Egy korábban ismeretlen fáraó sírja az érv egy létezését illetően bizonytalannak vélt egyiptomi királyi család létezésére. Az abüdoszi dinasztia tagjaira korábban csak a torinói királylista töredékei alapján következtettek.
Abüdosz az ókori Egyiptom egyik legnagyobb városa volt, az V. dinasztia korában Ozirisz istennek szentelték. A Kairótól 500 kilométerre fekvő Abüdosz (ma: Sohag város) déli részén a Pennsylvaniai Egyetem kutatói 2014 januárjában mélyen a homokréteg alatt fedezték fel a titokzatos abüdoszi dinasztia (14. dinasztia, Kr. e. 1650-1600) fáraójának, Voszeribré Szenebké (Woseribre Senebkay) uralkodónak a festett sírkamráját. A korábban ismeretlen uralkodó egy 3600 éves dinasztia létezésének bizonyítékául szolgál.
A sír számos más fáraó végső nyughelyéhez hasonlóan sírrablók martalékává vált. Az antropológusok számításai szerint a sírboltot még az ókorban fosztották ki. Szenebké fáraó múmiáját a régészek a halotti kamra padlóján fekve, jelentősen megrongált állapotban találták meg. Az egykori uralkodó csontjai koporsója és halotti maszkja töredékei között feküdt. A négy kamrából álló helyiség egyik termének falát színes festmények borítják, amely Ízisz, Nut, Nebethet és Szelket istennőket ábrázolják. A falon lévő képek mellett felirat hirdette az elhunyt titulusát: „Alsó- és Felső-Egyiptom királya, Voszeribré, Ré fia, Szenebké”. A régészek elemzése szerint a csontváz gazdája korának kifejezetten magas embere lehetett, körülbelül 175 centiméter magas volt, és negyvenes éveinek közepén hunyhatott el.
Szenebké a második átmeneti időszak egyik uralkodója lehetett. Az Abüdosz-dinasztia létezését először Detlef Franke javasolta, majd Kim Ryholt dán régész fejlesztette tovább az elméletet 1997-ben. A fáraó családjának listáját csupán a töredékben fennmaradt torinói királylistán említik. A papiruszlista tanúsága szerint a király a dinasztia első vagy második uralkodója lehetett, és még több tucatnyian követték a trónon. A kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy Szenebké sírkamrája melletti sírok a dinasztia többi tagjának múmiáját rejtik. Mivel az uralkodó belső szerveinek tárolására szolgáló cédrusfából készült kanopuszedények I. Szobekhotep sírjából származnak, a történészek úgy vélik, az abüdoszi királyság komoly anyagi gondokkal küzdött. Az amerikai kutatók közvetlenül Szenebké sírjának felfedezése előtt találták meg az i. e. 3800 körül élt Szobekhotep sírját, akiről szintén keveset tud a történelem. Az uralkodó négy és fél éven át, a korszakban talán a leghosszabb ideig uralkodó fáraója volt Egyiptomban.
Habár a tudomány két táborra szakad az egyiptomi abüdoszi dinasztia ügyében, egyesek szerint indokolhatja azt Szenebké és Szobekhotep sírjának közelsége, hogy mindketten a 13. dinasztia tagjai voltak, ez esetben megdőlni látszik az elfelejtett királyi ház elmélete. Számos ókori Egyiptomhoz köthető rejtély közül egy másikat januárban jelentettek be: egy kairói egyiptológus szerint azért mumifikálták álló pénisszel a 17-19 éves kora között elhunyt Tutanhamon fáraót, hogy Ozirisz istenhez minél jobban hasonlítva apja vallási forradalma elleni küzdjön halála után is.
Mészáros Márton
Szenebké fáraó csontjai és sírja az egyiptomi Sohag városa környékén (2014 január)
Mészáros Márton blogja 
Vélemény, hozzászólás?