2014. január 31-én, életének 93. évében budapesti otthonában elhunyt Jancsó Miklós világhírű magyar filmrendező. A kétszeres Kossuth-díjas Jancsó híres volt arról, hogy filmjeiben erős jelképrendszerrel ábrázolta a szocializmus elleni harcot.
Az 1921. szeptember 27-én Vácott született Jancsó Miklós a pécsi jogi egyetemre iratkozott be sikeres érettségije után, de diplomáját Kolozsvárott szerezte 1944-ben. Bejelentkezett az ügyvédi kamarába, de jogi munkát nem végzett. 1946-ban Budapestre költözött, és beiratkozott a Filmművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben rendező szakos diplomát szerzett. Diplomafilmet nem készített, mert nem volt rá pénz.
Néhány rövidfilm után meglehetősen későn, 37 éves korában készítette el első nagyjátékfilmjét A harangok Rómába mentek című 1958-ban bemutatott alkotást. A filmet Somló Tamás fényképezte, akivel Jancsó 1969-ig dolgozott együtt. Somló Tamást Kende János operatőr váltotta fel a Jancsó-életműben. Az első filmje, amelyre külföldön is felfigyeltek a kritikusok, a Szegénylegények című alkotás volt. A film az 1966-os cannes-i filmfesztivál versenyprogramjába is bekerült. 1972-ben szintjén jelölték a Még kér a nép című alkotását, amelyért a rangos dél-franciaországi filmes mustrán a legjobb rendezőnek járó elismerést vehette át. Ezt követően 1975-ben a Szerelmem, Elektra, majd rákövetkező évben a Magánbűnök, közerkölcsök, végül utoljára 1979-ben a Magyar rapszódia című filmjét választották be a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjába. 1959-ben Nemeskürty István közreműködésével megismerkedett Hernádi Gyula íróval, aki állandó alkotótársa lett egészen az író 2005-ben bekövetkezett haláláig.
Jancsó Miklós volt a széleskörben legismertebb hazai rendezők a világon. Filmjeit az európai országokon keresztül Amerikáig játszották, alkotásait elismerték orosz, olasz, német, francia, kanadai filmfesztiválokon is. A Magyar Filmszemle fődíjával kétszer ismerték el, 1973 és 2006-ban tüntették ki Kossuth-díjjal, életműdíjat vehetett át többek között Cannes-ban és a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon is. Utolsó mozifilmje, az Oda az igazság (2010) című történelmi alkotás volt, amelynek forgatókönyvét is maga írta. Utolsó filmrendezői tevékenysége a Magyarország 2011 szkeccsfilm társrendezése volt 2012-ben.
A művész háromszor házasodott, 1949-ben vette nőül Wowesznyi Katalint. A házasságból két gyermek született: 1952-ben Jancsó Nyika (ifj. Jancsó Miklós) és 1955-ben Jancsó Babus (Jancsó Katalin). 1958-ban vette feleségül Mészáros Márta filmrendezőnőt, és adoptálta Mészáros előző házasságából született fiát, Zoltánt. Együtt nevelték három gyermeküket, de közös gyerekük nem született. Jancsó 1968-ban Budapesten megismerkedett Giovanna Gagliardo olasz újságíró és forgatókönyvíróval, akivel együtt Rómába költözött közel tíz évre. Ebben az időben készítette A pacifista, a Technika és rítus és a Róma visszaköveteli Cézárt című alkotásait. 1981-ben feleségül vette Csákány Zsuzsa vágót. Utolsó gyermeke, Dávid tőle született – a művész hatvanéves korában. Jancsó Miklós tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen és a rangos amerikai Harvard Egyetemen is. A 90. születésnapjára készült meglepetésvideóban a magyar filmgyártás apraja-nagyja szerepelt.
Martin Scorsese Oscar-díjas amerikai legenda a hosszú snitteket, az elegáns kameramozgásokat és filmjeinek politikai tartalmát emelte ki 2010-ben a magyar rendezőnek küldött videó üzenetében. Scorsese egyúttal azt is elmondta, Jancsó Miklós filmjében látta a valaha készült legnagyszerűbb filmbefejezések egyikét is. Szász János filmrendező azt írja: „Jancsó Miklós: szörnyű, pótolhatatlan veszteség. Emberileg és művészileg. Sokszor, ha bajba kerültem, mit tegyek, eszembe jutott hogy ő a kérlelhetetlen tiszta egyenes emberi tartásával mit tenne? Iránytű voltál Miki bácsi!!! Most hogyan tovább nélküled?”
Mészáros Márton
Jancsó Miklós filmrendező (1921-2013)
Mészáros Márton blogja 
Vélemény, hozzászólás?