Strici volt. Méghozzá a keményvonalas, eltökélt, isten szerepet magára öltő fajtából fölöttébb sajátos értékrenddel. De valahonnan ő is indult, egykoron Robert Beck volt, egy átlagos fekete kisfiú az 1900-as évek legelső felében, akiből felnőttévállása küszöbén strici lett, aki végkimerülésig dolgoztatta a kurváit, és aki már nagyon fiatalon “stricikirály” lett. Iceberg Slim önéletírása, a Strici voltam először jelent meg magyarul az ősszel, méghozzá az Európa Kiadó új sorozatának, a Transznak a részeként, amely határdöntögető könyveket kíván bemutatni.
Érdekes kérdés már maga ez is, hogy miért kell negyvennégy évet várni arra, hogy Magyarországon is kézbe vehessünk egy olyan könyvet, amely alapvetően emléket állít egy olyan kornak egy olyan szegletéről, amelyről nem sokat tudhatunk, s amely egy egész generációt határozott meg. A Strici voltam először 1969-ben került kiadásra, egy olyan vészterhes időben, amikor még volt jogi egyenlőség a fehérek és feketék között, és faji megkülönböztetés a feketékkel szemben. Ezért az életrajzi kötet megjelenése után egyből ráhúzták a “fekete forradalmi könyv” skatulyát, pedig ha valamiről, akkor erről nem szól a regény. Természetesen nem kerülheti el ezt a témakört, de nem egy harcos polgárjogi regény, és nem az elnyomott fekete közösségek sanyarú sorsát mutatja be, hanem saját életét. Az pedig elég okot ad a történetmesélésre, hiszen főszereplőnk, aki saját valóságát írta meg, tizennyolc évesen kezdett el lányokat futtatni, tíz évvel később pedig már tucatnyi lány megfordult az istállójában, dollármilliók ütötték a markát, exkluzív ruhákat és menő járgányokkal villoghatott, és betartva a “stricikódexet” a leghűvösebb és kegyetlenebb ribancfuttatóvá vált. Először a Blood nevet viselte, majd Iceberg Slimre keresztelték, hiszen magas volt, mint egy felhőkarcoló (190 centiméter), és rideg, mint egy jéghegy.
Iceberg mintegy négyszáz oldalon át idézi fel gyermekkorát, szüleivel való meglehetősen terhelt viszonyát, zűrös kamaszéveit, majd a striciéveket túlnyomórészt az 1930-as és 40′-es években. Egy olyan társadalomról ír, amelynek aktív alakítója volt, eltökéltsége és kegyetlensége nem ismert határt, pedig ahogyan Sweet Jonesnak, a könyv másik kiemelkedő figurájának, a rangidős stricinek megvallja, bizony érző szív dobog testében, akármennyire is leplezi ezt a női előtt. A szerző nagy érdeme, hogy nagyszerűen visszaadja a tipikus fekete szlenget, és nyelvi fordulatokat, gyakran őszintén nevetünk fel a leírtak, és stricink szavai miatt, azonban az érzés mégis bennünk van, hogy eredeti nyelven talán sokkal keményebben, ennél is ütősebben hangozhattak e szavak.
A mű másik erénye, hogy habár alapvetőleg a szex a fő téma, amely értelemszerűen mozgatórugója a dolgoknak, mégis a szerző nem esett abba a hibába (amely nyilván a kor miatt nem is lett volna elfogadható), hogy konkrétan részletezi és nevén nevezi a dolgokat. Viszont emellett meglehetősen érzékenyen mutatja be a stricik világát, a strici és a prostituáltak közötti bonyolult kapcsolatot, és egy olyan férfi belső vívódásait, aki képtelen feladni egy életformát, és a hivatásul választott bűnözést.
A Strici voltam igazán élvezetes olvasmány, persze csak egy bizonyos korosztályoknak (mondjuk nem kifejezetten a hetes buszon utazó nénikék a célközönség), viszont nem eget rengető mű. Sikerének valódi titka egyrészről Iceberg Slim későbbiekben végképp ikonikussá vált személyiségében rejlhet, másrészről megjelenésének idejében döbbenetes műnek számított, és nem utolsó sorban az is sokat nyom a latban, hogy a hiphop/rap szubkultúra alapkönyve, amelyet olyan jelentős zenei alkotók vallották kedvencüknek, mint a rapper Ice-T és Snoop Dogg. Minden bizonnyal a kötet igazán “cool”, menő sikerkönyv lehetne a magyar fiatal korosztályok körében – csak ahhoz többet kellene olvasnia az átlag magyar ifjúságnak.
Mészáros Márton
Iceberg Slim: Strici voltam
Mészáros Márton blogja 
Vélemény, hozzászólás?