Mészáros Márton blogja

James Houston, a New York-i székhelyű ausztrál fotóművész különös ötlettel állt elő, azt találta ki, hogy meggyőz néhány hírességet, köztük sok olyat, akik környezettudatosságukról híresek, hogy álljanak ruha nélkül, vagy hiányos öltözetben kamerája elé. A művészi koncepció szerint a sztárok testét többnyire csak virágok, faágak, vagy egyéb növények takarják.

A képsorozatokból Houston százhúsz képet válogat egy albumba, amely áprilistól lesz kapható az amerikai könyvesboltokban. A művész Natural Beauty című munkájához többek között Christy Turlington, Anja Rubik szupermodellek, Adrian Grenier amerikai sorozatszínész és Emma Watson brit színésznő is ledobta a textilt, bár konkrétan egyik modell sem mutat magából sokat.

A fotózásról néhány elkészült felvétel társaságában egy videót töltöttek fel a világhálóra 2013. március 21-én, ezzel segítve a könyv előreklámozását. Az ökobarát fotóalbum a Nemzetközi Zöld Kereszt környezetvédelmi szervezetének munkájához kapcsolódik.

Mészáros Márton

Emma Watson brit színésznő James Houston ausztrál-amerikai fotóművész felvételén (2013. március)

2013. március 20-án, az első londoni földalatti vasútvonal megnyitásának 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség fénypontja a brit uralkodócsalád volt: II. Erzsébet brit királynő és férje, Fülöp edinburghi herceg, valamint a királynő unokájának várandós hitvese, Katalin cambridge-i hercegnő közösen tett látogatást a londoni Baker Street metróállomásra. 

A jövőhónapban nyolcvanhetedik születésnapját ünneplő Erzsébet királynő látogatása alkalmával felavatta a metró legújabb, S7-es szerelvényét, majd férjével, és unokamenyével megtekintette az állomásra beállított 1892-es, fából készült metrókocsit, mely a világ legrégebbi, ma is használható szerelvénye. A szerelvényt 1974-ig raktárként használták, azonban akkor felújították, és azóta újra üzemképes.

II. Erzsébet brit királynő egy metrókocsi előtt a londoni Baker Street metróállomáson 2013. március 20-án

A várandós Katalin hercegnőt a londoni közlekedési vállalat munkatársai személyes aprósággal fogadták, terhességére utalva egy „Baba a fedélzeten” (Baby on Board) feliratú fehér kitűzőt kapott.

II. Erzsébet királynő hatvanegy éves uralkodása alatt immáron sokadszorra utazik metróval: életében először 13 éves korában, 1938-ban utazott a földalattival húgával, Margit hercegnővel és nevelőnőjükkel, uralkodóként pedig tíznél is több alkalommal szállt fel rá különböző eseményeken. Mostani látogatását a sajtó pozitívan értékelte, és láthatólag a királynő jó kedvében is lehetett, hiszen sokat mosolygott.

1863. január 9-én alig két évvel a munkafolyamat kezdete után nyitották meg a londoni metró első, Paddington és Farringdon megálló közötti szakaszát.

Mészáros Márton

II. Erzsébet brit királynő és férje, Fülöp edinburghi herceg valamint unokájuk felesége, Katalin hercegnő megérkezik a londoni Baker Street metróállomásra 2013. március 20-án az első londoni földalatti vasútvonal megnyitásának 150. évfordulója alkalmából

Szaniszló Ferenc újságíró, műsorvezető az Echo Tv rendkívüli Világ-panoráma adásában jelentette be 2013. március 20-án, hogy visszaadja a Táncsics-díjat, amivel Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter tüntette ki hat nappal korábban, a nemzeti ünnep előtti napon tartott állami díjkiosztón. Az ötvenhárom éves újságíró ezzel eleget tesz a miniszter kérésnek, aki felszólította, hogy adja vissza a tőle kapott rangos elismerést.

„A miniszter felvállalta, aláírta, átadta kedves mosollyal, kedves mondattal. És aztán pár óra rá az egész lefújva. Nem a Népszava főszerkesztőjének és a többieknek a reagálása lepett meg, tőlük mit várhattam volna? Megszoktam, megedződtem 1991 Kórógy védelme óta, de szemenszedett hazugságokkal, az én szavaimnak kifordításával, önkényes, eltorzított kiragadásokkal műsoromból, szövegeimből sikerült megtéveszteni, félrevezetni minisztert, nagyköveteket, hazai és világmédiát, kormányokat.” – summázta az érintett a díjodaítélése után kirobbant botrányt. Számos kisebbségi jogvédő és polgárjogi csoport, aktivista felháborodását fejezte ki a Szaniszló Ferenc díjazása miatt, de Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete és Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti amerikai nagykövet is szorgalmazta Szaniszló Táncsics-díjának visszavonását.

Szaniszló Ferenc a huszonöt perces műsorban kitért arra is, hogy nem tartja magát rasszistának, csupán nemzetinek, és úgy véli, a globális háttérhatalom áldozata lett. Balog Zoltán miniszter néhány órával a díj átadása után nyilvánosság előtt jelentette ki, hogy Szaniszló Ferenc sértő megnyilvánulásairól nem volt tudomása, a műsorvezető rasszista, kisebbségeket sértő mondatai pedig személyes hitvallásával, és a kormány értékrendjével sem összeegyeztethetőek. A tárcavezető ezért arra kérte Szaniszlót adja vissza az elismerést, mert annak visszavonását nem teheti meg. „Nemzetem zsarolása, hazánk megfojtása árán nekem, kedves nézőim, a Táncsics-díj nem kell. Tehát lemondok róla. Visszaadom azoknak, akik méltatlannak találtattak, hogy engem méltónak találjanak.” – indokolta a díj visszaszolgáltatását Szaniszló.

Saját műsorában arra is visszaemlékezett, hogy kiáll Palesztina mellett, ahogy Barack Obama amerikai elnök is, illetve arról beszélt, hogy leleplezte a szeptember 11-i terrortámadást, a Kennedy-gyilkosságot, Diana walesi hercegné halálának körülményeit, illetve hogy mit művel a globális pénzügyi háttérhatalom a világban. A tévés hangsúlyozta, hogy politikai nézetei miatt korábbi munkahelyein is akadtak problémák, de mindig megtalálta azt a réteget, akik olvasták, hallgatták.

Mészáros Márton

Szaniszló Ferenc újságíró, televíziós műsorvezető

Rekordszámú látogatóval zárult 2013. március 22-én Bukta Imre képzőművész Másik Magyarország című kiállítása a Műcsarnokban. A Munkácsy Mihály-díjas művész tavaly novemberben nyílt tárlata eredetileg február 10-én zárt volna be, de a nagy érdeklődés miatt március 17-ig meghosszabbították.

A kiállítást huszonnégyezer ember kereste fel. Az 1989-es rendszerváltás óta egyetlen kortárs magyar képzőművész egyéni kiállítására sem váltottak még tízezernél több belépőjegyet. A Mezőszemerén született Bukta tavaly töltötte be a hatvanadik születésnapját.

Mészáros Márton

Bukta Imre képzőművész kiállítása, a Másik Magyarország egy hónappal meg lett hosszabítva

2013. március 20-án temették el Bruce Reynoldsot, az 1963-as nagy vonatrablás értelmi szerzőjét a londoni Smithfield egyik temetőjében. A banda vezérének tartott Bruce Richard Reynolds február 28-án, nyolcvanegy éves korában halt meg. Fia, Nick közleménye szerint édesapja rövid betegség után hunyt el.

A temetést Reynolds fia, Nick szervezte, aki a Királyi Haditengerészet búvára volt  az 1982-es Falkland-szigeteki háborúban, jelenleg pedig szobrászként és zenészként él, többek között a Maffiózók (The Sopranos) című sorozat betétdalát jegyzi.

Az angliai vonatrablók és bűntársaik közül már csak Ronnie Biggs él, de az egykori szélhámos mára már nyolcvanhárom éves, és néhány évvel ezelőtt részlegesen lebénult egy agyvérzés miatt. Az idősúr mégis úgy gondolta, hogy meg szeretné adni barátja számára a végtisztességen való részvételt, ezért súlyos betegsége ellenére megjelent Reynolds temetésén. Biggs tolókocsiban érkezett, a védtelen öreget pedig több tucat fotóriporter fényképezte le, mire a férfi megpróbált valamilyen kézmozdulatot végrehajtani, de a fotósok nem jöttek rá, hogy konkrétan mit szeretett volna.

A képek tanúsága szerint az öregúr vagy a győzelem „V” jelét szerette volna mutatni, csak rosszul hajlította be rozoga ujjait, vagy – ami valószínűbb – mérgében a középső ujját próbálta meglóbálni, ezzel bemutatva a fotósoknak. 

Az utolsó élő vonatrabló, Ronnie Biggs 80. születésnapja előtt igazán nagy ajándékot kapott Jack Straw igazságügyi minisztertől, a tárca vezetője kivételes alapon engedélyezte Biggs szabadlábra helyezését, mivel az idős férfi egészségi állapota addigra igencsak megromlott. Ronald “Ronnie” Biggs 1963. augusztus 8-án állította meg hamis tilos jelzéssel a brit királyi posta Glasgow-ból Londonba tartó értékszállító szerelvényét, amelyről tizenöt társával 2,6 millió fontot emelt el, ami mai valuta árfolyam mellett 40 millió font lenne.

Mészáros Márton

Ronnie Biggs, az 1963-as angliai vonatrablás egyik elkövetője az akció értelmi szerzőjének, Bruce Reynoldsnak a temetésén a londoni Smithfieldben 2013. március 20-án

2013. március 20-án a melbourne-i divathét egyik eseményén jelent meg Palvin Barbara magyar szupermodell. Hazánk világszerte legismertebb topmodellje azért érkezett Ausztráliába, hogy megnyisson egy divateseményt az ausztráliai város divathetén, ahol többek között feladatai közé tartozott, hogy egy zártkörű rendezvényen a világ legnagyobb kozmetikai és szépségápolási cégének, a L’Oréalnak a képviseletében vegyen részt.

A most 19 éves Palvin Barbara 2012 tavaszán lett a L`Oréal legfiatalabb szépségnagykövete. A topmodell március 21-én már a Glamour magazin budapesti Woman of the Year-díjátadóján fog részt venni, ahol minden valószínűség szerint zsinórban harmadszorra is megkapja az év modellje elismerést.

Mészáros Márton

Palvin Barbara magyar topmodell a melbourne-i divathét egyik eseményén 2013. március 20-án

2013. március 21-én a Radnóti Művelődési Központban tartott ünnepségen adták át a Radnóti Miklós antirasszista díjakat. Az 1944-ben munkaszolgálatosként meghalt kiemelkedő magyar költőről elnevezett elismerést Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) elnöke adta át a díjazottaknak, akik „munkásságukkal, személyes példamutatásukkal felléptek a kirekesztés bármely formája ellen.

Az idei évi elismertek között van:

Zoltai Andrea és Müller Júlia, a Tolerancia Facebook-csoport képviselői,
Kiss Péter volt miniszter, szocialista országgyűlési képviselő
Kerecsényi Zoltán, az antifasiszta.hu szerkesztője
Farkasházy Tivadar humorista, a Hócipő alapító főszerkesztője
Drucker Tibor holokauszt-túlélő, a Holokauszt Emlékközpont közalapítvány kuratóriumi tagja
Sas József Kossuth-díjas humorista, színész
Tóth Károly, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke
Németh Péter, a Népszava főszerkesztője

Különdíjat Peter Weiss, a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövete kapta. Évente tizenkét díjat osztanak ki, ebből hármat minden évben a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének tagja kap. Az elismeréseket hagyományosan mindig március 21-én osztják ki, mert 1966-ban az ENSZ határozata a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napjaként ezt a napot jelölte ki.

Mészáros Márton

Sas József Kossuth-díjas humorista az Radnóti Miklós antirasszista díjak egyik kitüntetetje 2013-ban

2013. március 20-án kétnapos elnöki látogatásra érkezett Izraelbe és a Palesztin Autonóm Területekre Barack Obama amerikai elnök. A 2009-ben beiktatott elnök az Amerikai Egyesült Államok elnökeként először tett látogatást Izraelben. Obama látogatását hosszasan szervezett protokoll eljárás előzte meg, a köszöntésére több száz embert mozgósítottak, cukrászok az arcképével díszített tortát készítettek, azonban akadt ellenséges hangok is.

A brit közszolgálati adó, a BBC  közvélemény-kutatás szerint az izraelieknek csak a tizede van kedvező véleménnyel az amerikai elnökről. Ennek fényében nem meglepő, hogy izraeliek és palesztinok is tüntettek a látogatása ellen. A megérkezése előtti napon Jeruzsálemben tüntetést tartott az Izrael javára végzett kémkedés miatt az Egyesült Államokban 1987-ben börtönbüntetésre ítélt Jonathan Pollard szabadon bocsátásáért, ami erős Amerikai-ellenesen felhangot kölcsönzött a megmozdulásnak. A palesztinai Ramallahban és Betlehemben szintén tüntetést tartottak látogatása ellen, cipővel dobálták meg, majd autóikkal áthajtottak képmásán.

Az elnök magángépe, az Air Force One ilyen körülmények között szállt le a tel-avivi Ben Gurion repülőtéren, ahol Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Simon Peresz izraeli elnök várta. A zsidó állam két vezetője később hivatalában, saját rezidenciáján is fogadta Obamát. Miközben az elnök Simon Peresznél járt a jeruzsálemi elnöki rezidencián, a szent városban a Neturai Karta ultraortodox zsidó csoport több tucatnyi tagja demonstrációt tartott Obama látogatása ellen. A csoport egyik főcélja, Izrael állam békés felosztása akarja arra hivatkozva, hogy a zsidóknak tilos saját államot alapítani a Messiás eljövetele előtt.

Látogatásának második napján Barack Obama az Izrael által megszállt Palesztinát kereste fel, a jelenleg 127 ország által elismert közel-keleti államot, amelynek területét lényegében Ciszjordánia és a Gázai övezet alkotja. A Palesztin Autonóm Területeken Mahmúd Abbász elnöke fogadta a ciszjordániai Rámalláhban. A félnapos látogatás után Obama elnök az 1947-ben megtalált holt-tengeri tekercseket tekintette meg a jeruzsálemi Izrael Múzeumhoz tartozó Könyv Szentélyben Netanjahu és a múzeum igazgatójának jelenlétében. A napot a Jeruzsálemi Kongresszusi Központban elmondott beszédje zárta.

Ezt követően a Medzslisz Sura al-Mudzsahidin gázai szélsőséges iszlamista csoport hivatalosan is vállalta, hogy a harcosai lőttek ki rakétákat március 21-én reggel Dél-Izraelre Barack Obama látogatására reagálva. Obama a közel-keleti körútjának következő állomása Jordánia lesz, ahova március 22-én érkezik meg. A közel-keleti monarchiában már megérkezése előtt több tucat demonstrációt tartottak a látogatás ellen.

Mészáros Márton

Barack Obama amerikai elnök kezet fog Simon Peresz izraeli elnökkel a tel-avivi Ben Gurion repülőtéren 2013. március 20-án, a háttérben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök

2013. március 19-én találták meg a korábban eltűntnek nyilvánított Sz. Andrea sajóvámosi tanuló holttestét a Sajóban. A holttestet tűzoltók emelték ki a vízből Szirmabesenyőnél, majd a tetemet a mindössze tizenkilenc éves korában elhunyt lány édesapja azonosította. A lány holttestét akkor vették észre a Sajó vízében, amikor Bukodi László, aki naponta megörökíti a vízállást, képet készített a folyóról.

A március 11-én eltűnt lány a miskolci Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola tanulója volt, most a főbejárat felett fekete zászló emlékeztet a gyászra. Andrea ebből az épületből tette meg utolsó útját, a jelzett napon délután innen indult haza, de megérkezni már nem érkezett meg. Utoljára Szirmabesenyőnél látták délután fél három és három óra között. Személyes tárgyait, többek között táskáját és abban rejlő pénztárcáját, személyi igazolványát és mobiltelefonját, Szirmabesenyő és Sajóvámos határában lelték meg.

Egyelőre még a rendőrség sem tudja, pontosan hogyan vesztette életét a lány. Halálának lehetséges verziói között említik azt a feltevést is, amely szerint öngyilkos lett a lány, azt az elméletet, amely szerint szándékosan lökték bele a vízbe vagy véletlenül esett bele, de akár az is történhetett, hogy elrabolták a lányt, és csak holttestét hajították a vízbe, bár az utóbbi verzió valószínűség tartalma kevés. Csehovics József, a lány iskolájának igazgatója a médiának nyilatkozva úgy vélekedett, nem tartja valószínűnek az öngyilkosságot, mert Andrea életvidám volt és barátok vették körül. A tragédia körülményeire a boncolás adhat választ, de arra még néhány napig várni kell.

Mészáros Márton

Egy hét hiábavaló keresés után 2013. március 19-én találták meg Sz. Andrea holttestét

2013. március 19-én délelőtt a vatikáni Szent Péter téren tartott ünnepségen iktatták be pápai tisztségébe a római katolikus egyház új pápáját, Ferenc pápát. Az új egyházfőnek Jorge Mario Bergoglio argentin bíborost, Buenos Aires érsekét választották, így a ceremónián a tömegben sok argentin zászlót lehetett látni, de a világ minden tájáról érkeztek hívők Rómába, közel 1 millió ember. A teret reggel fél hétkor nyitották meg, azóta özönlöttek az emberek. Az új pápa beiktatására a rá jellemző egyszerűséggel és közvetlenséggel került sor.

Ferenc pápa – aki pápává választása után azt mondta, szívesen utazna metróval vagy biciklivel, de tudja, hogy ez nem megvalósítható – elődeivel ellentétben nem a golyóálló üvegű pápamobillal, hanem egy nyitott pápai autóban érkezett a Szent Péter térre, igaz a testőröknek kötelező volt a jármű mindkét oldalán és mögötte ügyelni az egyházfő épségére. A 76 éves egyházfőt hat napja választották meg, de azóta már forradalmi változások szelét érezni, hiszen első Úrangyala (Angelus) imádságát elődeivel ellentétben előre megírt szöveg nélkül mondta, első vasárnapi miséjét pápaként pedig a vatikáni Szent Anna-templomba celebrálta. A szentmise után a pápa testőrei figyelmezteteset mellőzve a templom előtt megvárta a miséről távozó hívőket, akik mintegy fél órán keresztül kezet foghattak vele, megölelték, mások pedig még csókot is adtak az arcára. A szentatya közvetlenül, vidáman sétálgatott az emberek között, akik szinte úgy megőrültek azért, hogy hozzá érhessenek, mintha egy rocksztár lenne.

Az olasz Angelo Sodano bíboros, a bíborosi kollégium dékánja átnyújtja a halászgyűrűt Ferenc pápának beiktatási miséjén a vatikáni Szent Péter téren 2013. március 19-én

A pápa beiktatásán az emelvényig csak egyetlen alkalommal szállt le a pápamobilról, akkor testi fogyatékossággal élők egy csoportjához ment, és megáldotta az egyik tolókocsis beteget. A testőrei közül néhányan feladtak nekik csecsemőket, kisgyermekeket, akiket homlokon csókolt, és megáldott, majd visszaadta őket testőreinek, akik visszaszolgáltatták a gyermekeket a szüleiknek. A beiktatási mise kezdetén az új pápa megválasztását először bejelentő Jean-Louis Tauran protodiakónus bíboros az egyházfő vállára helyezte a palliumot, a pápai hatalmat jelképező gyapjúszalagot, Angelo Sodano olasz bíboros, a bíborosi kollégium dékánja pedig ujjára húzta a halászgyűrűt, a pápa hivatali- és jegygyűrűt.

Federico Lombardi szentszéki szóvivő tájékoztatása szerint Ferenc pápa kérése az volt, hogy halászgyűrűjét ne aranyból készítsék el, így aranyozott ezüst lett. Ferenc pápa gyűrűjének mintája eltér közvetlen elődjeiétől, ő Enrico Manfrini VI. Pál pápa (1897-1978) számára készített gyűrűjét választotta. Szentbeszédjében örömtelinek nevezte a pápa, hogy Jézus édesapjának, Szent Józsefnek a napján, és elődje, a februárban lemondott XVI. Benedek pápa névnapján foglalhatja el hivatalosan Róma püspökének trónusát. Kiemelte, hogy feladatának tekinti a szegények, elesettek őrzését, és mint mondta, egyházfői feladata, hogy alázatos, hitben gazdag szolgálatot teljesítsen.

Ferenc pápa a beiktatási szentmiséjét száznyolcvan pappal együtt mutatta be, köztük volt Erdő Péter magyar bíboros, esztergom-budapesti érsek is. A beiktatási ünnepség két órás volt, elődjének viszont három órán keresztül tartott, amikor Benedek pápát 2005-ben beiktatták. A mise után Ferenc pápa megáldotta a hívőket, majd kíséretével átvonult a Szent Péter bazilikába, ahol fogadta a beiktatása alkalmából érkezett mintegy 31 államfőt és 11 miniszterelnököt.

A pápai beiktatásra mintegy százötven hivatalos delegáció érkezett, többek között José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, Heinz Fischer osztrák államfő, Giorgio Napolitano olasz elnök, Dilma Rousseff brazil elnök, Robert Mugabe zimbabwei diktátor, Angela Merkel német kancellár, Joe Biden amerikai alelnök, II. Albert Monaco uralkodó hercege, Fülöp asztúriai herceg, spanyol trónörökös, valamint Cristina Fernández Kirchner argentin államfő, akit a pápa előző napon fogadott hivatalosan. A magyar kormány részéről Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, valamint Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Hölvényi György egyházi államtitkár volt jelen a szentmisén. Az ünnepség végeztével a szentatya fogadta Ádert és nejét a többi államfővel együtt. Amikor a köztársasági elnök jó egészséget és erőt kívánt Magyarország nevében neki, Ferenc pápa az „Isten éltesse” szavakkal válaszolt magyar nyelven.

Mészáros Márton

Ferenc pápa a beiktatási miséjére érkezik a vatikáni Szent Péter téren 2013. március 19-én