Csak imádkozhatunk, hogy végre valahára rájöjjenek a hollywoodi álomgyárban is arra, hogy ami egyszer jó volt, az másodszorra nem biztos, hogy az marad. Mert bizony a Szemfényvesztők (Now You See Me) jó volt, méghozzá abból a nyüzsgő-pörgő fajtából.
Ha másért nem, azért mindenképpen érdemes megnézni, hogy két órán keresztül részesei legyünk egy virgonc bűvészakciónak, amely akár az évszázad átveréseként is bevonulhat a történelembe. Ugyanis adott négy átlagos bűvész, akik még nem értek fel pályájuk csúcsára, amikor egy rejtélyes „idegen”, egy titokzatos bűvész megkeresi őket egy visszautasíthatatlan ajánlattal, ahogyan Don Corleone mondaná. Persze az illuzionisták nem abban az értelemben kapnak ajánlatot, amilyenben a keresztapa adna nekik. Azonban a kapott tervekkel arra vállalkoznak, hogy egy nagyszabású Las Vegas-i show keretében kipakolnak egy párizsi bankot, majd következő lépésként még nagyobbat durrantanak.
Louis Leterrier francia filmrendező legújabb filmje ezúttal minden korábbi munkájánál emlékezetesebb utazásra visz minket. A francia nemzetiségű rendezőnél muszáj beszúrni, hogy az ő hatása miatt eshetett a választás egy párizsi helyszínre, vagy éppen fordítva, valamint Mélanie Laurent, a híres francia starlet szerepeltetésére. A filmet úgy harangozták be, mint 2013 koranyarának legjobb, legjobban várt filmjét, ami ha reálisan gondolkodunk, az egyre silányuló mozitermés közepette is némi túlzásra enged következtetni. Az elképzelés a szemfényvesztőkről és varázslatos trükkjeikről nagyszerű indítás, de a történet a közepénél elfogy, vagy inkább olyan, mintha az alkotók kezéből néhány oldalt kifújt volna a szél, s azokat emlékezetből akarták volna pótolni.
Jesse Eisenberg, Isla Fisher, Dave Franco, és a valóban remek Woody Harrelson a “négy lovas”, de két nagy nevű öreg, Sir Michael Caine és Morgan Freeman is szerepet kap a történetben. Az Interpol francia nyomozójaként feltűnik az említett Mélanie Laurent is, azonban az, hogy karaktere iránt kevés rokonszenvet érzünk, nem az ő bűne. A forgatókönyvíró beleesett a sok szereplő öreg hibájába, mert nem tudta egységesen elosztani a négy főszereplő között a dialógusokat, a cselekményt, és a háttértörténetüket sem egységesen tálalta, de a szándék érződik. A bátyja, James Franco árnyékából kitörni próbálni Dave Franco szinte olyan, mintha jelen sem lenne, de Isla Fisher karakterének belső mélységei sem tárulnak fel előttünk. A történet befejezéséről vegyes gondolatok keringenek bennem: talán valamelyest bugyutának is lehetne nevezni, de más oldalról nézve talán éppen emiatt egyedi a film, hiszen ki gondolta volna, hogy a szálakat egy olyan személy mozgatja, aki….És ennyi legyen is elég.
Engem mérhetetlenül elszomorítana, ha folytatása készülne ennek a szórakoztató, elmés filmnek. Ha nem csalnak a meglátásaim, akkor a befejezés teret enged a történet tovább gabalyításának, ami lássuk be, nem sok jóval kecsegtet az elmúlt évtizedek filmjeinek folytatásait látva.
Mészáros Márton
A Szemfényvesztők (Now You See Me) című film plakátja
Mészáros Márton blogja 