Április elsejét tartják a „bolondok napjának”, de az ugratások napjaként is szokták nevezni. Április bolondja a magyar népszokás szerint az, akivel a bolondját járatják negyedik hónapunk elsején. Azonban a hagyomány forrása a mai napig vitatott.
Az április 1-i ugratások egyes kutatók szerint kelta népszokás volt: ekkor az ókori nép tagjai április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek. Napjainkban ismert formájában a középkorban terjedt el, Franciaországból jutott el Angliába, majd Németországba. A régi francia naptár szerint az új esztendő április elsejével kezdődött. Ezen a napon a családtagok, barátok kedves kis ajándékokkal lepték meg egymást. IX. Károly francia király csak 1564-ben rendelte el, hogy az év január 1-jén vegye kezdetét. Ezzel az ajándékozás dátuma is megváltozott, de a régi hagyományt még sokáig tartották, végül költségtérítési szándékkal az évben csak egyszer, április elsején adtak ajándékot, de már csak bolondos ajándékokat.
Egyes kevésbé elterjedt magyarázatok is vannak a bolondok napjáról. Ősi zsidóhagyományok szerint a Vízözönkor a hónap első napján küldte ki Noé először a galambot, de a madár visszatért, mert nem volt hova leszállnia. A legenda szerint Noé galambját és annak sikertelen útját őrzi az emlék. Más kutatók szerint római eredetű a heccelés ünnepe, és a szabin nők elrablásával kapcsolatos a múltja. Romulus császár az áprilisi Neptun ünnepekre hívta meg az asszonyokat, de a vendégeket mulatozás helyett véresen komoly események fogadták, elrabolták lányaikat. Az északi mitológia kutatói úgy vélik az ünnep Thorral, a skandináv-germán mitológiában jelenlévő főistennel hozható kapcsolatban, ugyanis a mennydörgés és a termékenység istenének neve eredetileg bolondot is jelent.
Magyarországon nincs valódi kultúrája az április elsejei átveréseknek, de a humor ezennapi kiteljesedése a világ legtöbb országában hagyomány. Leginkább a brit és amerikai kultúrában van jelen, de a történelem is fel tud mutatni számtalan híres átverésről szóló esetet. A „Napkirály” XIV. Lajos francia király uralkodása alatt Gramont márkit arisztokrata barátai ejtették át, mialatt március 31-ének éjszakáján aludt, kilopták a ruháit, amelyeknek minden egyes darabját fölfejtettek, majd szűkebb méretre varrtak össze. Másnap a főúr szokásos reggeli öltözködése közben tapasztalta, hogy ruhái nem mennek rá. A baráti átverés itt még nem ért véget, az egyik cimbora bement hozzá és elhitette vele, hogy igazán elhízott mostanában, ezért nem tudja felvenni a ruhákat. Hamarosan orvos érkezett, aki szintén be volt avatva, majd megvizsgálva a márkit, hamis receptet adott neki. Gramont márki sietett is a patikába, de ott értetlenség fogadta, hiszen a receptre az volt írva, hogy „végy egy ollót, és vágd föld a mellényedet.”
Szintén híres átverés volt az hír, amely 1798-ban az összes londoni napilapban megjelent. A szöveg tájékoztatás volt egy nagy tömegről, amely a Westminster-apátságba fog bevonulni. A hirdetés több száz embert vonzott a templomba, és amikor már jelentős tömeg gyűlt össze, akkor az átverés egyik eszelője elordította magát: április elseje! Szintén egy újsághoz köthető egy másik ugratás, a brit Evening Star 1846. március 31. számában hirdetés jelent meg, hogy másnap reggel az islingtoni mezőgazdasági csarnokban szamárkiállítás lesz. Amikor több száz ember megérkezett a helyszínre, közölték velük, hogy ők, a megvezetettek a szamárkiállítás alanyai.
1860-ban az angol posta több ezer cicomás, bélyegzővel ellátott meghívót kézbesített a főváros lakosainak, amelyben a Towerbe hívták őket a fehér oroszlánok éves mosdatására. A meghívó egyik sora az alábbi volt: “Belépés kizárólag a Fehér Kapun.” A kíváncsi tömeg, amely megjelent a Towernél, döbbenten eszmélt rá, hogy bizony nincsen sem fehér kapu, sem fehér oroszlán, a vicc pedig az erőd Fehér Toronyként ismert szárnya és az Oroszlánkapu kombinációjából származott. A heccben mindössze annyi volt a valóság, hogy a középkorban az angol uralkodók kedvtelésből tartottak oroszlánokat a londoni Towerben.
Az ugratások napjának állata a hal, amelyet a legbutább állatok egyikének tartanak. A horogra akadó hal átvitt értelemben is alkalmas április elsejére, hiszen az átvert ember éppúgy ráharap a csalira, mint a halak.
Mészáros Márton
Április 1. – Bolondok napja
Mészáros Márton blogja 