Töredék Tandori Dezsőnek – 75. születésnapjára

Tandori

Híresen visszahúzódó alak, magányos művész. Formabontó tehetség, radikálisok közül is a legradikálisabb. Költőzseni, író, és világirodalmi művek magyarra átültetője. A magyar irodalom legsokszínűbb szereplőjét 75. születésnapja alkalmából ünnepséggel köszöntötték a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2013. december 8-án, születése napján.

Tandori Dezső Kossuth-díjas író, költő, műfordító 1938. december 8-án, Budapesten született tisztviselőcsaládban. Már kisgyermekkorában elhatározta, hogy író lesz, gimnáziumi tanulmányai alatt magyar tanárja, Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas költőnő bíztatta, rajta keresztül került kapcsolatba olyan művészekkel, mint Ottlik Géza, Mészöly Miklós, vagy Mándy Iván. Az érettségit követően a pesti bölcsészkar magyar-német szakán tanult, majd nevelőtanárként, később főiskolai nyelvtanárként dolgozott. 1971 óta szabadfoglalkozású író, műfordító és költő. Már első verseskötetével, az 1968-ban megjelent Töredék Hamletnek cíművel magára vonta a figyelmet, sokan költészettörténeti fordulópontnak tartják e verseskötetet.

Következő kötete, az 1973-ban megjelent Egy talált tárgy megtisztítása az irodalomtudomány szerint az első magyarországi posztmodern verseskötet – Tandorit sajátos költői életműve, páratlan rímei, mondatformálása és műveinek filozófiai tartalma miatt a 20. századi magyar költészet egyik megújítójaként tartják számon.

Az 1970-es évektől kalandozásokat folytat a műfajok és művészeti ágak világában. Írt gyermekverseket és ifjúsági regényt, álnéven krimiket, filozofikus hangnemű esszéket az irodalom, a zenei és a képzőművészeti élet kiemelkedő alakjairól, és megjelent tudományos fantasztikus regénye is – a vers azonban örök. Első képzőművészeti munkáival is a 70’-es években jelentkezett, majd évről-évre jelentek meg indigó- és írógéprajzai. 1980 óta szépirodalmi kötetei is gyakran az általa készített borítókkal és illusztrációkkal jelennek meg. Jelentős műfordítói életművét Rilke, Kafka, Beckett, Virgina Woolf és Salinger művek alkotják, elsősorban angolból és németből fordít.

Még negyvenéves sem volt, amikor visszavonult a nyilvánosságtól, ebben az időszakban nagy szerepet töltöttek be életében a madarai, különös képen a számos művében megénekelt Szpéró veréb. A madár halála után, az 1990-es évek elején ismét kilépett a nyilvánosság elé: számos külföldi útja volt, és rendre látogatta a lóversenypályákat, amelyeket alkotásaiba is beemelt. Gyakran jelent meg különböző irodalmi eseményeken, a József Attila Színházban önálló estjen adta elő verseit sajátos stílusában, írásai folyóiratokban is megjelentek. Habár az újévezred hajnalán újfent visszavonult a nyilvánosságtól, alkotókedve azóta is töretlen.

Tandori Dezső Kossuth-díjas költő, író, műfordító

Tandori Dezső Kossuth-díjas költő, író, műfordító

Viszont a teljes nyilvánosságtól elzárkózva él az elmúlt években, társai csupán szeretett madarai. Legutóbb 2009-ben jelent meg a nyilvánosság előtt, amikor átvette a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést Sólyom László köztársasági elnöktől, azt megelőzően pedig két évvel korábban, amikor Prima Primissima Díjat kapott kiemelkedő teljesítményéért. Mondani sem kell, akkor is  elmaradhatatlan híres kötött sapkát viselve vette át a rangos elismerést. Valuska Gábor fotóművész az ünnepségen részt vevő írókat arra kérte, hogy vegyenek fel egy olyan kötött fejfedőt, amiről Tandori is híres, hogy ezzel (is) tiszteleghessenek előtte.

TD 75

A Petőfi Irodalmi Múzeum nagyterme színültig telt a közönséggel az ünnepségen, de a kinti teremben is szép számmal akadt ünneplők, akik kivetítőn követhették az eseményeket.

A 2000 Irodalmi és Társadalmi havi lap szervezésében tartott köszöntésre Bojtár Endre József Attila-díjas műfordító, Tandori korábbi szerkesztője meghívta Tandori Dezsőt is, de a művész levélben utasította el az irodalomtörténész meghívását. A levelet a gyengélkedő Bojtár helyett Fodor Tamás színművész olvasta fel.

Németh Gábor író Tandori Dezső Kossuth-díjas költő, író, műfordító 75. születésnapi köszöntésén a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2013. december 8-án (Fotó: Mészáros Márton)

Németh Gábor író Tandori Dezső Kossuth-díjas költő, író, műfordító 75. születésnapi köszöntésén a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2013. december 8-án (Fotó: Mészáros Márton)

„Gondoljatok rám, jó? Én járni már sehova sem járok. Nincs járásom. Külsőt nem tartok. Sehol fogak, nem vagyok látványpékes – képes. Ezt vállalom. Sehol nem leszek, csak lélekben. S majdnem morbidium: öt napja villamos alá estem – oldalrúl. Már széles volt a köz – a lépcső és a járda közt. Alig bírtam élve felkecmeregni. Az alacsonypadlójú peronokról is úgy zuhanok le. Gyenge vagyok. Három kilógóamnál is szenvedek, újabban öt-hat mondat után fulladok, hogy lesz ebből hetvenhat, de komolyan?! Közben szellemileg – felkoptatott szólások által – géni jussom fáradhatatlan.” – írta a művész.

Ezt követően Jeney Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző játszott le néhányat a Tandori Dezső verseire komponált művei közül. A négy Tandori-vers zongoraátirat közül az egyiket Lukin Zsuzsa operaénekesnő kísérte. A zenét követően sorra jöttek az írók, költők, akik egy-egy általuk választott Tandori mű felolvasásával, és az ünnepelt számára írt művükkel léptek ki a közönség elé. Szabó T. Anna, Kukorelly Endre, Németh Gábor, Mesterházi Mónika, Szvoren Edina, Várady Szabolcs, majd Fodor tolmácsolásában a jelen lenni nem tudó Parti Nagy Lajos és Esterházy Péter méltatta Tandorit.

Kukorelly Endre költő, író Tandori Dezső Kossuth-díjas költő, író, műfordító 75. születésnapi köszöntésén a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2013. december 8-án (Fotó: Mészáros Márton)

Kukorelly Endre költő Tandori Dezső Kossuth-díjas költő, író, műfordító 75. születésnapi köszöntésén a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2013. december 8-án (Fotó: Mészáros Márton)

Dragomán György, aki mintegy meglepetésvendég jutott szóhoz, Ipari tájkép figurával és sakktáblával című, kifejezetten Tandori 75. születésnapjára írt művében egy meglehetősen absztrakt képet ábrázol, amelyben Samuel Beckett és magyar fordítója, Tandori Dezső egy sakkjátszmát folytat. Várady Szabolcs szintén egy emlékezetes saját művel készült; a költőt E. Csorba Csilla, a múzeum igazgatónője csak az utolsó pillanatban értesítette arról, hogy nem vendég, hanem résztvevő lesz, ezért egy tíz éve írt versét hozta el, azonban a szóban forgó szonettnek csak a befejezése hiányzik.

A legújabb Tandori-kötet, a Tandori light a költő születésnapja alkalmából jelent meg a legújabb műveit kiadó Scolar Kiadó gondozásában. Ugyanezzel a címmel fut kiállítás a PIM falain belül. A kötet, amely egyaránt tartalmaz új és régebbi verseket is, számos búcsúverset rajt magában, azonban Bojtár Endre szerint ezek nem vehetőek túl komolyan, mert Tandori – akit 1966 óta tudhat barátjának – már első kötetét is egy búcsúverssel indította. Azonban ha összes barátja, pályatársa és a résztvevő több száz tisztelője köszöntése eljut valami úton-módon hozzá, akkor talán ráeszmélhet, hogy mennyire hiányzott a a 70. és a 75. születésnapja tiszteletére rendezett ünnepségről is. Vagy nagyon jól tudja?

Mészáros Márton

Szabó T. Anna költőnő Tandori Dezső Kossuth-díjas költő, író, műfordító 75. születésnapi köszöntésén a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2013. december 8-án (Fotó: Mészáros Márton)

Szabó T. Anna költőnő Tandori Dezső Kossuth-díjas költő, író, műfordító 75. születésnapi köszöntésén a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2013. december 8-án (Fotó: Mészáros Márton)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: