Reklámok

Bűnről és megbocsátásról – Interjú Zoltán atyával

„Keresztény feladatunk és kötelességünk, hogy a gyilkosért is imádkozzunk”

Mészáros Márton interjúja bűnről és megbocsátásról, lelki tanácsokról Varga Zoltán katolikus pappal, Zoltán atyával. 

Varga Zoltán plébános (a Rózsák terei Szent Erzsébet-plébániatemplom) más kötelezettségei, elfoglaltságai mellett örömmel válaszolt kérdéseimre. Az interjú apropója Szita Bence tragikus halála, aki november elején tűnt el, majd öt nappal később megtalálták holttestét. A brutális gyilkosságot a tizenegy esztendős gyermek nevelőanyja, P. Erika és két hajléktalan követte el.

Mészáros: Katolikus papként és emberként, mit gondol, mi játszódhat le egy (nevelő)anyában, amikor eltervezi és végrehajtja egy ártatlan gyermek megölését?

Zoltán atya: Egy embernek elvileg – ha épelméjűnek mondható – tudnia kell válaszolnia arra a kérdésre, hogy mit miért, milyen célból tett. Az indok és háttér nagyban befolyásolja a helyzet megítélését, és az emberben lejátszódó folyamatokat. Például nem lehet egyformán megítélni azt az esetet, amikor egy ember azért lop kiflit a boltból, mert nincs mit ennie, vagy csupán passzióból. Persze ettől még mind a kettő lopásnak számít. A világi törvény is megkülönbözteti a gondatlanságból elkövetett emberölést az előre megfontolt szándékosságtól. Az, hogy mi zajlódik le ilyenkor egy ember fejében és érzéseiben ez pszichológiai kérdés, és nehéz pontosan meghatározni. Erkölcsileg nézve azonban egy dolog biztosan állítható. Isten erkölcsi törvényt írt az emberi lélekbe, mely a lelkiismereten keresztül működik. A Teremtő „ne ölj” parancsolata nem csupán írott törvény formájában adott az ember számára, hanem szívének legbelsejébe is bele van pecsételve. Ez tehát azt jelenti, hogy minden ember legbelül érzi, hogy nem rendelkezhet más élete fölött. Ha mégis megteszi, akkor tudja, hogy rosszat követ el. Ez a „rosszat teszek tudat” sokféle érzést válthat ki, amelyek általában vegyesen jelentkeznek, de mindig valamelyik erősebben dominál. (gátlástalanság, elvetemültség: nem érdekel akkor is megteszem, elvakultság: ehhez jogom van, félelem: mi lesz, ha kiderül, bizonytalankodás: megtegyem, ne tegyem?! stb…)

Mészáros: Akkor csak egy valaki tudhatja az igazi okokat.

Zoltán atya: Nyilván a legközelebbi érintett tudja, de mivel Isten lát a legmélyebben az emberi lélekbe, ezért egyedül ő ismeri a pontos körülményeket. A nevelőanya tette – bármi legyen is az indok és a körülmény – mindenképpen a legsúlyosabb bűnök egyike. A háttér legfeljebb enyhít vagy súlyosbít a megítélésben.

Mészáros: Megemlékeztek a misén Bence szörnyű haláláról?

Zoltán atya: Igen, közösségünkben imádkoztunk, és több szentmisét is bemutattunk a kisfiúért.

Mészáros: Mi az egyház filozófiája a gyilkosokkal szemben: ilyen durva esetekben is megbocsát?

Zoltán atya: Amikor engedetlenek vagyunk Isten parancsaival szemben és bűnt követünk el, elveszítjük azt a kegyelmi állapotot, amelyben Istennel harmóniában élhetünk. Isten mindig kész nekünk megbocsátani, ezért a kiengesztelődésért nekünk kell szabadságunkban döntenünk a változás és a jó választása mellett. A bűn okozta sebeket egyedül az őszinte bűnbánatunk, és erős fogadásunk teheti újra tisztává. Ilyenkor Isten megbocsát nekünk, megtörténik a Teremtő és a Teremtett kiengesztelődése, és visszaáll az eredeti kegyelmi állapot. Ez történik a gyónásban! Mindezek után a kérdésedre a válasz: a gyilkosnak is van Istentől irgalom, ha a bűnbánata őszinte és változtatni akar eddigi felfogásán, cselekedetein. Ez a megtérés! Sokan a börtönben térnek meg, mert belátják szörnyű bűnüket, kérik Istentől a bocsánatot és jó útra térnek. Isten előtt itt a földön tehát nincs teljesen elveszett és visszafordíthatatlan állapot. A lényeg az, hogy a gyónásban való feloldozás nem a bűn elkövetett nagyságától függ, hanem a bűnbánat őszinteségétől. Ezért megtörténhet, hogy egy Isten előtt megtört gyilkost fel tudok oldozni a gyóntatószékben, de egy vadházasságban élő, egyébként normál életet élő fiatalt bűnös életállapota miatt pedig nem. Isten nem a bűn nagysága alapján ítéli meg elsősorban az embert, hanem a szívbéli töredelmessége miatt. Keresztény feladatunk és kötelességünk, hogy a gyilkosért is imádkozzunk, hogy megbánja tettét és jó útra térjen.  

Mészáros: A lengyel katolikus egyház élesen bírálta a Lengyelországban is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Halloween ünnepet, amely szerinte megrontja a fiatalságot. Ön hogyan vélekedik erről?

Zoltán atya: A Lengyel Katolikus Egyház és mellette a Magyar Katolikus Egyház is az összes többivel együtt a Világegyház része, és ebben közös az álláspontunk. Nem is lehet más, hiszen a katolicizmus a személyes Isten hitre épül, és nem pogány babonákra, szokásokra. Az ősi pogány halottkultusz, és annak minden mai divatos formája, amely a gonosz lelkek az ördögök, és démonok világába viszi a fiatalokat, gyökerében ellentmond a katolikus hitnek, és tévútra vezeti őket. Egyházunk Mindenszentek ünnepén életszentségre jutó elődeink példaértékű életét állítja a középpontba, illetve szeretettel gondolunk halottak napján már elköltözött szeretteinkre, és imádkozunk értük. Hisszük rendületlenül a feltámadást, mert Jézus Krisztus félreérthetetlenül adta tudtunkra: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz bennem, még, ha meghalt is, élni fog!” (Jn 11,25)

Tökéletes a lengyel Dziega érsek megfogalmazása, az egész egy báránybőrbe bujtatott farkas: ahogy mondja, “felelőtlen és keresztényellenes vidámságról” van szó, amely a “sötétség birodalmába”vezeti be a fiatalokat a “vidámság nevében”.
Személyes véleményem, hogy a felületes divatok jönnek és mennek. Minden, ami nem Istentől való az előbb, vagy utóbb magától megszűnik és feledésbe megy. Egyedül Isten és az ő dicsősége az örök, ezért világosságban csak az jár, aki őt követi!

Mészáros: Milyen lelki útmutatást adna az embereknek 2012-ben, amelyet a korszakváltás, a változás éveként említenek?

Zoltán atya: Világunkban mindenki a magáét fújja, és igazságként tart rá igényt. Pedig az igazság objektív valóság, és nem emberi nézőpontok sokasága. Az emberek sokszor megelégednek felületes válaszokkal és féligazságokkal. Több igényességnek kellene bennünk lennie, hogyha meg akarjuk ismerni a teljes és színtiszta valóságot. Ha alázatos szívvel mindig ezt az abszolút igazságot keresnénk mindannyian, akkor egészen biztos rátalálnánk Isten hozzánk lehajló legnagyobb szeretetére, az értünk emberré lett Jézus Krisztusra. Bűneinkért vállalt kereszthalálával és feltámadásával Isten örök igazságát és szeretetét adta tudtul a világnak, mely egyedüli útja az üdvösség elérésének. Jézusnak az Isten Fiának a kijelentése megismételhetetlen és kizárólagos, miszerint „én vagyok az Út, az Igazság és az Élet!” Lelki útmutatásként azt tudnám javasolni, ne keressétek az igazságot mindenfelé, mert fölösleges és veszélyes utakra tévedtek! Keressétek alázatos szívvel Krisztust és megtaláltok benne mindent!

Budapest, 2012. november 22.

Interjú Zoltán atyával

Interjú Zoltán atyával

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: