Az elmúlt hetekben megmutatta a tél, hogy milyen is az, ha igazán hidegre veszi a figurát. Évtizedek óta nem volt Magyarországon ilyen ítéletidő március 15-én, a nemzeti ünnepen, mint most. Idén március első felét rendkívüli időjárás jellemezte, mínuszokkal és havazásokkal. Március 14-én pedig – habár lehetett róla hallani az előrejelzésekből – váratlanul érkezett a hirtelen lehűlés, a nagy havazás és a viharos szél, amely megbénította az egész országot. Hivatalosan is katasztrófahelyzet alakult ki, amikor az ország északkeleti részében és Dunántúl középső szegletében járhatatlanná váltak az utak a hófúvások miatt: több ezer autós rekedt az utakon, mert annak ellenére autóba ültek, hogy mindenkit figyelmeztettek, hogy ne utazzon autóval a rossz időjárási körülmények miatt.
Március tizenötödikén a vasúti közlekedés és az áramszolgáltatás sem üzemelt helyenként, és több balesetet is okozott az időjárás az említett feltorlódásokon kívül. A kormányt és a hatóságokat kritika érte, amiért későn, és nem szervezetten intézkedtek. De a hóról még ők sem tehetnek.
Aztán, amikor a csillagászati tél véget ér (március 20.) és az ember már abban bízik, hogy az időjárás is tudomásul veszi ezt, egyszer csak újra visszatérnek a fővárosba is a mínusz 5-6 Celsius fokok, és újra rengeteg hó zuhan le. Hófúvásban iskolába sétálni március 26-án és 27-én, és olyan hólepte udvarokat látni, amikor a padok helyén csak hókupac áll, szerintem nem gyakori élmény. Az elkövetkezendő generációk számára lehet, hogy megszokottá válik, de én emlékszem még azokra az időkre, amikor ilyenkor már rég nem esett a hó, és jó időben – nem téli kabátban – sétálgattak az emberek. A szüleim gyermekkorában voltak nagy havazások, de ennyire szélsőséges időjárás nem volt még harmincöt éve sem.
Nyolcvanhárom éves nagyapám számára igencsak zavaró ez a nagy hó, ha másért nem is, hát azért mindenképpen, mert az 1940-es években már február végén vetettek és szántottak. Kisgyermek korában nagy, méteres havak voltak Miskolc és Diósgyőr környékén, de akkor már novemberben leesett a hó, és a következő év második hónapjára el is olvadt. Már február 16-án elültettétek a krumplit, márciusban pedig már a gólyák is megérkeztek, a táj pedig kizöldellt. Szóval, éppen itt lenne az ideje, hogy felbukkanjon a tavasz. A késés így is számon lesz kérve!
Mészáros Márton
Rendkívüli nagy havazás Budapesten 2013. március 27-én (Fotó: Mészáros Márton)
Mészáros Márton blogja 
Vélemény, hozzászólás?