Közel száz évvel ezelőtt a spanyolnátha a Föld teljes lakosságának 20-40 százalékát megbetegítette, a legreálisabb becslések szerint 50 millió emberi életet követelt 1918 és 1919 között. Most Ebola-járvány végez emberi életek százaival, a kiút eshetősége pedig továbbra is bizonytalannak látszik.
Az egészségügyi világszervezet, a WHO legutóbbi közleménye szerint legkevesebb 940-re nőtt a Nyugat-Afrikában tomboló Ebola-járvány halálos áldozatainak száma. Csupán a nyilatkozat keltezése előtti két nap során negyvenöt ember vesztette életét a betegségben, amely eddig Guineában követelte a legtöbb halálos áldozatot. A február óta tartó járvány júliusban öltött horrorisztikus méreteket: immáron négy nyugat-afrikai országot érint, Guineában, Libériában, Nigériában és Sierra Leonéban regisztráltak ebolás betegeket, összesen 1751 személyt.
A betegség azonban nem csak a felsorolt afrikai országokat érinti, ugyanis az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, a Fülöp-szigetek és még Szaúd-Arábia is érintetté vált közvetlenül, vagy közvetetten. Utóbbi egészségügyi minisztériuma azt közölte, hogy életét vesztette az a feltehetően Ebola-vírussal fertőzött férfi, akit Sierra Leone-i utazása után válságos állapotban szállítottak kórházba. Már kezelik az Egyesült Államokban lévő atlantai kórház speciális részlegén a vírussal megfertőződött két amerikai misszionáriust, a mai nap során pedig Európába érkezett az első ebolával fertőzött beteg, egy Libériában megfertőződött 75 éves misszionáriust szállítottak haza Spanyolországba.
Megelőzése és kezelése nem megoldott
A vírus azonban a védőintézkedések ellenére is tovább terjed, elsősorban csak az afrikai kontinens van igazán nagy veszélyben. (Magyarország talán egyike azoknak az országoknak, ahol körülbelül 2-3 százalék esélye van annak, hogy az országba történő behurcolás révén felfedezzék a betegséget.) Bevethető gyógyszer és vakcina egyelőre nincs, ami gyógyítaná, vagy megelőzné a betegséget. Kísérleteket végeztek és végeznek az Egyesült Államokban, de a kutatók szerint legalább egy évbe telik, míg az USA-ban kifejlesztett Ebola elleni vakcinát Nyugat-Afrikában használhatják. Az pedig csak hab a tortán, hogy a járvány megfékezését lehet, hogy nem is garantálná a vakcina, amelynek hatékonysága még azután is kérdés maradhat, hogy átmegy az amerikai klinikai teszteken, ugyanis az afrikai emberek antitestei egészen mások. Persze remény és esély is van rá, hogy megfelelő szer kifejlesztésével gátat szabhatnak a vírus terjedésének, azonban minden lehetőség időigényes.
Az Ebola-járvány ellen küzdő orvosok helyzetét újabb tényező nehezíti Afrikában, ugyanis rövidesen megkezdődik az esős évszak, és az ezzel járó maláriaszezon is. Több nyugat-afrikai országban az emberek halálra vannak ítéltetve, ugyanis a védőruhás orvosok és a komoly intézkedések látványától megijedt, jórészt iskolázatlan lakosság félelemben él, sokan nem mernek kimenni az utcára sem, mások pedig, például maláriás betegek azért nem fordulnak orvoshoz, mert félnek, hogy ebolás betegekkel találkoznak az utcán, vagy a kórházban. Sok Ebola-gyanús páciens pedig azért marad ápolás nélkül, mert elveti az orvosi kezelés előnyeit. Egyébként a malária és a kolera tünetei – láz és hányás – hasonlóak, mint az Ebola tünetei. A magas halálozási aránnyal járó Ebola vérzési láz egyébként valamelyest megelőzhető a higiéniai előírások betartásával, ezért a kézfogás mellőzése, a tisztálkodás és a fertőtlenítés például visszaszoríthatja a betegséget. Azonban a szakértők szerint mindezek mellett még messze van az a pont, amikor véget érhet a járvány. John Ashton professzor egy neves brit újság hasábjain nem egyébhez, mint a milliók életét követelő AIDS-hez hasonlította a mostani Ebola-járványt. Reméljük, nem lesz igaza.
Mészáros Márton
Ebolával fertőzött beteget kezelnek Nyugat-Afrikában
Mészáros Márton blogja 
Vélemény, hozzászólás?