2009 májusában a 62. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be az Agora című spanyol-máltai koprodukcióban készült történelmi drámát, melyet a spanyolok csodagyereke, Alejandro Amenábar rendezett, akinek A belső tenger című filmje elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat.

Alejandro Amenabar és Rachel Weisz a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon népszerűsíti Agora című filmjüket 2009. május 17-én
Gondolhatják, így csak jóra számítottam, amikor hétvégén beültem a film budapesti vetítésére. Annyira nem tévedtem: a film helyenként unalmas, de mondanivalója örök.
A moziban mindössze 4 néző ült rajtam kívűl (pedig ez az Aréna Plázára nem jellemző), így nem csoda, hogy a hétvége legnagyobb bukásának ezt a filmet tartották, ugyanis az érdeklődést jelentősen túlbecsülve 20 kópiát gyártottak az alkotásból, viszont a filmre hazánkban csak 3303 ember volt kíváncsi az elmúlt napokban.
A történet a 4. században, a Római Birodalom uralma alatt álló Egyiptomban játszódik. Alexandria utcáin vallási okoból kirobbant erőszakos zavargások törnek ki, melyek a híres Alexandriai Könyvtárat, az akkori világ szellemi központját is fenyegetik. A Könyvtárban rekedt a briliáns Alexandriai Hüpatia (350/370 – 415 március), az első ismert matematikusnő, aki mellesleg zseniális csillagász és filozófus hírében állt és ő valamint fiatal tanítványai harcba szállnak, hogy megmentsék az ősi világ bölcsességét.
A fiatal rendező ateista nézetei ellenére sem támadja egyik vallást sem (sem a zsidót, sem a pogányt, sem a keresztényt). Megrendítő képkocáknak lehetünk tanúi, amikor a keresztények felfegyverkezett hada elpusztítja a vallás nevében az Alexandriai Könyvtárat. “Ha ugyanaz van leírva bennük, mint a Bibliában akkor értelmetlen megtartani a könyveket, ha pedig más akkor az csak bajt okozhat” – gondolták a keresztények.
A film a valaha készült legdrágább spanyol produkció (75 millió dollárból alkották meg), de ez a pénz meg is látszik rajta: a Alexandriát nem számítógépes szakemberek, hanem díszletmunkások húzták fel, viszont a világ moziaiban nem nagyon szeretik ezt az ókori történetet.
A film tragikusan elhunyt hősnőjét a magyar származású brit színésznő, Rachel Weisz alakítja, akit korábban már Oscar-díjjal is kitüntettek. A színészi játékával semmi baj, nagyon ügyesen, hitelesen, pozitív kisugárzással kelti életre az asztrológusasszonyt (az alakításért egyébként a Spanyol Filmakadémia Goya-díjra jelölte), azonban nem az ő hibája, hogy a film eleje nagyon vontatottra sikeredett és történetből csak ennyit hoztak ki.
2010. február 24. - 12:00 |
Nagyon kíváncsi vagyok a filmre, de még jobban Rachelre.
2010. február 24. - 14:15 |
Akkor tessék megnézni 🙂
2010. február 24. - 14:58 |
Meg fogom 🙂
2010. február 24. - 18:42 |
Jó filmnek tűnik 🙂
2010. február 26. - 18:54 |
Nem annyira rossz. Sokak szerint viszont a legjobb kritikám, amit írtam filmekről 🙂