avatkozik kongóba ahogy teszi Afganisztanban,vagy Lybiaba ahol igazábol az emberek jobban éltek Kadhafi alatt mint magyaroszágon. Mert nem érdeke hogy tönkre menjen a mobil ipar,vagy dragán vasaroljon a cikkben megemlített Koltán ércet. Most illegálisan hozzajutnak fillérekért, vagy egyszerű néhány leselejtezett és rozsdamarta második világ háborúra gyártott fegyverek cserébe, ez a legjobb mdszer.

    Amikor kezünkbe fogjuk egy telefon gondoljunk arra, hogy valakinek kezét emiatt megcsonkítottak. Ezekkel nem azért irom hogy lelkiismeret furdalást keltsek bárkiben, hanem hogy elgondolkodjunk rajta. Sokszor járulunk öntudatlanul ahhoz hogy valami dolog rossz szokás folytatódjék, de ugyanakkor tehetünk rola, hogy valami pozitiv irányba forduljon. Ha nem is tudjuk megfékezni teljesen a rosszat, de azt megtudjuk tenni hogy csökkenjen a rossz, fogyjon kicsit a szenvedés a világban. Azért vannak civil szervezetek , aktivisták. Ők sem tudjak mindent megfékezni, de nélkülük talán káosz lenne. Talán lenne hatalmunk megváltoztatni a dolgokon akár kicsiben. Végezetül akárhogy is próbálok objektíven, és érzelem nélkül irni erről mégis honfitársaimról, rokonaimról, barátaimról van szó akik átélik mindezeket a szörnyőseget. Együtt érzek velük. Ajánlom az általunk készített kis filmünk Kongói kelleti részen Gomai menekült táborban készült kis filmünk és foto galaeriankat: http://afrikaert.hu/hu/galeria/videok/50/13/
    http://afrikaert.hu/hu/galeria/videok/50/11/
    http://afrikaert.hu/hu/galeria/kepek/50/goma_segelyakcio/

  6. Szilasi Ildikó Says:

    Igen, a helyzet Kelet-Kongóban valóban szörnyű, bár nehéz kiszűrni, mi is valójában az ottani igazság, és mik a hiteles számadatok. Akárhogy is, ne feledjük, hogy a Magyarországnál 25 x nagyobb Kongóban, a két Kivut leszámítva, a másik 9 tartományban virágzó kultúrák, viszonylagos közbiztonság és boldogulni tudó, mosolygó emberek is vannak! Ezt mindig ki kell hangsúlyozni, mert így a kép igencsak egyoldalú! Ízelítőül: http://www.kongoexpedicio.hu, vagy keressetek rá írásaimra Szilasi Ildikó Kongó címszóval a http://www.afriport.hu oldalon.

  7. Feri Says:

    Aláírom hogy boldog és mosolygos a kongoi nép,nem tartja haragot senki ellen és vendégszerető,mert a kongói ember ilyen,azért sokan visszaélnek ezzel. Az igazság kiderült már jo korán. A számadatok ebben cikkben nem igazan térnek a valoságtól . Mi van ha egy vagy két nullát leveszünk? Attól is tovabb hangosak a számok , mert itt nem egy ember,nem 10 ,sem 100 hanem millioknak életérol van szó. Ha egy jogállamban egy embernek élet is draga akkor mennyivel millióké?!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: