Könyvismertető – A zelóta

Itt egy könyv, amely azt mondja, hogy tudományos tényekre alapozva bebizonyítja, hogy Jézus nem a megtestesült Isten Fia volt, hanem egy nacionalista forradalmár a rómaiak által elnyomott Közel-Keleten, akinek az volt a célja, hogy a földön alapítsa meg Isten Királyságát, és uralkodhasson. Az Egyesült Államokban élő Reza Aslan vallástörténész húszévi kutatásait összegezte A zelóta (Zealot) című könyvében.

A történelmi személyek valódi életeseményei nehezen azonosíthatóak több száz – Jézus esetében kétezer évvel – a koruk után. Elég csak a magyar történelemre gondolnunk, és máris eszünkbe ötlik az Anjou-király, aki úgy lett magyar király, hogy nem beszélte nyelvünket, az „igazságos” Mátyás király vasszigora, vagy a parasztvezér Dózsa György alakja, akinek idealizált alakja és az izzó vastrón nem fedi a valóságot. De Jézus Krisztus, akinek személyén egy egész világvallás alapszik az a történelmi személy, akinek valós alakja teljesen elveszett az idők során. Ahhoz, hogy bárki is megpróbálja rekonstruálni az életét, kellő elszántság és évtizedes kutatások szükségesek, és a belenyugvás, hogy elfogadja, soha nem győződhet meg teljesen arról, hogy kutatása egyáltalán megközelíti-e valóságot – leginkább a Krisztusról fennmaradt korhű írásos emlékek kisszáma miatt. Az iráni származású Dr. Reza Aslan professzor mégis vállalkozott a lehetetlenre, évtizedeken át kutatta a vallást, munkájának kézzel fogható eredménye, A zelótaA názáreti Jézus élete és kora – címet viselő tudományos munka, amely eredeti 2010-es megjelenését követően 2014 tavaszán nálunk is megjelent.

A Biblia négy evangéliuma szerint Jézus a mai Izrael területén lévő Judea provinciában élt, amelyet a nagykiterjedésű Római Birodalom uralt. A Biblia beszámol életének szinte minden eseményéről, azonban a szent könyv szavahihetőségét sokan kérdőre vonták az elmúlt évszázadok során. Sokakat már önmagában megakasztott a Noé bárkája, a bibliai szereplők évszázadokig tartó élete, a szeplőtelen fogantatás, vagyis Jézus anyjának, Máriának a szüzessége, amelyet egy életen át megőrzött, és Isten fiának a különböző csodatételei, valamint feltámadása a halálból, miután keresztre feszítették. A szerző ezeket a kijelentéseket igyekszik megcáfolni, de nem holmi sodró lendületű érdekes regény formájában, hanem szigorúan a tudományos keretek között maradva. Az általa felvetett témák a Szentírás könyvéből származnak, de rendre idéz a megbízható Josephus Flavius zsidó történetírótól, akinek görög nyelven íródott munkái az ókorkutatás legjelentősebb írott forrásai. Dr. Aslan nem egyebet állít, minthogy Jézus nem egyedüli gyermek volt, hanem négy testvérrel büszkélkedhetett, közülük is Jakab a legismertebb, aki bátyja halála után a jézusi mozgalom vezetője lett. Érdekes tény, hogy Jakabot nevezték a „püspökök püspökének”, a Rómába vándorolt későbbi Szent Pétert viszont csak „Róma püspökének”, amely szintén Aslan feltevését erősíti.

A könyv azt tartja Jézusról, hogy vallásos nacionalista zsidó volt, aki az evangéliumokkal ellentétben nem a béke követe volt, hanem egy tettre kész vezető. Aslan nem írja azt, hogy Jézus keményvonalas forradalmár lett volna, de zelótának nevezi, és megcáfolja, hogy pacifista lett volna – ezzel megkérdőjelezve a “Ha megütnek, fordítsd oda a másik orcádat is” idézetet. A szerző továbbá tényekkel alátámasztva próbálja bizonyítani azt is, hogy Jézus miért nem születhetett Betlehemben, miért nem valószínű, hogy a kegyetlen Poncius Pilatus, aki a valóságban soha nem kegyelmezett meg senkinek, meghallgatta Jézus Krisztust, és a halálának körülményeiről is meglepően forradalmi gondolatai vannak. Már a Da Vinci-kód előtt évtizedekkel téma volt, hogy Jézusnak nem csak tizenkét tanítványa volt, követői közül csupán a tizenkét legközelebbit választotta ki, akik Izrael tizenkét népét is szimbolizálják, és a feleség kérdése is felmerül érintőlegesen, mondván az nem számított igazi zsidó férfinak, aki Krisztus korában még nem nősült meg.

Dr. Reza Aslan könyvében mítoszokat, a kereszténység alapdogmáit rombolja porig – mindezt finom eleganciával, a blaszfémia határát nem súrolva. A kötet érdekes olvasmány még akkor is, ha többet tudunk meg belőle Jézus koráról, mint magáról Jézusról. Csupán egy igazság maradt: a történeti Jézusról szinte semmit nem tudunk, és ez már nem is fog változni, mert Jézus Krisztus nem történelmi szereplő, mint például a Habsburg-dinasztia uralkodói, hanem egy jelkép, egy világvallás alappillére.

Mészáros Márton

A zelóta című könyv borítója

A zelóta című könyv borítója

Hírdetés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt szereti: