A barokk festészet kiemelkedő alkotója, az itáliai Caravaggio és társai mesterműveit bemutató kiállítás február elejéig tekinthető meg a budapesti Szépművészeti Múzeumban. A Caravaggiótól Canalettóig nevű kiállításon 102 mester 140 remekműve kalauzol végig minket az olasz barokk és rokokó festészeten. A kiállításra sorban állás nélkül még senki sem jutott be.
A valóban színvonalas kiállítás tavaly októberi megnyitóján Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter úgy fogalmazott, az olasz barokkot ilyen mélységben utoljára egy 1922-es firenzei tárlat mutatta be. A mostani kiállítás minden téren világszínvonalú, már maga az a tény is sokat nyom a latba, hogy kilenc Caravaggio-kép még soha nem volt egy városban kiállítva az évszázadok során.
A kiállításon bemutatott alkotások közül száznégy művet a világ közel hetven nagy múzeuma és gyűjtője kölcsönözte a Szépművészetinek, a többi mesterművet pedig a múzeum barokk gyűjteményéből, illetve magyarországi gyűjtők képtárából kértek el. A tárlat kronológiai sorrendben, lineárisan követi az eseményeket: Caravaggio 1590 körüli római színrelépésétől kezdve mutatja be, hogyan vált korának művészeti elvárásai ellen lázadva a manierizmus, majd a naturalisztikus vezetőjévé. A termekben figyelemmel követhetjük a manierizmusból kifejlődött barokk, majd rokokó és klasszicista művészet ékköveit is. A kiállítás számos gyönyörű művet tartalmaz, az V. Ferdinánd spanyol király kérésére, érdemeit magasztalandó festmény, a Caravaggiót követő ismeretlen festő Keresztelő Szent Jánost ábrázoló képe, az ókori, illetve bibliai történetek feldolgozása, vagy Canaletto, a velencei vedutát eddig még soha nem látott módon megalkotó művész képei mind páratlanok.
A feltehetőleg Michelangelo Merisi vagy Amerighi néven született mester (édesapja a Milánótól 30 km-re fekvő Caravaggio nevű kisváros urának volt az építésze) fenn maradt életműve mintegy hatvan munkából áll, ezért különösen nagy kincs, hogy kilenc művét egyszerre tekinteti meg a magyar közönség. A gyümölcs-időszakából A gyümölcsárus fiú, a Gyíktól megmart fiú, vallási témái közül pedig A Keresztelő Szent János és a két Salome portréja kiemelkedően szemet gyönyörködtető mestermű. A Keresztelő Szent Jánost ábrázoló festmény még ma is botrányos, hát még a 17. századi keresztényközpontú Európa szívében: a kereszténység fontos alakját, aki a Jordán-folyó vízében keresztelte meg az embereket Caravaggio fiatal, meztelen kisfiúként ábrázolta, aki egy kost ölel magához szeretettel teli arckifejezéssel. Ennél már csak a Salome Keresztelő Szent János fejével című munkájának mindkét változata hatásosabb mű, a két képen megfigyelhető Heródes király leányának, a gyilkos Salome-nak, valamint a katonának a megváltozott arckifejezése is. E különös átalakulásokkal párhuzam vonható az Assisi Szent Ferenc című meglehetősen komor képe között, ugyanis a színek és tónusok a művész magánélete, pontosabban kiegyensúlyozottsága, hol pedig zaklatottsága szerint váltakoztak – egyébként, utóbbi képnek a kerete is eredeti, s maga Caravaggio illusztrálta.
Caravaggio élete kétségkívül megpróbáltatásokkal és kalandokkal teli volt, az egyház megbízására számos művet festett, de a szentek ábrázolása miatt rengeteg kritika érte, volt olyan képe, amelyett a bíborosi palota legtávolabbi szobájába helyeztek el, hogy elkerülje a figyelmet. Idővel azonban Caravaggio Róma leghíresebb festője lett, megrendelések tucatjait kapta, művein pedig évekig dolgozhatott. A siker ellenére sem tudott szakítani korábbi életvitelével, a történetírások és a korabeli rendbiztosi jegyzőkönyvek tanúsága szerint férfiszeretői voltak, és rendszeresen keveredett verekedésekbe. Míg korábbi botrányait befolyásos pártfogói elsimították, 1606-ban szembe kellett néznie tettével: egy teniszmeccs után tisztázatlan okok miatt megölte – leszúrta – ellenfelét. Elfogatóparancsot adtak ki ellene, és menekülnie kellett az örök városból. Nápolyban telepedett le, ahol római sikereit is túlszárnyalta. Négy év után visszaindult Rómába, hogy kegyelmet kérjen a pápától, de Porto Ercole-ban, 1610. július 18-án, közvetlenül a tengerparton életét vesztette, amint a kikötőt elhagyó hajója után rohant. Hogy halálát pontosan mi okozta, nem tudni, de a modern tudomány szerint malária végzett vele. A sors iróniája, hogy két nappal elhunyta után érkezett meg a pápai kegyelem. Ki tudja, ha nem hal meg 38 évesen a kor legnagyobb és legmodernebb festője, akkor lehet, nem kell beérnünk kilenc mesterművével négyszáz év múlva. Mindenesetre, a Szépművészeti Múzeum kiállítása így is rendkívüli élményt biztosít a látogatók számára.
Mészáros Márton
Keresztelő Szent János (Caravaggio festménye)
Mészáros Márton blogja 
Vélemény, hozzászólás?