Mészáros Márton
Tupka
A város legelhagyatottabb szegletében
sétám közben utamról letértem,
s azon kaptam magamat:
acélkés szúrja oldalamat.
Kis csokigyerek szökdécselt felém,
zsebével demonstrálta mennyire szegény:
„Adjál nekem lóvét, csávókám,
különben megkésellek a sula folyosóján.”
„Sukár, tetszetős fószer vagy te,
ember, hallod-e?
Add nekem a kabátod és a telefonod,
s elmehetsz, ha szádat befogod.”
Ha harc, hát legyen harc,
én nem tudom mi az a hadisarc,
mondtam és szemébe nevettem,
s egy nagyot neki oda bevertem.
A füstifecske megtántorodott,
s egy nagy hátast dobott.
Még társai sem tudták elkapni,
csak üvöltését lehetett hallani,
így: „Széttépni!”
A fiút Tupkának hívták,
hosszú ideje nyomában járt a főkapitányság,
lopás, csalás, molesztálás, vérbosszú,
bűnlajstroma igazán hosszú.
Végül, amikor feltápászkodott a földről,
kapott egy-egy rúgást a többiektől,
Armando, Lala és Öcsi is megelégelte már
hogy Tupka az örökös sztár.
Ha igaznak bizonyul a szóbeszéd,
Tupka elvesztette tekintélyét,
s ha meglátod az utcán,
– így szólsz: –
„Mi lelte ezt a szerencsétlent, Jézuskám?
Ennek a szegény párának az arca
olyan, akár egy összetört üveg ezer darabja”.
Budapest, 2012. január 19.
Mészáros Márton blogja 
2012. január 20. - 20:54 |
ettől most besírtam, nagyon nagy!
2012. január 20. - 23:20 |
Kényes témát boncolgat a versed. Ebben esetben a mesélő, E/1-nek tényleg így kell reagálnia, ha megtámadják a cigányok? Tényleg be kell hogy verjük az arcát a cigánynak, úgy hogy szilánkosra törjön. Nyilván te sem így gondoltad. Az a cigány vagy néger, aki nem lop, csal, üt-ver, erőszakoskodik azzal semmi bajom sincsen, a normális, muzsikus cigányokat pedig különösen tisztelem és ez vonatkozik az ameriakai feketékre is.
Ez körülbelül éppolyan, mint a politikai állásfoglalás. Egy író ne írjon arról se. Ne legyen véleményed, előítéleted a zsidókról, cigányokról, homoszexuálisokról. Ember attól még ők is. Van közöttük ilyen és olyan is, de ez vonatkozik a reformátusoktól kezdve a mohamedánokon át a heteropárokig.
A versed ezt leszámítva igazán jópofa kis alkotás lenne, körülbelül olyasmi vers, mint amilyen Frank Sinatra gengszterdalai voltak valaha, kicsit átültetve mai magyar beszédbe.
2012. január 20. - 23:27 |
egyszerű kis vers. értem mire akart kimenni, poénos meg minden de amúgy semmi…
2012. január 30. - 23:00 |
Egyszer rímelsz, egyszer nem – ezt múltkor is írtam. Döntsd el, hogy melyik utat választod: viszont, ha rímelni akarsz, akkor rímelj helyesen.
A téma aktuális. Tetszenek a hasonlatok és abszolút nem gondolom, hogy ez egy rossz próbálkozás, azonban váltig állítom, hogy nem vagy még kiforrott költő, így ebben a hitben tartani téged balgaság lenne…
Így tovább!