A fiatalabb generációk számára már csak ezüsthajú, hajlott hátú, először még bottal közlekedni képes, aztán már csak kerekesszékkel mozgó öregasszony volt. Valamit azonban megőrzött. A méltóságát és az eleganciáját mindenek felett. Fabiola királyné, aki két napja hunyt el, harminckét hosszú esztendőn át volt a belgák királynéja.
1928 júniusában, Madridban egy ősi spanyol nemesi családban kislány született. Doña Fabiola Fernanda María de las Victorias Antonia Adelaida de Mora y Aragón szülei a felső tízezer tagjai voltak, édesapja gróf, anyja is nagy ősökkel rendelkező család sarja, keresztanyja pedig maga a spanyol királyné volt. Senki nem gondolta volna, hogy egy napon Belgium királynéja lesz a helyes kislányból. Az apja lemondása révén hatalomra került I. Baldvin belga király már kilencedik éve uralkodott, amikor 1960 decemberében oltár elé vezette a spanyol fiatalasszonyt Brüsszel legnagyobb múlttal rendelkező székesegyházában. Ez volt az első esemény a belga Szász–Coburg–Gotha dinasztia életében, amikor az állami televízió élőben közvetítette a királyi család bármelyik tagjának menyegzőjét. Fabiola ettől a naptól fogva harminckét éven keresztül, férje 1993-as váratlan haláláig volt belga királyné. Kezdetben a nemzetközi sajtó áradozott a fiatal királynéról, aki az ismeretlenség homályából kilépve vált Európa két kézen megszámlálható monarchiájának oszlopos és megbecsült tagjává. A rangos amerikai Time magazin például az ekkor kórházi nővérként dolgozó Fabiola királynéról azt írta, modernkori Csipkerózsika, a frigy alkalmából a lelkes spanyol nép pedig több üzletben kitette a királyné képét, a madridi és barcelonai pékek pedig százasával sütöttétek a fabiolának keresztelt speciális kenyeret, amely azóta is népszerű.
Természetes, hogy Fabiolát nem csak választott hazájában övezte nagy népszerűség, hanem szerte Európában. A hattyúnyakú királynét fiatal kora óta élénken érdekelték a szociális problémák, ezért vállalt egyéni elhatározásból Madridban kórházi munkát, később királynéi hatalmával élve pedig tucatnyi jótékonysági szervezet élére állt. Egyik alapítványa éppen a mentális problémákkal küzdő egyének társadalomba való beilleszkedését segítik elő, míg egy másik általa megálmodott szervezet fiatalokat érintő betegségekkel foglalkozik. Fabiola mindezek mellett a világ egyik legtekintélyesebb komolyzenei seregszemléjének, a belgiumi Erzsébet királyné versenynek is a fővédnöke volt közel félévtizeden át. A királyné nem csak a döntőn, hanem az előválogatókon is rendszeresen részt vett. A sok önzetlen alapítványt végül halála előtt egy évvel árnyékolt be egy csúnya malőr, a királynéról kiderült, hogy olyan magánalapítványokat is létrehozott, amelyeken keresztül az öröklést terhelő adónemek megkerülésével juttathatott volna pénzt családtagjainak. A válság mindenütt válság, de a belga uralkodóház erre nem szorult volna rá.
Fabiola királyné mélyen hívő katolikus volt, a rossznyelvek még azzal is vádolták, hogy vallási fanatikus. Közreműködött az Opus Dei keresztény szervezet munkájában, és találkozott az összes pápával is, akik királynévá válása óta megfordultak a Vatikánban. A mai monarchiák is elvárják a koronás fők hitveseitől, hogy gyermekáldással biztosítsák az ingatag lábakon álló monarchiák utódlását, azonban Baldvin és Fabiola házasságából nem született gyermek: a királyné öt terhessége vetéléssel végződött. Talán ezért ült mindig szomorúság a mindvégig karcsú asszony szemeiben, még akkor is, ha nevetett. A király váratlan halála után annak öccse, Albert herceg lépett trónra. Ekkor az özvegy királynénak át kellett költöznie a szerényebb, brüsszeli Stuybenberg kastélyba, ahol 86 éves korában a halál érte. Fabiola királyné utolsó húsz évét jóval távolabb töltötte a rivaldafényektől, mint annak előtte, ennek egyik oka az volt, hogy féltették, hogy a népszerű királyné akaratlanul is háttérbe szorítaná az új király feleségét, Paola királynét. A gyanú megalapozottnak látszott, ugyanis Fabiola férje temetésén feltűnő hófehér ruhában jelent meg, ezzel fejezve ki a feltámadás reményét.
A királyné, akit mindenki szeretett, jótét lélek volt. Állítólag az a hír járta róla, hogy még ellenségei sincsenek, ami nagy szó egy közszereplő esetében, különösen nagy súlya van ennek a kijelentésnek az udvari élet intrikái közepette élő asszonynak. Habár jó kapcsolatot ápolt a magyarokkal, járt Magyarországon több állami látogatás alkalmával is, hazánk fiai számára kevés emlék fűződik hozzá. Pedig még magyarul megjelent, még királynévá válása előtt írt mesekönyve is megjelent a könyvesboltok polcain.
Mészáros Márton
Fabiola belga királyné
Mészáros Márton blogja 
Vélemény, hozzászólás?