Ötven évvel ezelőtt, 1963. november 22-én hunyt el Los Angelesben Aldous Huxley brit író, a Szép új világ című negatív utópia szerzője, és ezen a napon lőtték le Dallasban John Fitzgerald Kennedy amerikai elnököt, de a mellette ülő John Bowden Connally texasi kormányzó is súlyosan megsérült.
Az Amerikai Egyesült Államok legfiatalabban megválasztott elnökét 46 éves korában Lee Harvey Oswald lőtte le a Warren-jelentés hivatalos álláspontja szerint. A merénylő három lövéssel 5,6 másodperc alatt végzett Kennedyvel a texasi tankönyvraktár hatodik emeleti ablakából. A lövések után a rendőrség körülzárta az épületet. A nyomozók találkoztak a lépcsőn lefelé sétáló férfival, de miután kiderült, hogy ott dolgozik, hagyták szabadon távozni. Oswald vásárolt egy üveg coca-colát, majd háborítatlanul kilépett a kapun, autóbusszal, taxival és gyalogszerrel hazament. Később beszédbe elegyedett egy rendőrautóban ülő nyomozóval, akit a beszélgetés után lelőtt. Oswald ezután megindult visszafelé az utcán, betért egy moziba, ahol fizetés nélkül lógott be egy filmre. A hatóságok ott ütöttek rajta. Kezdetben csak J. D. Tippit rendőrnyomozó meggyilkolásával vádolták, majd néhány óra múlva az elnöki merénylet elkövetésével is.
November 24-én, mikor a rendőr főkapitányságról a megyei börtönbe kívánták átszállítani a gyilkost, egy Jack Ruby nevű nightclub-tulajdonos az újságírók és rendőrök gyűrűjében lelőtte. Még aznap a dallasi Parkland kórházban belehalt sérüléseibe, csupán két nappal élte túl áldozatát. Utolsó mondata a jelenlévők szerint az volt, hogy „én csak egy balek vagyok.”
Az Egyesült Államok 35. elnökének gyilkosát sokan ártatlannak vélik, mások titkosszolgálatot, politikai ellenfelek által felbérelt személyről, vagy éppen bűnbakról beszélnek. A merénylet a politikai elemzők, történészek és írók fantáziáját is megmozgatta, számos összeesküvés-elmélet és a témával foglalkozó könyv jelent meg mind Magyarországon, mind a világ országaiban. Az elméletek egyike szerint hat lövést adtak le az elnökre, de ezt éppúgy nem fogjuk megtudni még huszonöt évig, mint a többi részletet, ugyanis a hivatalos aktákat 75 évre titkosították. A találgatások arra engednek következtetni, hogy Kennedy útjában állt a háttérhatalmaknak, vagy le is kívánta leplezni őket, ezért kellett meghalnia. Amerikában a mai napig sokat foglalkoztatott téma a Kennedy-merénylet, a lakosság jelentős száma létjogosultságát látja az összeesküvésnek.
JFK halálának 50. évfordulója kapcsán számos megemlékezést tartanak, a BBC History történelmi magazin angol kiadásának főszerkesztője, Rob Attar pedig négy szakértő segítségül hívásával azt mutatja be a lap következő számában, hogy mi lett volna, ha Kennedy elnök életben marad. Kevesek tudják, hogy Kennedy, akit a média egy idilli házasságban élő család centrikus férfiként állított be, a valóságban több tucat nővel csalta feleségét, Jacqueline Kennedyt, a First Ladyt. Az elnök egészségügyi panaszait is titkolták politikai pályafutása során választási okokból: állandó hátfájás, pajzsmirigy-alulműködés, illetve az Addison-kórnak nevezett autoimmun betegség, mely a mellékvesekéreg hormonális rendszerének alulműködését okozza, kínozta évtizedeken át.
Mészáros Márton
John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök és felesége a dallasi merénylet előtt 1963. november 22-én
Mészáros Márton blogja 
Vélemény, hozzászólás?