Archive for 2011. október

Mészáros Márton: Családmodell

2011. október 22.

Mészáros Márton: Családmodell

Húsz év körüli lány kecmereg ki fáradtan az ágyából. Az otthona éppolyan sivár és üres, mint a lelki világa. Nem ő a szorgalom mintapéldánya, de lakása mégis rendezett. Muszáj is annak lennie, a munkája megköveteli az ápoltságot. A szoba világos, szépen felújított. A környezet viszont annál hangulatrombolóbb, az ablakból kinézve nem látni mást, csak a vasúti pályaudvar síneit és az ott várakozó vonatokat.

Melinda bágyadtan kenyeret próbál szelni magának, de megcsúszik a keze és elvágja az ujját. A telefon a hibás. A dohányzóasztalon álló hordozható telefon szólalt meg. Ismerős szám villog a kijelzőn. Melindát a főnöke keresi. Miközben a lány éppen azon bosszankodik, hogy csupa vér lesz az egész konyha, papírt és tollat keres, hogy felírhassa a mai feladatát. Egy fecnit halász elő valahonnan és ráfirkant egy címet és időpontot. Este hétkor a város egyik legelitebb szállodájában kell lennie, munkaruhában. Az anyagiakról is esett szó, de a részletekről csak a nap végén tájékozódhat.

Leteszi a telefont. Meglepi a szokatlan csend, amit most hall. Máskor mindig hangzavar van nála; vagy a tévé, vagy a rádió megy, de ha éppen nem ezek szólnak, akkor telefonál, vagy hallgatja az utca zaját. Mennyi lehet az idő, ötlik fel benne a kérdés. Nincs órája, ezért a mobiljában nézi meg a pontos időt. Hat óra lesz tíz perc múlva, mutatja a digitális kijelző. Most eszmél csak fel, de hiszen ő átaludta az egész napot. Melinda leheveredik az oly sokat látott díványra és gondolkodni kezd, hogy mit is művelt az éjjel? Nem tart soká, mire rájön, hogy egy férfivel hancúrozott órákon át. Már minden tiszta, csak a férfi arca homályos. Akárhogy gondolkozik Melinda, nem jut eszébe az úriember arca, aki ezen az éjjelen magáévá tette. Arra viszont emlékszik, hogy a férfinek igazán bódító illata volt és hogy a menyasszonyáról mesélt neki, aki körülbelül egyidős lehet vele. Melinda egészen tisztán emlékszik vissza azokra az időkre, amikor az apja megcsalta az anyját, még akkor amikor a menyasszonya volt. A lány szíve tele van fájdalommal még most is, ha szóba kerül az édesapja. Eltelhet bármennyi idő, ő nem feledi, hogy az apja milyen csúnyán elbánt vele és az anyjával annak idején. Számára nem létezik apa. Az apja olyan sebet ejtett rajta gyerekkorában, amely még ma is sajog, ahányszor rá gondol a lány.

A nő valami motoszkálást hall a fürdőszobából. Gyorsan kiszalad, de nem talál semmit. Minden a helyén van, csak a fogkrémes tubus esett ki a szekrényből. A fogkrém felvétele arra ösztönzi Melindát, hogy éppen itt lenne az ideje, hogy elkezdjen készülődni. Levetkőzik és meztelenül áll meg a tükör előtt. Amint pucér testét nézi a tükörben eszébe jut, hogy egyszer hozzá is bekopogtat majd a változás szele és egy napon az idő az ő testét is alaposan átrendezi. A lányt elkeseríti a tudat, hogy nem különb a többi halandónál és ő is ugyanúgy megfog öregedni, mint az összes többi nő.

A tükör előtt állva visszaemlékszik, hogy bizony neki volt dolga olyan ügyfelekkel is, akik szemérmetlenül végigmustrálták testének minden porcikáját az aktus előtt. Melinda elviseli, hogy idegen férfiak tapogassák, fogdossák, és azt tegyenek vele, amit csak akarnak, de azt nem tűrte soha, hogy valaki alaposan megbámulja.

Melinda nem állt sokat a fürdőszobában, felöltözött, kisminkelte és beillatosította magát, majd elhagyta a lakását. Esett a hó, amikor megérkezett a hotel elé. A miniszoknyája és a legkihívóbb ruhája volt rajta, éppúgy öltözött fel, ahogy a főnöke kérte. A 208-as számú szoba előtt állt, amikor kinyílt az ajtó.

Nagy tokájú, kövérkés ember állt szembe vele. A férfi nem volt már fiatal, olyan hatvan évesnek saccolta Melinda. Szemeiben a vágy forró tüze égett, amely undort váltott ki benne a férfi iránt. Erőltetett vigyorral beinvitálta a lányt a szobába és egyből rátért a lényegre. Vadul csókolgatni kezdte a lány nyakát, Melinda nyaki ütőerei megrándultak és kemény, heves fájdalmat érzett az ereiben. A férfi az ágyra döntötte a nőt, majd ujjai hegyével megérintette a nő combját. A lány engedelmeskedett és hagyta, hogy az öregúr kedvére játszadozzon vele.

A lány már megszokhatta, hogy nap, mint nap a testéből él. Éppen ezért, a szexiparban eltöltött évei miatt már nem tudta érdekelni, hogy kivel és mennyiért bújik ágyba. Gépiesen tette a dolgát minden este nem törődve a kuncsaft valódi énjével.

Este hazatérve a szobájába egy levél várta Melindát. Egy képeslap volt, amelyet az apja írt neki. Az üzenetben az állt, hogy az édesapja ma hajnalban fog megérkezni a városba és annak a szállodának a 208-as szobájában fog megszállni, amelyben ma a lánya járt. Melinda lerogyott az ablak melletti székre és kibámult az ablakon. A levél nesztelenül hullt ki a keze közül s némán landolt a szőnyegen. A lány ziláló szívvel nézett ki az esőbe és sírva hallgatta a vonatok távoli zakatolását. Az ablakon alig lehetett kilátni az esőcseppek miatt, a kéjhölgy mégis látni vélt az egyik peronon egy kislányt, aki éppen az apját búcsúztatta.

Melinda még egy óráig ülhetett az ablak előtt, de képtelen volt feldolgozni, hogy lefeküdt a saját édesapjával. Nem hibáztatta magát, elvégre honnan is tudhatta volna, hogy az a férfi, akivel ma volt, az apja. Négyéves volt, amikor legutoljára találkozott az apjával, az anyja pedig sohasem beszélt róla. Azzal ámította magát, hogy ha látott volna képeket róla, akkor esetleg felismeri, hogy az illető nem egy hétköznapi ügyfél, hanem az apja. De mivel húsz éve nem tartotta a kapcsolatot a férfival és még csak képeken sem látta az apját, megpróbálta elfogadni a dolgot, mondván, ami megtörtént, azon már nem lehet változtatni. A fájdalom belülről kezdte el őrölni a lányt, ám ő erős maradt és képes volt egy újabb hibával élni. Egy olyan kitörölhetetlen hibával, amelyet ezúttal ő követett el. Igaz, az akaratán kívül.

Amint azon az esős napon az ablakon kinézve gondolkozott, eszébe ötlött egy régi közmondás, miszerint ha egy úrinő nemet mond a férfinak, akkor esetleg hagyja magát, ha talánt mond, akkor abból lehet valami, viszont ha egyből igennel felel, akkor az a nő biztos, hogy nem úriasszony. Melindában csak most, az apjával való találkozás után tudatosult, hogy azáltal, hogy évekkel ezelőtt hivatásának választotta a prostitúciót ő is éppolyan lett, mint azok a nők, akik miatt elítélte apját.

2011. október 22.

Mészáros Márton rajza a Családmodell című novellájához (2011. október 22.)

Mészáros Márton rajza a Családmodell című novellájához (2011. október 22.)

Gyurcsány Ferenc új pártot alapít

2011. október 22.

2011. október 22-én a budapesti Vasas Sportcsarnokban Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfő bejelentette, hogy új pártot alapít. Mint mondta, pártját a formailag a már létező Demokrata Párt bázisán hozza létre, azonban annak nevét, alapszabályait és vezetőségét is leváltja.

Gyurcsány saját szavai szerint a pártja a szabadság és a szolidaritás új, nyugatos, balközép pártja lesz.

A közutálatnak örvendő politikus 2000 óta volt tagja a Magyar Szocialista Pártnak, az MSZP-nek, de most kilépett a baloldali pártból.

Gyurcsány Ferenc volt magyar miniszterelnök

Gyurcsány Ferenc volt magyar miniszterelnök

Diane Keaton memoárt ír

2011. október 22.

2011. október 22-én bejelentették, hogy Diane Keaton Oscar-díjas amerikai színésznő életrajzi könyve, a Then Again idén novemberben jelenik meg. A könyvből a Vouge magazin novemberi számában jelentek meg részletek. 

A 65 esztendős Keaton a memoárban többek között a Woody Allen többszörös Oscar-díjas amerikai filmrendező-színészhez fűződő szerelméről és barátságáról is ír. A két művész nyolc filmben játszott együtt és hosszú időn át alkottak egy párt. Diane Keaton 1978-ban az Annie Hall című filmben nyújtott alakításért kapta meg az Oscar-díjat. A filmet Woody Allen írta és rendezte, a történetnek valósága alapja is van; Keaton eredeti neve Diane Hall volt és részben Woody és Diane kapcsolatáról szól.

A memórában a színésznő családi fényképeket, régi leveleket és feljegyzéseket is közzétesz.

Diane Keaton Oscar-díjas amerikai színésznő

Diane Keaton Oscar-díjas amerikai színésznő

Meghalt a szaúdi trónörökös

2011. október 22.

2011. október 22-én a szaúdi királyi ház megerősítette a CNN amerikai hírcsatorna információt, miszerint New Yorkban elhunyt Szultan bin Abdel-Aziz herceg, szaúdi trónörökös. A herceg 1962 óta volt az arab királyság védelmi minisztere, ezt a tisztséget élete végéig töltötte be. A férfi 2005-ben vált Szaúd-Arábia koronahercegévé, miután féltestvérét, Abdallah bin Abdel-Aziz királyt megkoronázták.

A trónörökös folyékonyan beszélt angolul és tíz nővel kötött házasságot a hosszú élete során. A Korán kinyilatkoztatása előtti időkben az arab törzsekben egy férfinak annyi felesége lehetett, amennyit csak megkívánt magának, az arab királyi család tagjai pedig ezt az elvet követve több tucat nőt vesznek feleségül.

A herceg életkoráról még a királyi család sem tudott pontos adatokat közölni, feltehetőleg 1924 és 1930 között látta meg a napvilágot a fővárosban, Rijádban.  A trónöröklés rendjében Szultan herceget a 78 éves Najef herceg – a jelenlegi szaúdi belügyminiszter – követi, aki az előző koronaherceghez hasonlóan szintén Abdallah bin Abdel-Aziz szaúdi király testvére.

Elhunyt Szultan bin Abdel-Aziz herceg, szaúdi trónörökös (New York, 2011. 10. 22.)

Elhunyt Szultan bin Abdel-Aziz herceg, szaúdi trónörökös (New York, 2011. 10. 22.)

Kijött Angelina Jolie filmjének előzetese

2011. október 21.

2011. október 21-én felkerült az internetre Angelina Jolie Oscar-díjas amerikai színésznő első rendezésének, az In The Land of Honey and Blood című filmnek az előzetese. A két perces kisfilmben a már ismert történet első képkocáit láthatjuk; egy fiatal lány és férfi szerelmét az 1990-es évek boszniai háborúja alatt. A tavaly Budapesten készített alkotás forgatásain több helyszínen is részt vettem, ezért ismerős a budapesti Tűzraktér, a József Attila lakótelep, az óbudai Kiscelli múzeum és a hetedik kerületi Rózsák terei templom is.  Az alkotás amerikai bemutatója december 23-án lesz.

Angelina Jolie rendezői debütálása, az In the land of Honey and Blood című film előzetese

Videó Kadhafi utolsó pillanatairól

2011. október 21.

Az egyik arab hírtelevízió 2011. október 21-én bemutatott egy olyan felvételt Moammer el-Kadhafi líbiai diktátorról, amelyen a 42 évig hatalmon lévő zsarnok látható elfogása után. A 69 esztendős diktátor 20-án hajnalban toborozta össze szülővárosában, Szirtben a megmaradt híveit, majd egy közel száz kocsiból álló konvojjal, páncélozott limuzinjában próbált meg elmenekülni a felkelők ellen, de a NATO harci repülőgépei utolérték őket. Miután a gépek csapást mértek a diktátor kocsijára is, Kadhafi megsérült és egy üregben (feltehetőleg csatornában) keresett menedékét az autóút közelében.

Moammer el-Kadhafi líbiai vezető holtteste egy miszrátai hullaházban 2011. október 21-én, egy nappal az után, hogy a líbiai polgárháború forradalmárai elfogták és megölték.

Moammer el-Kadhafi líbiai vezető holtteste egy miszrátai hullaházban 2011. október 21-én, egy nappal az után, hogy a líbiai polgárháború forradalmárai elfogták és megölték.

Kadhafi halálának körülményeiről nincs egyező híradás, az azonban biztos, hogy a bombázások során megsérült és lőtt seb okozta a halálát. Amikor a forradalmárok elfogták, még öntudatánál volt és azt kiabálta, hogy ne lőjetek, ne bántsatok! Az orvosi vizsgálatok megállapították, hogy az egyik lövedék átfúrta az ezredes hasát, a másik golyó pedig a fején hatolt be, de távozott is onnan.

A most közzétett sokkoló felvételen látható, amint a még életben lévő vérben úszó Kadhafit rángatják le a katonák az egyik autóról, a másik videón pedig az látható, amint az ezredes félmeztelen holtestét végigrángatják az utcákon, közben pedig nem csak leköpik a líbiai polgárháború forradalmárai, hanem bele is rúgnak.

Kadhafi megmaradt ruháinak a zsebében megtalálták a legendás aranyozott pisztolyát is, amelyet mindig magánál tartott.

Videón Moammer el-Kadhafi (1942-2011) líbiai diktátor utolsó percei, mielőtt megölték volna a líbiai polgárháború felkelői 2011. október 20-án.

Megölték Kadhafit

2011. október 20.

2011. október 20-án a líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) forradalmárai elfoglalták a líbiai Szirt városát, a Moammer el-Kadhafi diktátorhoz hű erők utolsó védőbástyáját és elfogták magát a 42 éven át hatalmon lévő vezért is. Nem sokkal később bejelentették, hogy megölték a bukott líbiai diktátort, akit szülővárosa, Szirt közelében kaptak el a felkelők.

Egy arab hírtelevízió által közreadott kép, amelyen Moammer Kadhafi líbiai vezető látható, miután megölték Szirt városában a felkelők 2011. október 20-án

Egy arab hírtelevízió által közreadott kép, amelyen Moammer Kadhafi líbiai vezető látható, miután megölték Szirt városában a felkelők 2011. október 20-án

A 69 éves Kadhafi halálának körülményei egyelőre még nem ismertek, csak annyit lehet tudni, hogy azt a konvojt, amellyel Kadhafi menekült a NATO repülőgépei megtámadták, a diktátort viszont még élve fogták el. Az arab hírtelevíziók bemutattak különböző felvételeket az elfogott ezredesről, amelyeken jól látható, hogy katonák próbálják támogatni a diktátort, aki hangosan kiabált közben. Kadhafi fején nem volt semmi, viszont arca és a testét vér borította. Miután megölték a retteget vezért, holtestét végigvonszolták a városban, közben pedig az emberek szabadon leköphették és megrugdoshatták a gyűlölt diktátort.

Moammer el-Kadhafi volt líbiai vezető holtteste, miután megölték a felkelők 2011. október 20-án

Moammer el-Kadhafi volt líbiai vezető holtteste, miután megölték a felkelők 2011. október 20-án

A NATO és a líbiai Átmenetei Nemzeti Tanács is megerősítette a nap folyamán a diktátor halálának hírét. A részletekről később hoznak nyilvánosságra adatokat.

Videó, amelyen Kadhafi elnök félmeztelen véres holtestét végigvonszolják Szirt városában a diktátor halála után 2011. október 21-én.

Moammer Kadhafi 1942. június 19-én született Szirt városában, de már fiatalon megmutatkoztak rajta a despotizmus jelei és érdeklődése a politika iránt. 1961-ben éppen a politikai tevékenységei miatt elbocsátották az iskolából, majd később jó eredménnyel elvégezte a jogi szakot és a bengázi katonai akadémián tanult. Itt a barátaival szervezett titkos csoportot és 1969-ben megdöntötte Líbia uralkodójának, Idrísz líbiai királynak a hatalmát, amíg az Törökországban tartózkodott. Más diktátorokkal ellentétben Kadhafi nem adományozott magának mindenféle címeket, hanem ezredessé léptette elő magát, mondván az ezredes az ország hadseregének főparancsnoka, ergo a hatalom a nép kezében van. Ennek ellenére hangzatos címmel tüntette ki magát; a „Líbiai Szocialista Népköztársaság, a Forradalom Testvéri Vezére és Útmutatója” lett a hivatalos rangja.

A Kadhafi eszméit magába foglaló A zöld könyv című mű három kötetben jelent meg az 1970-es években. 1973-ban Líbia megszállta a szomszédos Csádot és csak 15 évvel később kötöttek fegyverszünetet. A líbiai csapatok viszont csak 1994-ben vonultak ki az országból a hágai Nemzetközi Bíróság többszöri felszólítására.

Ezekben az időkben Moammer Kadhafit rendszeresen kapcsolatba hozták korrupcióval és különböző terrorakciókkal. Lelkesen támogatta az 1972-es müncheni olimpián mészárlásig fajuló emberrablást elkövető Fekete Szeptember terrorcsoportot, de további terrorcselekmények „szponzorálása” is köthető a nevéhez.

Ronald Reagan amerikai elnök kísérletet tett az elmozdítására, és a „Közel-Kelet veszett kutyájának” aposztrofálta a diktátort. A helyzet odáig mérgesedett, még 1982-ben az USA megszüntette a líbiai olaj importálását. 1984-től kezdve Nagy-Britannia egy évtizeden keresztül nem folytatott semmilyen jellegű diplomáciai kapcsolatot Líbiával.

1986-ban a Líbiához tartozó Szidra-öbölben az Egyesült Államok líbiai olajszállító hajókat támadott meg, majd Reagan elnök utasítására megkezdték Tripoli és Bengázi bombázását. A hadművelet során több tucat katonai személy és ártatlan líbiai polgár is életét vesztette. A bombázások során életét vesztette Kadhafi örökbefogadott lánya is.

1988. december 21-én egy Boeing 747-121-es repülőgép zuhant le a skóciai Lockerbie városában egy robbantásos merénylet miatt. A katasztrófában 270 ember vesztette az életét, köztük négy magyar és közel kétszáz amerikai. Kadhafi megtagadta a repülőgép-robbantás ügyében folytatott nyomozásban való együttműködést és csak 2003-ban ismerte el, hogy líbiaiak állnak a gyilkosság mögött.

Annak ellenére, hogy Líbiát évtizedeken át terrorizmust finanszírozó országként könyvelték el, Kadhafi megítélése nem változott Afrikában és a Közel-Keleten. Elnöke volt az Afrikai Uniónak (AU), és a szervezet etiópiai ülésén 2009-ben minden idők leghosszabb beszédét tartotta meg. Az exhibicionista vezető tíz órás beszédet tartott több száz résztvevő előtt.

A Kadhafi ellen kirobbant forradalom idén tavasszal vette kezdetét, de már korábban is voltak megmozdulások; 1993-ban sikertelen merényletet hajtottak végre ellene, 1996-ban pedig véres összecsapásokba torkoltak a személye elleni tüntetések. A 2011. február 15-én kirobbant líbiai polgárháború veszteségeiről lehetetlen lenne pontos adatot közölni, de a világszervezetek információi szerint a kétszázezret is meghaladja a halottak száma. Csak negyven ezer felett mozog azoknak a felkelőknek a száma, akik életüket vesztették és legalább ennyi azoknak a Kadhafi-hű erőknek a száma, akik szintén meghaltak a harcok során. A polgári lakosság megtizedelését pedig még nem is említettük. Líbia fővárosát, Tripolit egyébként idén márciusban a NATO is bombázta, a becslések szerint itt is több ezren vesztették életüket.

A szóbeszéd szerint Líbiában nem akad olyan család, amely ne tudna a rezsim áldozatairól, ugyanis Kadhafi híres volt a kegyetlen megtorlásairól is.

Kadhafi több alkalommal volt házas, a frigyekből hét fia született, azonban közülük többen életüket vesztették idén. Kadhafi özvegye, Safia Farkash (Farkas Zsófia/Safia el-Brasai) magyar és horvát ősökkel is bírt.

Élete utolsó perceiben készült felvételen látható Moammer el-Kadhafi volt líbiai vezető Szirt városában, mielőtt megölték volna 2011. október 20-án

Élete utolsó perceiben készült felvételen látható Moammer el-Kadhafi volt líbiai vezető Szirt városában, mielőtt megölték volna 2011. október 20-án

Hírhedt volt az ezredes legendás személyes testőrsége, az úgynevezett Amazon Gárda is, amely 40 fegyveres kiképzést kapott afrikai nőből állt. Kadhafi „szűz angyalai” minden külföldi látogatásra elkísérték vezetőjüket, az elnök 2009-es római tartózkodása alkalmából pedig további 700 nőt rendelt magának. Az arab kultúrában jóképűnek és örökifjúnak titulált Kadhafi mindig is rajongott a nőkért, a hozzá közelállók szerint több ezer lánnyal és asszonnyal került intim kapcsolatba.

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság még az év elején elfogatóparancsot adott ki a líbiai diktátor ellen, de a világ vezetői szerint akár a másfél milliót is elérheti azoknak az embereknek a száma, akik Kadhafi miatt haltak meg a diktátor 42 éve tartó rémuralma során.

Moammer el-Kadhafi volt líbiai diktátor (1942-2011)

Moammer el-Kadhafi volt líbiai diktátor (1942-2011)

Helen Mirren magyar rendezőkkel ünnepelt Párizsban

2011. október 20.

2011. október 18-án Frédéric Mitterrand francia kulturális miniszter fogadást rendezett a párizsi hivatalában a Beauvais-i Filmfesztivál alkalmából. A nagy médiaérdeklős mellett megrendezett ünnepségen Helen Mirren Oscar-díjas brit színésznő két legendás magyar filmrendezővel, Mészáros Mártával és Szabó Istvánnal érkezett. A Mephisto című filmmel 1981-ben Oscar-díjat nyerő Szabó István rendezte Mirren legújabb filmjét, a Szabó Magda Kossuth-díjas magyar írónő (1917-2007) regényéből készült Az ajtó (The Door) című filmet. Az alkotás forgatása Németországban és Magyarországon zajlott tavaly ősszel.

Mészáros Márta és Szabó István magyar filmrendezők, Helen Mirren brit színésznő és Frédéric Mitterrand francia kulturális miniszter Párizsban 2011. október 18-án

Mészáros Márta és Szabó István magyar filmrendezők, Helen Mirren brit színésznő és Frédéric Mitterrand francia kulturális miniszter Párizsban 2011. október 18-án

Színház – Varsói melódia

2011. október 20.

Leonyid Zorin a Szovjetunió területén született és ott is élte le az egész életét. A Varsói melódia című műve sem játszódhat máshol, mint a kommunista diktatúra alatti Szovjetunióban. A történetet mindennek nevezhetnénk, csak eredetinek nem; szerelemről szól. Egy lengyel lány és egy orosz fiú egymásba szeretnek az 1940-es évek Szovjetuniójában, de a törvények értelmében nem házasodhatnak össze és miután a lány befejezte a tanulmányait, haza kell költöznie.

Ez a téma nem újdonság az irodalomban, jusson csak eszünkbe Shakespeare örökéletű műve, a Rómeó és Júlia vagy esetleg Schillertől az Ármány és a szerelem. Mindkét mű két olyan fiatal szerelmespárról szól, akik valamilyen okból kifolyólag nem lehetnek egymáséi.

Még a két említett műben a szerelmesek meghalnak, addig a Varsói melódiában a főhősök élik tovább a maguk életét. Persze keserű szájízzel és fájdalommal, elszakítva életük párjától. Aztán tíz év múlva újra találkoznak, és a férfi megpróbálná feleleveníteni a kapcsolatukat, de a nőnek már férje van. Utána még párszor találkoznak, de fájdalmas románcukból már sohasem lehet az a bizonyos mindent elsöprő szerelem, ami egykoron volt.

Gryllus Dorka Zorin: Varsói melódia című előadásában a budapesti Pince Színházban

Gryllus Dorka Zorin: Varsói melódia című előadásában a budapesti Pince Színházban

Az általános műveltséggel rendelkező színházkedvelő emberek itt hasonlóságot vélhetnek felfedezni a Jövőre veled ugyanitt című Bernard Slade-darabbal. Szintén kétszereplős darab, amelyet először Sztankay István játszott Schütz Ilával, hosszú ideje pedig Gálvölgyi János és Hernádi Judit kelti életre a párost a színpadon. A másik hasonlóság pedig az, hogy a szereplőket évtizedek elteltével láthatjuk viszont különböző darabokban. További érdekesség, hogy a Varsói melódiát az 1960-as években Sztankay Törőcsik Marival játszotta nagy sikerrel.

Zorin művét egyébként nem véletlenül aposztrofálták a kommunizmus alatt a „szerelem himnuszának”: tény, hogy megható és keserédes történetnek lehetünk szemtanúi. A Varsói melódiának rejtett mondandója, morális üzenete is van. Csodálnám, ha akadna olyan néző, aki ne gondolkozna el az élet nagy dolgairól és a szerelemről a mű megtekintése után.

A melodramatikus előadásnak két szereplője van, Gryllus Dorka és Simon Kornél. Nem véletlen, hogy ennyire jól működik közöttük a kémia, ők az életben is párt alkotnak és az Európában is népszerű színésznő jelenleg az első gyermekét várja kollégájától. Kettejük szerelme tökéletesen tükröződik két másik ember bőrébe bújva is, ehhez pedig a Pince Színház barátságos, száz férőhelyes nézőtere is segítségükre van, valamint Varga Judit Bécsben élő zeneszerző, aki Chopin dalokkal és a saját szerzeményeivel hidalja át a különböző jeleneteket. Az előadás másik érdekessége a rendező személye, ugyanis Gryllus Dorka édesanyja, Kőváry Katalin instruálta a színészeket.

Dorka alakítása külön színfolt az előadásban, természetessége és a színészet iránt érzett alázata köszön vissza a színpadról. A lengyel Helgaként vétett nyelvtani hibái, szóösszecserélések és akcentusa csak még szerethetőbbé teszik a karaktert. Bevallom, Simon Kornélról nem sokat tudok, számomra ő teljesen jelentéktelenné vált a második felvonásban. Összességében viszont mindkét művész megállta a helyét, ami többek között azért ilyen nagy szó, mert az egész előadás alatt csak ketten vannak a díszletek nélküli színpadon.

A Varsói melódia egy egyedi és érdekes előadás lehetne, ha nem jönne el ilyen hirtelen a vége. Az egész előadás úgy ért véget, hogy még csak észre sem vettük, hogy közeledik a befejezés. Az előadás erőssége az, hogy szerelemről szól, a hátránya viszont az, hogy a történelem egyik nehéz és gyűlölt időszakában, egy letűnt korban játszódik.

Gryllus Dorka és Simon Kornél Zorin: Varsói melódia című előadásában a budapesti Pince Színházban

Gryllus Dorka és Simon Kornél Zorin: Varsói melódia című előadásában a budapesti Pince Színházban

Erzsébet megérkezett Ausztráliába

2011. október 19.

2011. október 19-én II. Erzsébet brit királynő megérkezet Canberrába. A 85 esztendős brit uralkodó tíz napos látogatását kezdte meg az ausztrál fővárosban. Erzsébet királynő az Ausztrál Államszövetség államfője, az ország pedig a Brit Birodalomból létrejött független államok által létrehozott Brit Nemzetközösség tagja.

II. Erzsébet brit királynő elhagyja a repülőteret Canberrában 2011. október 19-én

II. Erzsébet brit királynő elhagyja a repülőteret Canberrában 2011. október 19-én