Mészáros Márton blogja

Beigazolódni látszik a legenda, miszerint a monacói Grimaldi uralkodócsalád tagjait átok súlytja. Ezzel magyarázzák Grace Kelly és Christine hercegnő korai halálát, II. Albert nőtlenségét és a Grimaldi lányok boldogtalanságát.

A monacói trón várományosa Caroline hercegnő (sz.  1957), 10 év házasság után ma benyújtotta válókeresetét Hanover hercege, és Hannover trón nélküli királya, V. Ernst August (sz. 1954) ellen, akitől 1999-ben született lánya, Alexandra hercegnő.

Caroline monacói és hannoveri hercegnő

115 éves korában elhunyt a világ legidősebb embere, Gertrude Baines. Az asszonyt álmában érte a halál egy Los Angelesi-i szanatóriumban. Gertrude Baines 1894-ben a Georgia állambeli Shellman városában született, s akkor lett hivatalosan a világ legidősebb élő embere, mikor a 115 éves Maria de Jesus idén januárban meghalt. Az idős, afroamerikai hölgy Barack Obama támogatója volt. A 114 éves, japán Kama Chinen lett az új világ legöregebb embere cím birtokosa.

Események szeptember 11-én:
1146 – II. Géza magyar király a Fischa menti csatában győzelme Henrik osztrák őrgróf felett.
1609 – Henry Hudson e napon fedezi fel Manhattant.
1649 – Oliver Cromwell elfoglalja Drogheda városát. Az angolok tömeges kivégzéseket rendeznek.
1697 – Savoyai Jenő herceg győzelme Zentánál a Szulejmán nagyvezér vezette törökök ellen.
1741 – Pozsonyi országgyűlés, melyen a magyar nemesség felsorakozik Mária Terézia királynő mögé. ( „Életünket és vérünket a királynőért”!).
1848 – Lemond a Batthyány-kormány
1926 – Megkezdődik Belgrádban az első nagyszabású szabadkőműves kongresszus.
1926 – Sikertelen merényletet követnek el Benito Mussolini ellen.
1973 – Chilében az USA segítségébel katonai lázadás dönti meg Salvador Allende rendszerét. Közel 3000 embert ölnek meg.
2001 – Terrortámadás éri New Yorkot, két eltérített utasszállító repülőgép csapódik a World Trade Center ikertornyaiba, melyek később összeomlanak. Egy másik gép a washingtoni Pentagon épületébe csapódik. Hivatalos adatok szerint 2819-en halnak meg.

Születések szeptember 11-én:
1853 – Katharina Schratt színésznő, Ferenc József császár barátnője, szeretője
1862 – O. Henry (William Sydney Porter), amerikai író
1875 – Gillemot Ferenc labdarúgú,  a magyar labdarúgó-válogatott első szövetségi kapitánya
1917 – Ferdinand Marcos, a Fülöp-szigetek elnöke, diktátor
1933 – Szűrös Mátyás közgazdász, kommunista politikus, ideiglenes köztársasági elnök
1940 – Brian De Palma amerikai filmrendező
1968 – Jáksó László műsorvezető
1975 – Ocskay Gábor magyar jégkorongozó
1977 – Varró Dániel költő

Halálozások szeptember 11-én:
1645 – Gróf Eszterházy Miklós Magyarország nádora
1919 – Csáth Géza író
1971 – Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet politikus, pártfőtitkár
1973 – Salvador Allende chilei politikus. Dél-Amerika első szabadon megválasztott szocialista elnöke
1994 – Jessica Tandy amerikai színésznő
2003 – Anna Lindh svéd külügyminiszter

Janza Kata, a Budapesti Operettszínház 37 éves, Emerton és Súgó Csiga-díjas művésze visszatért a Barátok köztbe. A színésznő Magdi anyus lányaként, Ildikóként most is bajt okoz a Mátyás király téren.

Fodor Gábor lemondott az Országgyűlésben betöltött képviselői mandátumáról is, nem sokkal azután, hogy SZDSZ súlyos 2009-es Európai Parlamenti választási kudarca után bejelentette távozását pártelnöki tisztségéről is.

A második világháború során egy vastag betonfalakkal övezett bunker védte volna vitéz nagybányai Horty Miklóst (1868-1957), a Magyar Köztársaság kormányzóját és környezete életét, ha bombatámadást kapna a gödöllői kastély. A föld alatti folyosót és helyiségeket hamarosan az érdeklődők is megtekinthetik a 18. században épített Gödöllői Királyi Kastélyban, mely a Grassalkovich család és többek között Ferenc József császár, Erzsébet királyné, IV. Károly, és Zita királyné lakhelyéül is szolgált.

A Fejér megyei Perkáta települést elkerülő, építendő út nyomvonalán egy középkori templom maradványait találták meg a régészek: a romok valószínűleg az egykori Nagy-Perkátához tartozhattak – számolt be róla a Fejér Megyei Hírlap.

Perkátától északra, a Nyúli dűlőben a 62-es út leendő nyomvonalán folyó megelőző ásatások során egy középkori templom romjai kerültek elő. A lap értesülései szerint a templom 18 méter hosszú, 15 méter széles lehetett. Belsejében kriptákat találtak. Falak ugyan nem, csak az alap egy része került felszínre, de abban is találtak már több római kori faragott követ.

  A templom mellett egy temető is napvilágra került. Most úgy becsülik, mintegy kétezer sír kerül majd elő az ásatások során.

Megtalálták és a BBC le is filmezte a Föld legkisebb papagáját természetes élőhelyén, Új-Guineában. A kis Sclater-harkálypapagáj, vagy más néven aranyarcú papagáj alig nagyobb egy felnőtt ember hüvelykujjánál: magassága mindössze 9 centiméter. Érdekesség, hogy a kis madár nem magvakkal, dióval vagy gyümölcsökkel táplálkozik, hanem főleg zuzmóval és gombával.

Továbbra is rejtély marad a 81 éve, 1928-ban nyomtalanul eltűnt Roald Amundsen norvég sarkkutató és társainak sorsa, miután eredménytelenül fejeződött be a repülőgépük maradványainak felkutatására indított nagyszabású, két hétig tartó expedíció.

“Minden lehetséges nyomot követtünk, de semmit sem találtunk. Többé nem indul keresőakció Amundsen repülőgépének felkutatására” – jelentette ki szombaton a Tromsöi Repülőgép-múzeum igazgatója, Kjell Lutnes.  

Roald Amundsen (1872-1928) norvég felfedező volt az első ember, aki először hajózott át az Északnyugati átjárón (1903-1906), majd 1910–12-es expedíciójával ő érte el először a Déli-sarkot 1911. december 14-én. 1928. június 18-án a norvég kutató, valamint honfitársa, Leif Dietrichson és velük együtt négy francia eltűnt a Barents-tenger térségében, miközben a Latham 47 típusú gépen megpróbáltak segítséget nyújtani Umberto Nobile számára, aki egy újabb sarki expedícióról visszatérőben társaival egy jégtáblán rekedt. Amundsen és társai eltűnésének körülményei ismeretlenek, sem a hidroplánra, sem utasaira nem akadtak rá azóta sem.

Teltházas előadáson mutatták be a New York-i Dicapo Operaházban Alföldi Róbert új rendezését, az Emmeline című operát 2009. szeptember 10-én este.

 “Jó este volt, külön boldogsággal tölt el, hogy Tobias Picker szerző azt mondta, új életet adtam az operájának” – mondta az MTI-nek az előadás után a Nemzeti Színház főigazgatója. Az említett darab a Jászai Mari-díjas színész-direktor második New York-i rendezése, tavaly a közönség és a kritikusok is nagy tetszéssel fogadták Arthur Miller Salemi boszorkányjait.