Ferenc József 100 éve üzent hadat

Száz évvel ezelőtt, 1914. július 28-án robbant ki az első világháború, amelyet a második világháború kezdetéig csak a “nagy háborúként” emlegettek. Négy év alatt 15 millióan vesztették életüket az “értelmetlen öldöklésnek” nevezett konfliktusban.

1914. július 28-án Ferenc József, Ausztria császára és Magyarország királya nyári rezidenciáján, a Bad Ischl-i császárvillában tartózkodott. Ezen a napon írta alá a nyilatkozatot, amellyel az Osztrák-Magyar Monarchia, a kor egyik európai nagyhatalma hadat üzent Szerbiának. Leopold von Berchtold gróf, a Monarchia külügyminisztere eredetileg Szerbia hadüzenet nélküli lerohanását javasolta a nyolcvannégy éves uralkodónak. De miért is kívánta a Habsburg Birodalom ilyen erélyesen megtámadni a szerbeket? Egy hónappal a hadüzenet előtt, Ferenc Ferdinánd főherceg, trónörökös egy boszniai hadgyakorlat alkalmával Szarajevóba látogatott,ahol már korábban megkezdődtek a rendszer belső egyensúlyát szétzúzó lázongások. A seregszemle célja éppen az volt, hogy a birodalom erőt fitogtathasson a Balkán népei előtt. A délelőtt folyamán merényletet kíséreltek meg a trónörökös ellen, amit túlélt, de kíséretének egyik katonatiszt tagja megsebesült. Nem sokkal később Ferenc Ferdinánd útra kelt, hogy meglátogassa a kórházban a tisztet, azonban útközben a húszéves Gavrilo Princip, a Fekete Kéz nevű szerb szervezet tagja lelőtte a trónörököst és feleségét is.

Habár túlzás lenne azt állítani, hogy az ötvenévesen megölt főherceg kedvelt személynek számított, halála nagy felháborodást okozott Európa szerte, értelemszerűen elsősorban a két fővárosban, Budapesten és Bécsben lángoltak fel a szerbellenes indulatok. Ferenc József császár unokaöccse halála után levélben utalt arra II. Vilmos német császárnak, hogy Szerbiával az ellentétek soha nem csitulhatnak el. Moltke német vezérkari főnök biztosította az osztrákokat arról, hogy a megtorlásra most a legmegfelelőbbek az erőviszonyok, később csak veszteségesebb lesz minden hadművelet. Most vagy soha! Ferenc József pedig a mostot, mintsem a sohát választotta. Tisza István magyar miniszterelnök javasolta Ferenc József császárnak, hogy a megtámadás előtt küldjön ultimátumot Szerbiának, amelynek válasza elutasítás volt. A hadüzenetet követően az uralkodó manifesztumot írt alá, amelynek kihirdetésével Tisza István grófot bízta meg. Ebben a szövegben hangzik el a később szállóigévé lett mondat: „Minden megfontoltam és meggondoltam.” A nyilatkozat ekképpen folytatódik: “Leghőbb vágyam volt, hogy az Isten kegyelméből még hátralévő éveimet a béke műveinek szentelhessem és népeimet a háború áldozataitól és terheitől megóvhassam. A gondviselés másképp határozott. Egy gyűlölettel telt ellenség üzelmei után kényszerítenek, hogy a béke hosszú esztendei után kardot ragadjak monarchiám becsületének védelmére, tekintélyének és hatalmi állásának megóvására, és területi épségének biztonságára.”

Most, száz év tükréből visszatekintve a világunkat megrázó első világháborúra már nevetségesnek hat a villámháború terve. Sorra kapcsolódtak be az országok, európai nagyhatalmak a kegyetlen öldöklésbe,amelynek 15 millió halott lett az áldozata. Továbbá az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett a háború végére, országok és szövetségek bomlottak fel, átalakult a világrend és megszületett egy olyan igazságtalan békediktátum, amely aztán a második világháborúhoz vezetett. A világháború kirobbanásának századik évfordulójára emlékezve Ferenc pápa emlékeztetett rá, hogy az egyházat 1914-ben vezető XV. Benedek pápa „felesleges vérengzésnek” tartotta a nagy háborút. A jelenlegi szentatya a “gyásznapon” arra kérte a világ mai vezetőit, akadályozzák meg minden lehetséges módon, hogy megismételődjön az, ami megtörtént 1914-ben, és ami megtörtént 1939-ben. Sokan azt mondják, a mai világban nem robbanhat ki egy harmadik világháború, azt nem is engednék. De elég csak, ha a véres ukrajnai belpolitikai helyzetre, Oroszország egyre erősödő önkényes hatalmára, a két hét alatt már ezerötszáz halálos áldozatot követelő gázai konfliktusr, a szélsőséges arab terroristák örökös akcióira, a diktatórikus Észak-Korea állandó és komoly provokációira, vagy a három éve tartó szíriai polgárháború során negyedmilliónál is több halottra gondolni.

Mészáros Márton

Francia katonák az első világháború utolsó évében, 1918-ban

Francia katonák az első világháború utolsó évében, 1918-ban

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: