Archive for 2013. december

Dömsödi Gábor vendégelőadása a MÚOSZ-iskolában

2013. december 1.

Dömsödi Gábor újságíró, televíziós műsorvezető tartott vendégelőadást a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémián 2013. november 30-án. Az előadás moderátora Cserhalmi Imre újságíró, címzetes főiskolai tanár volt, akinél Dömsödi is tanult annak idején.

Dömsödi látogatása nem csak egyszerű előadás volt, hanem gyakorlat is a Cserhalmi tanár úr keze alatt fejlődő újságíró növendékek számára. Dömsödi Gábor könyve, a Friderikusz és Hajdú serpája voltam tízezer példányban fogyott el már az októberi megjelenése előtt a Blikkel kötött ingyenes megállapodásnak köszönhetően, ugyanis a bulvárkampány részeként az újság több lapszámában leközölhetett részleteket a műből. Ennek ellenére az újságíró memoárját egyáltalán nem tartja bulvártémának, és nem érti, hogy a kizárólagos részletleközlési jog birtokában a Blikk miért nem közölt le két olyan műben szereplő történetet, amely szerinte valóban botrányosnak számítana. A szerző arról is beszélt, hogy az eredeti címet – Leszállópálya – üzleti okokból megváltoztatta, de a könyv tartalma nem változott.

Az újságíró Auto Plusz nevű autós magazin havi tízezer példányban kel el, ezzel ebben a kategóriában a negyedik legtöbb példányszámban eladott lap Dömsödi szerint. Viszont sietve hozzátette, ebből nem lehet nagy vagyonra szert tenni. „Nem az internet teszi tönkre a nyomtatott sajtót, soha semminek nincs következménye, és ez elszomorít” – mondja, szerinte az elbulvárosodás és az igénytelenség vezet ahhoz, hogy egyre kevesebben vesznek újságot. A hallgatók kérésére elmesélte, hogy az Auto 2 című televíziós műsorára emlékszik vissza legszívesebben, viszont a Friderikusz-show azon epizódjára a legbüszkébb, amelyet megdönthetetlen rekordot felállítva 6,2 millió ember nézett.

Természetesen Friderikusz Sándor és Hajdú Péter neve mellett említést tett Baló György kollégájáról, akit az egyik legfelkészültebb interjúkészítőnek tart a szakmában. Vitray Tamás számára éppen internetes oldalt készített, ezt adta a legendás tévés 81. születésnapjára. Az általa megközelíthetetlennek nevezett Kossuth-díjas újságíró – aki fél évig volt a főnöke – most megjelent könyve kapcsán találkozott vele. Dömsödi Gábor egyébként igazán bánja, hogy Vitray nem tanította, hiszen ahogy fogalmazott: „egy egész nemzedék bújt elő Vitray köpönyegéből.”

Véleménye szerint a mai Magyarországon nincs korrekt hírműsor, a közszolgálati csatorna nem látja el ezt a feladatot. Dömsödi emlékeztetett rá, hogy (állítása szerint) annak idején Belénessy Csaba, az MTI vezérigazgatója hívta a hírügynökséghez dolgozni, de ahogy fogalmazott, érezte, hogy nem az ő ízlésének megfelelő lenne a munka. „Inkább éhen halok, de ebben nem veszek részt. Annyi pénz meg tudok keresni, amennyi a normális élethez elég” – mondta az álláselutasításról. Az december 20-tól induló M3 nevű új közszolgálati adó bevezetésének fizetőssé tételét egyszerűen nevetségesnek tartja, Kovács Kati énekesnő szavaival ért egyet, aki szerinte volt olyan bátor, hogy megkérdezte a csatorna sajtótájékoztatóján, hogy miért nem húsz évvel ezelőtt találták ki ennek az adónak az elindítását. Összegzésül Dömsödi azt mondta, hogy szürke, tömegbe besimuló embernek tartja magát, aki néha nagy sikereket tudott elérni. „Én a mai világon nem lennék újságíró. Nagyon jó életem volt, a rosszból nekem már nem jutott, a jóból viszont annál több. Sokkal nehezebb a mai világban érvényesülni” – zárta kétórás előadását a tévés személyiség.

Mészáros Márton

Dömsödi Gábor újságíró, televíziós műsorvezető (Archív felvétel)

Dömsödi Gábor újságíró, televíziós műsorvezető (Archív felvétel)

AIDS világnap 2013

2013. december 1.

December elseje az AIDS világnapja. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1988-ban nyilvánította világnappá napjaink egyik legsúlyosabb betegségét.

1981-ben azonosították az AIDS-et, azóta tartják önálló betegségnek. Az AIDS gyakorlatilag 100%-os halálozású tünetegyüttes, amit a HIV vírus okoz, mely az immunrendszer sejtjeit támadja és fokozottan építi le. A HIV vírussal való fertőzést követően a tünetek általában évekkel később (akár 3-6 év után) jelentkeznek, de ez idő alatt a fertőzöttek továbbadhatják a vírust. A HIV-fertőzés vér, ondó, előváladék, hüvelyváladék és anyatej útján terjed, elsősorban óvszer nélküli közösülés és fertőzött injekcióstű használata során. Ezen kívül a vírus átadható fertőzött vérkészítmény révén, szülés vagy szoptatás során.

A közhiedelem szerint AIDS-es beteggel egy légtérben lenni, illetve megérinteni őt is súlyos veszélyeket rejt magában, azonban a valóságban még a csókolózás sem jelent közvetlenül veszélyt, azonban ha az egészséges fél szájüregben nyílt seb található, akkor fennállhat a fertőzés esélye. A kifejlett HIV betegséget nevezzük AIDS stádiumnak, mely szinte mindig halállal végződik. Ma már hatékony gyógyszereket alkalmaznak a kezelésre, ezek segítségével a vírus szaporodása jelentős mértékben lelassítható, sőt a vírusfertőzés megszüntethető. A vírus szaporodását gátló gyógyszerek nem gyógyítják meg a HIV-fertőzést, de nagy mértékben lelassítják az immunrendszer pusztulását.

A legutóbbi kimutatások szerint 2012 végén több mint 35 millió HIV-fertőzött ember élt a Földön, közülük 2 millión 10-19 év közötti fiatalok. Elsősorban férfiak, a homoszexuálisok és a a szexiparban dolgozók, prostituáltak vannak a legnagyobb veszélyben. Tavaly 2,3 millió ember fertőződött meg a vírussal, ez a szám az elmúlt tizenöt-húsz évben a legalacsonyabb. Az AIDS betegség leghíresebb áldozatai között van Freddie Mercury, a Queen brit együttes frontembere, Rock Hudson amerikai színész és Gia Carangi, az 1970-es és 80-as évek legnagyobb amerikai szupermodellje, akit a Gia – Kifutó a semmibe című filmben Angelina Jolie Golden Globe-díjjal jutalmazott alakítása tett emlékezetessé a fiatal generációk számára.

A 2013-as AIDS-világnapon az AIDS elleni küzdelmet jelképező vörös szalagot Indiától az Egyesült Államokig számtalan személy tűzte magára, sztárok hada állt a jótékonysági ügyek mellé, a washingtoni Fehér Ház főbejáratára egy gigantikus vörös szalagot helyeztek el a szokásokhoz híven.

Mészáros Márton

Az AIDS elleni küzdelmet jelképező vörös szalag a washingtoni Fehér Házon az AIDS-világnapján, 2013. december 1-jén

Az AIDS elleni küzdelmet jelképező vörös szalag a washingtoni Fehér Házon az AIDS-világnapján, 2013. december 1-jén

Színház – A csillagos ég

2013. december 1.

Ha valakinek van egészséges humorérzéke, akkor az értékeli a Mohácsi-testvérek munkáit. A csillagos ég című darab Mohácsi István és Mohácsi János műve, utóbbi rendezte az előadást, öccse pedig társszerzőként segítette.

Az Egyszer élünk című előadás, amelyet a Nemzeti Színház nagyszínpadának lehetőségei kiaknázásával és a társulat nagyszerű tagjaival állítottak színpadra 2011-ben, kétségkívül az utóbbi évek egyik legnagyszabásúbb és legemlékezetesebb előadása volt a magyar színházban. Kevés ahhoz fogható, magával ragadó alkotás születik hazánkban, annak túlszárnyalásához nagyon sok tényező közrejátszására lenne szükség a színészek kiválasztásától kezdve játékukig, a darab témáján, a dialógusokon keresztül a végső megvalósításhoz. Valószínűleg a Mohácsi-testvérek most szándékosan nem szerették volna átlépni az önmaguk által felállított mércét, de még így is egy olyan előadást hoztak létre, amely könnyed, kellemes kikapcsolódást biztosít, viszont a felszín alatt komoly társadalmi és politikai problémákat feszeget.

Ahogyan az Egyszer élünk esetében (alcím: avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe), úgy ennél a darabnál is van egy hosszú alcím, amellyel együtt a cím ezúttal így hangzik: A csillagos ég, avagy a nemzetközi sikerre való tekintet. Ez hitelesen takarja a kerettörténetet, amely egy magyar színházi társulatról szól, akiknek a Ványa bácsi feldolgozásukat (azt, amelyikből Ványa bácsit kihagyta a rendezőnő) meghívják egy külföldi színházba, az invitálással pedig anyagi támogatás és nemzetközi siker is jár. A színházi próbákhoz kapcsolódó nyitójelenet például egy nagyszerű vígjátékot vetít elő, amint a színészek a Bánk bán sajátos verzióját próbálják, azonban a meghívást követően bonyolódnak az események. Elénk tárulnak a mai politikai viszonyok, illetve a színház és a fenntartó ellentmondásos kapcsolata, valamint az a nem ismeretlen jelenség, amely a politika miatt bizonyos keretek közé szorít néhány művészeti ágat, köztük a színházat.

Schneider Zoltán előbb a Bánk bán Peturját alakító színészként csal mosolyt arcunkra, majd egy nagynevű színészként tér vissza egy más szerepben, amelyben igazán jól érzi magát. Minden megnyilvánulása, tette rendkívül komikus. Az a jelenet, amelyben a színházat egy szakrális helyként említi, egyértelmű utalás Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház jelenlegi igazgatójának nagy vihart kavaró kinevezésére. A felesketés szintén ezt a vonalat erősíti, akárcsak a Szervét Tibor által játszott polgármester viselkedése, aki előbb támogatásáról biztosítja a színigazgatót (Pál András), majd hirtelen hátat fordít neki. Számos hasonló motívum mellett ötletes gondolat, miszerint a kormány bevezeti a tánc szerepét, ugyanis az egészségessé teszi az embert, és felfrissíti a szellemet – így a társulat, a polgármester és az államtitkár-asszony is egyszerre ropja egy olyan nótára, amelyhez Kovács Márton, Mohácsiék állandó alkotótársa írt zenét, és amelynek előadásakor Kovács hegedűn kíséri zenésztársait. Aztán itt van még az új vezető előtti bizonyítás: tapasztalt, ismert színészeknek kell a saját színházukban castingolni, és szóba kerül, hogy ki miért, és melyik kormánytól kapta a Kossuth-díjat.

A szereplők közül Kováts Adélt illene kiemelni. A színésznő hol koronával a fején próbálja a gonosz királyné, Gertrudis szerepét, hol a kulturális államtitkárként szerelmesedik fülig bele a színészóriás Pongrácz Lászlóba (Schneider Zoltán alakításában). Gazsó György is két szerepet játszik. Mind a portárs bácsiként, mind egy indulatos színészként is nagyon szerethető, hiteles. Nevéhez fűződik a „múltépítés” hatalmas poénja, illetve a versszavalás szintén rendkívül vicces jelenete.

A csillagos ég kevésbé abszurd, mint amit vártunk tőle. Viszont, ahogyan Mohácsi más műveinél, hiába komoly a téma, lételeme, hogy humoros helyzetet teremtsen. Ezt egyensúlyozza a darab végén tetőfokára hágó feszültség, miután a színészek zenélni kezdenek, majd szép sorban elpanaszolják egyéni sorsuk zátonyra futását a történet csattanóját adó incidens miatt. Keserű, szívszorító rész, amely után az érzéketlen, egyszerű, szőke asszisztensnő Petrik Andrea előadásában a karakterétől meglepően komoly gondolatsort tár elénk a színészetről és a színészek motiváltságáról, valamint a lelkük mélyén rejtőző vágyakról.

Mészáros Márton

Jelenet "A csillagos ég" című előadásból

Jelenet “A csillagos ég” című előadásból

Autóbalesetben meghalt a Halálos iramban sztárja

2013. december 1.

2013. november 30-án, 40 éves korában egy súlyos autóbalesetben elhunyt Paul Walker amerikai színész, a Halálos iramban-filmek sztárja, amikor az autó, amelyben utazott, egy lámpaoszlopnak csapódott.

Paul Walker 1973. szeptember 12-én született a kaliforniai Glendale városában. Már kétévesen szerepelt egy pelenkareklámban, innentől kezdve tucatnyi reklámfilmbe hívták a szép kisfiút. Első filmes munkája a Monster in the Closet című 1986-os horrorfilmben volt. 1985 és 1986 között több epizód erejéig feltűnt az Út a mennyországba (Highway to Heaven) című sorozatban. 1991-ben érettségizett a Sun Valley-i Keresztény Középiskolában, majd tengerbiológiát tanult. Néhány elhanyagolható, átlagos film után 2001-ben megkapta Brian O’Conner szerepét Vin Diesel mellett a Halálos iramban (The Fast and the Furious) című autóversenyzős filmben. 2003-ban, 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban újra magára öltötte a szerepet a film folytatásaiban. Az idén bemutatott hatodik rész világszerte 788 millió dolláros bevételével a 2013-as év tíz legnézettebb filmjeinek egyike az egész világon. A Halálos iramban 7 – amelyben Jason Statham, Dwayne Johnson, Michelle Rodriguez és Kurt Russel is játszik – csak jövőre kerül bemutatásra.

Az autós akciófilmek sztárja a Reach Out Worldwide elnevezésű jótékonysági rendezvényen (a Fülöp-szigeteki tájfun áldozatainak megsegítésére, a szervezetet Walker alapító a Haitit ért földrengés után) való megjelenése után barátja új kocsijával tettek egy próbakört november 30-án, amikor a vezető egy lámpaoszlopnak kormányozta az autót a Los Angelestől északra található Santa Claritában. Az autó az oszloptól egy fának vágódott, majd kigyulladt. A sofőr, és az anyós ülésen utazó Paul Walker is azonnal életét vesztette.

Paul Walker nőtlen volt, egy lánya van, a 15 éves Meadow. Rajongói emlékoldalt hoztak létre neki R.I.P Paul Walker (Nyugodj békében, Paul Walker) néven, amelyet néhány óra leforgása alatt már 18 ezer ember követ.

Mészáros Márton

Paul Walker amerikai színész (1973-2013)

Paul Walker amerikai színész (1973-2013)