Archive for 2012. december

Színház – A Bandy-lányok

2012. december 22.

Parti Nagy Lajos író-költő, a darab szerzője az egyik legmegosztóbb alak a mai magyar irodalomban, a legkülönfélébb megítélésekben részesül egyedi versei és politikai véleménye miatt. Miután Udvaros Dorottya és Hernádi Judit színésznő beleszerettek a swing és boogie-woogie korszak népszerű női együttesébe, a The Andrews Sisters nevű formációba, Parti Nagynak már nem volt nehéz feladata, hogy az ütős betétdalokhoz kerettörténetet kanyarítson. Az ember nem gondolná, hogy nagy kihívás egy olyan kaliberű szerzőnek valami ütős sztorit kitalálni, mint amilyen nagynak őt tartják.

A történet mégis ízetlen, unalmas marad. Szünet nélküli majdnem két óra erőltetett visszaemlékezés azokra a hetvenes évekre, amelyekben a két karakter fiatal és sikeres volt, mindez kényszeredett poénokkal, idétlen szóviccekkel megszórva. Kettejük párbeszéde annyira érdektelen és semmit mondó, hogy a közönség tagjai közül sokan kínosan próbálták visszafogni ásításukat, akik pedig nem tudták kordában tartani ásításukat, gyorsan szájuk elé kapták a kezüket. A történetről többet nem is lehet mondani, minthogy egy háromfős zenekar újra összeáll a Choo-Choo Bárban 2011 nyarán, azonban az egyikük nem érkezik meg. Az énekesnő egyre csak késik, így végül nem csak a próbát, hanem magát az előadást is nélküle kell elkezdenie a trió másik két tagjának.

A Bandy-lányokat csak a két szereplő, Hernádi Judit és Udvaros Dorottya profizmusa menti meg a megszégyenítő bukástól. A kétszemélyes darabban ők az egyetlen színfolt, amiért a közönség nem követeli reklamálva vissza a jegyárát. Kimagaslóan jó színésznők – különösen Udvaros – , akik először lépnek közösen színpadra, de borítékolható, hogy A Bandy-lányokat nem a legnagyobb szerepeiként fogja említeni az utókor. Mindkét művész nagyon jó zeneileg, szépen énekelnek, de gyakran nem érteni a dalok magyar szövegeit. Talán ez nem is olyan nagy veszteség, hiszen a dalszövegek gyakran olyan bárgyúak lettek, hogy az ember hátán hideg fut végig, máskor pedig valami különös keveredés keletkezett a magyar és angol szavak összemosásából. Viszont kivételek akadnak, a Dal Szinszirli Gyulához és a Ring-dal például nagyon is aranyos a maga nemében.

Viszont minden kivetnivaló ellenére a darab egy bús-vidám kis szösszenet, amelyben egymást váltják az éneklő-beszélő részek. A fülnek kellemes, vidám zenéket varázsolnak elénk a színésznők, akik felejthetetlen fellépő ruháikban táncukkal belopják magukat a közönség szívébe. De a Bandy-lányok még a gyönyörű énekhangú, szerethető Udvaros és a komika Hernádi remek játékával is csak egy felejthető darab.

Mészáros Márton

Udvaros Dorottya és Hernádi Judit színésznők A Bandy-lányok című zenés darabban

Udvaros Dorottya és Hernádi Judit színésznők A Bandy-lányok című zenés darabban

John Kerry lesz az amerikai külügyminiszter

2012. december 22.

2012. december 21-én Barack Obama amerikai elnök John Kerry demokrata párti massachussettsi szenátort jelölte a külügyminiszteri posztra a visszavonuló Hillary Clinton megüresedett posztjára. Obama második kormányzási ciklusa idejére választotta a külügyi tárca élére a hónap elején hatvankilencedik születésnapját betöltő tekitnélyes politikust, akit a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón mutatott be.

Kerry a várakozások szerint megkapja a Szenátus jóváhagyását külügyminiszterségéhez.

Mészáros Márton

John Kerry demokrata párti amerikai szenátor, a washingtoni szenátus külügyi bizottságának elnöke

John Kerry demokrata párti amerikai szenátor, a washingtoni szenátus külügyi bizottságának elnöke

Szenes Andrea: “Végre valami jót várok”

2012. december 22.

A magyar zenetörténelem kimagasló alakja, Szenes Iván dalszövegíró volt az édesapja, édesanyja pedig ünnepelt primadonna, aki többek között a Szenesember című bohózatból is ismerős lehet. Egész életében tanult és dolgozott. Vezetett pszichodráma-csoportokat, volt riporter, műsorvezető, és 2003-ban a Magyar Televízió alelnökének nevezték ki. Az utóbbi időkben két éve elhunyt édesapja emlékét ápolja, Szenes Iván Művészeti Díjat hozott létre és másodjára szervezte meg a sztárokat felvonultató Szenes Iván Emlékkoncertet. A slágergyáros egykori Rezső téren álló otthonában beszélgethettem Szenes Andreával, akivel megidéztük apja emlékét, de saját magáról és induló műsoráról is beszélt.

Szenes Andrea magyar újságíró, pszichológus, producer, műsorvezető, Szenes Iván dalszövegíró (1924-2010) leánya

Szenes Andrea magyar újságíró, pszichológus, producer, műsorvezető, Szenes Iván dalszövegíró (1924-2010) leánya

Mészáros: Boldog gyermekkora volt?

Szenes: Úgy gondolom, hogy szép és jó gyermekkorom volt. Itt nőttem fel a nyolcadik kerületben, igazándiból a szüleim – Szenes Iván író és édesanyám, Kornay Mariann színésznő, aki sokszor volt Latabár Kálmán partnere – nagyon elfoglaltak voltak, ezért apai nagymamám nevelt fel, aki az Úgy szeretném meghálálni és a Mama című dalokat ihlette. Mint nagymama, nagyon szabadon nevelt, szinte utcán nőttem fel, a Népligetben és az Orczy Kertben sok időt töltöttem. Ugyanakkor másrészt előbb voltam színházban, mint más gyerek a játszótéren. Ahol most ülünk, ebben a szobában születtek a dalok, s én mindig az íróasztal alatt voltam. Amikor a zongorista a zongoránál ült, apám az ágyon hevert és megírta az olyan nagy slágereket, mint például a Kicsit szomorkás a hangulatom máma, A kislány a zongoránál, vagy a Mindenkinek van egy álma. Néhányat ihlettem is, például, amikor vakbélgyulladással operálták és néhány nap után hazajött a kórházból, hozott nekem egy játéktrombitát. Nem akart velem játszani, mert Nádas Gáborral be kellett fejezni egy színdarabot, de én, mint jó rosszcsont gyerek nagyon-nagyon fújtam azt a kis trombitát. Végül nem volt más megoldás, elvették a trombitámat. Így született a Kicsit szomorkás a hangulatomnak az a sora, amely így szól: „Úgy érzem magam, mint a durcás kisgyerek, kinek elvették a játékát.”

Mészáros: A Színház és Filmművészeti rendezői szakán tanult. Miért hagyta abba?

Szenes: Nem hagytam abba, diplomám is van. Semmit sem szoktam abba hagyni. Igazándiból túl sokat is tanultam, öt diplomám van. Filozófia szakra jártam, angol tanár vagyok, pszichológiának vagyok a doktora, van egy amerikai pszichológus diplomám és elvégeztem a Színművészeti Egyetemnek a rendező szakát is. Már az első évfolyamban, amikor a kamera mögött kellett állnom, mindig irigykedtem. A kamera másik oldalára vágyakoztam, és nagyon hamar oda is kerültem. Megcsináltam az első magyar női talk-showt, a Szenes Andrea-showt.

Mészáros: Műsorvezetőként mire a legbüszkébb?

Szenes: Erre. Azt gondolom, hogy nőként olyan nemzetközi sztárokat, mint a Hegedűs a háztetőn sztárja, Hajím Topól, vagy Amanda Lear énekesnő, a Dallas Lucyje Charlene Tilton, Omar Sharif, vagy Robbin Williams, megnyerni nem volt kis dolog. Velük elsőként csináltam interjút itthon. Büszke vagyok a Hívd Andreát! című műsoromra is, amely az első telefonos talk-show volt Magyarországon, de ugyanakkor büszke lehetek a többi műsoromra is. Úgy érzem, megelőztem a koromat, ami egyben érdemem és problémám is volt, mert mindig megtámadtak.

Mészáros: Tervez új műsort a jövőben?

Szenes: Most ismétli a tévé a Szenes Iván klipműsorokat, de megcsináltuk a Szenes Színházat, ami itt működik ennek a háznak a másik felében. Ott tervezek egy talk-showt, amelynek „Dr. Szenes rendel” lesz a neve. Apám slágerei az én dalseregem, fontos, hogy életben tartsam őket, hiszen nagyon jó társaim. Éppen ezért mindenhova viszem magammal őket, így a műsorban is fel fog csendülni egy-két szerzeménye, de a pszichológus énem is előtérbe fog kerülni.

Mészáros: Kiket fog meghívni a műsorba?

Szenes: Igazándiból ez egy olyan talk-show, aminek mindig is híve voltam, vegyesen híres és nem híres embereket látok vendégül, akik az adott témában érdekesek lehetnek. Ugyanakkor nagyon izgalmas dolog, amelyet Vitray Tamás is csinált, hogy visszahívta a riportalanyait, hogy most mi van velük. Nekem hihetetlen mennyiségű riportalanyom volt itthonról és külföldről is, érdekes lenne megnézni, hogy velük és velem is mi lett húsz év alatt.

Mészáros: Hogyan jött létre a Szenes Színház édesapja 85. születésnapján?

Szenes: Amikor anyukám meghalt, azt hagyta örökül, hogy hozzunk létre egy Kornay Mariann művészeti díjat, amelyet mindig egy tehetséges női, könnyű műfajú művész kap. Annak az lett a szlogenje, hogy a könnyű műfaj nem mindig könnyű. Ennek a díjnak az átadóját a Játékszínbe terveztük, mivel Balázsovits Edit kapta az elismerést. Akkor még Balázsovits Lajos, az ő apukája volt az igazgató, de valamiért az utolsó pillanatban visszamondták, hogy ne ott legyen a díjátadó. Az utolsó pillanatban gondoltam egy nagyot. Volt egy csomó lila függönyünk, éppen akkor vettük meg a háznak egy új részét és egy barátommal együtt szépen berendeztük. A fényeknek köszönhetően tényleg olyan lett, mint egy igazi színház. Az ünnepségre eljött az akkori tévé elnök is, és azt kérdezte, miért nem csinálunk egy igazi színházat itt. Mivel televíziós vagyok, a tévés színház ötlete csak egy ugrás volt.

Mészáros: A jövő évben mit tekinthet meg a közönség a Szenes Színházban?

Szenes: Van egy nagyon tehetséges új díjazottunk, Nagyváradi Erzsébet színésznő, aki jelenleg a Jóban Rosszban című sorozatban játszik. A férjével felfedezte, hogy az egész magánéletük olyan, mintha Szenes Iván dalokból lett volna, így csináltak egy Szenesnek áll a világ című darabot. Továbbá van nagysikerű Aradszky-estünk és dolgozunk több más érdekességen, többek között az én talk-show műsoromon is.

Mészáros: Hogyan tekintett a halálra Szenes Iván?

Szenes: Ez egy nagyon jó kérdés. A hitvallása az volt, hogy ő egy a tízmillió magyar közül kicsit több verselési és zenei készséggel megáldva, mint a többiek. Elképesztő módon tudott azonosulni a közönséggel, ez volt az ő sikerének a titka. Én úgy fogalmazom meg a halálát, mint ahogy élt, egy volt a tízmillió magyar közül: közkórházban, orvosi hiba miatt, rossz körülmények között halt meg. Életének végén néha már kicsit depresszív volt, mondogatta, hogy „na itt a vég”, de nem akart meghalni. A genetikája tovább vitte volna, még halála után a temetőben, ahol mosdatták, mondták a dolgozók, hogy kilencven kiló felett volt, ami egy szép súly egy nyolcvanhét éves embernél. Szóval, még akkor sem úgy nézett ki, mint egy meghalni készülő ember. Egyébként versben beszélt a kórházi ágyon is, nekem is írta, hogy az örök élet titkát, még Andrea sem tudta feltalálni. Az igazság az, hogy ő nagyon szeretett élni.

Mészáros: Ki volt az utolsó ember, akinek a temetésén részt vett édesapjával együtt?

Szenes: A Regöly-Mérei professzor temetésén, aki nagyon jó barátja volt apámnak, és Popper Péter temetésén is voltunk együtt. Mindig ő szokott temetési beszédeket mondani, és az ő dalai mennek a búcsúztatásokon. Annyira furcsa volt a Hofi temetésén a Kiöregedett vadászkutya, ami után azt mondta Iván, hogyha tudja, hogy Hofi temetésén ez fog menni, soha nem írja meg. Mary Zsuzsi sírkövére is a Mama című dal után a mama szó került. Apunak a sírkövére is vetekedtek a slágerek, hogy melyik kerüljön fel, de végül többet is feltettünk.

Mészáros: Szeret maga lenni, vagy inkább a társaság vonzza?

Szenes: Ez nagyon érdekes dolog. Éppen a Fészek Művészklubban voltam tegnap, és találkoztam a Galambos Erzsivel, aki azt mondta anyukámról, hogy mindig a társaság középpontja volt, apukám viszont egyáltalán nem. Iván mindig elment, de szinte kukán ülte végig az egészet. Minden látszat ellenére, hogy abból élek, hogy beszélek és beszélgetek, nem vagyok egy nagyon nagy társasági ember. Jobban szeretek elmenni sétálni a kutyákkal, biciklizni, vagy bármi mást csinálni a nagy partik helyett.

Mészáros: Időtállóak a baráti kapcsolatai?

Szenes: Éppen az a problémám, hogy az utóbbi időben elég sokan meghaltak körülöttem. Nagyon régi barátaim, kapcsolataim voltak.

Mészáros: Ki az az előadóművész, akire oda kell figyelni a jövőben?

Szenes: Nagyon sok tehetséges fiatal tűnt fel, sok Szenes-dalt is énekeltek mindkét tehetségkutatóban kiindulva Radics Gigitől Mészáros János Elekig, aki Szenes Iván-emlékdíjat is kapott. Nekem nagyon bejön az első Szenes-emlékdíjas művésznőnk, a Wolf Kati, aki a Hipp-hopp jön Vuk című Szenes Iván-dallal kezdte karrierjét. A Kicsi gyere velem rózsát szedni című szerzeményt például gyönyörűen énekli.

Mészáros: A tehetségkutatókról mit gondol, képesek arra, amire egykoron a Táncdalfesztivál volt?

Szenes: Ezen jó magam is gondolkoztam. Azt gondolom, ez egy kicsit másabb, mint akkor volt. Az idei X-Faktor döntőben Malek Miklós elsírta magát, amikor kiesett Csobot Adél azzal együtt, hogy aznap este ő énekelt messze a legjobban. Valahol ez annyira felfokozott, és talán mindenről szól, csak nem az éneklésről és a dalokról. Ez már más műfaj, bár úgy érzem, hogy az ilyen típusú tehetségkutatók néhány éven belül alább fognak hagyni. Én magam úgy gondolom, itt az idő arra, hogy legyen egy Szenes tehetségkutató, ahol keressük a Szenes-dalköveteket.

Mészáros: Mit vár a 2013-as évtől?

Szenes: Most már végre valami jót várok. 2010-ben halt meg az Iván, 2011-ben a párom, 2012-ben pedig az egyik fiúkutyám. Minden évben ért egy veszteség, ezért azt szeretném, ha ez egy veszteségmentes év lenne.

Mészáros: Miért említi mindig Ivánnak az apját?

Szenes: Ivánnak szoktam hívni. Azóta, hogy elkezdtünk együtt dolgozni, Ivánnak hívtam. Nagyon érdekes, hogy az édesapám szót, csak a halála után kezdtem rá használni. Most, hogy már nyilatkoznom kell róla, így jobban hangzik.

Mészáros: Alföldi azt nyilatkozta, hogy azért nem jön létre összefogás a művésztársadalomban, mert “félelem, igazodás és gyávaság” van. Ön hogyan látja a kultúrát napjainkban?

Szenes: Alföldi Róbertet egyetemista kora óta ismerem, ő egy nagyon tehetséges ember, de mégis azt gondolom, hogy ez politikai kinevezés. Alföldi kinevezése is politikai döntés volt, bár lehet, hogy mostanra már ezt elfelejtette. Ezt jómagam is átéltem, hiszen voltam én is az MTV alelnöke, aztán el lettem mozdítva. Nem szabadott volna küzdenie, hanem önmagától el kellett volna mennie. Magyarországon van egy olyan probléma, hogy nem a teljesítmény számít. Erre mondta annak idején az apám, akit egyidőben sokáig kitúrtak a televízióból, hogy azt el lehet dönteni, hogy mit mutatnak a tévében, de azt nem, hogy a suszterinas mit fütyül. A mai napig ő hazánk legjátszottabb szerzője, és a lányaként erre nagyon büszke vagyok!

Budapest, 2012. december 21.

Mészáros Márton

Szenes Andrea édesapja emlékkoncertjén Budapesten 2012. szeptember 16-án (Fotó: Mészáros Márton)

Szenes Andrea édesapja emlékkoncertjén Budapesten 2012. szeptember 16-án (Fotó: Mészáros Márton)

Elhunyt Varga Gábor iskolaigazgató

2012. december 21.

2012. december 20-án, 61 éves korában elhunyt Varga Gábor pedagógus, iskolaigazgató. A tanár úr húsz éven keresztül vezette az Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskolát és Gimnáziumot, amely az ő igazgatósága alatt alapozta meg jó hírnevét.

Varga Gábor az ELTE Természettudományi Karán végzett, és 1991-ben lett a hetedik kerületi Alsóerdősori Általános Iskola igazgatója, amely később gimnáziummá bővült. Az igazgató úr mindig a gyerekeket tartotta szem előtt, igazgatóként valódi iskolateremtőként, nagyszerű szervezőként és pedagógusként vívott ki elismerést.

Gábor bácsi, akinek szakértelme, tapasztalata és humánussága belopta magát az emberek szívébe, az utóbbi években már nem tanított, az autoimmun betegség miatt szép lassan kivonult az iskola életéből. Igazgatói teendőit a legfontosabb ügyeken kívül átengedte helyetteseinek és mindazoknak, akiket megfelelőnek tartott arra, hogy tovább vigyék azt, amit elkezdett. Az erzsébetvárosi gyerekekért minden tőle telhetőt megtett, munkásságát tavaly Erzsébetváros Jövőjéért elismeréssel hálálta meg a hetedik kerület képviselő-testülete.

Az egykori és jelenlegi tanárokat, kollégáit éppúgy megrázta halálhíre, mint diákjait, s mindazokat, akik ismerték. Igazi pedagógusnak, egy nagyon jószívű embernek tartották. Rettentő nagy tudású ember volt rengeteg empátiával.

Várhidi Gábor gimnáziumi tanár így emlékszik az igazgató úrra: „Olyan vezető volt, aki a munkatársait partnerként kezelte, s fogékony volt minden új ötletre, gondolatra. Én nagyon sokat tanultam tőle, pályakezdőként minden segítséget megadott nekem.”

Egy másik tanúr úgy emlékezett rá, mint példamutató tanárra, aki lámpással a kezében ment pedagógustársai előtt. Az iskola szellemét, amelyet Varga Gábor igazgató úr alakított ki, még ma is őrzik.

Mészáros Márton

Varga Gábor, az Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium igazgatója (1951-2012)

Varga Gábor, az Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium igazgatója (1951-2012)

Tom Jones az első számú walesi

2012. december 21.

A Walesonline nevű internetes portál az év végéhez közelítve listát készített azokról a walesi származású személyekről, akik kiemelkedő sikereket értek el a 2012-es évben, írja a hírportál 2012. december 20-án. Az ötven nevet felsorakoztató összesítés első helyére a királynő által lovaggá ütött Tom Jones walesi énekest választották. A hivatalos indoklás szerint a pontypriddi Treforestben született világsztár az elmúlt negyvenkilenc évben egy igazi walesi ikonná vált, aki tiszteletet és hatalmas rajongást vívott ki a közönség és pályatársai között is. Jones saját maga választotta az éneklést, miután szinte visszatért a halálból gyermekkorában elszenvedett tuberkulózisa után, és azóta több, mint 100 millió albumát adták el világszerte. A The Voice című brit tehetségkutató, amelynek idén zsűritagja volt, csak bebetonozta a hírnevét, hiszen nem csak nagyszerű dalokat énekelt mentortársaival, nem csak érdekes történeteket mesélt és tanácsokat adott, mentoráltja nyerte meg a műsort.

Az 1960-as években vad táncával, szűk, testhez simuló nadrágjaival és döbbenetes énekhangjával befutott Tom Jones mára egy bölcs, ősz hajú fickóvá vált, aki szemrebbenés nélkül fütyül az elvárásokra és a zenei piac követelményeire, helyette azt énekli fel az albumaira, amit szeret: ezúttal komoly soul és gospel dalokat. A közönség pedig imádja.

Jones idei lemeze, a Spirit in the Room nem lett igazán sikeres, de az énekes három különböző előadó albumán is vállalt vendégszereplést: Jack White-tal közös kislemezt adtak ki, régi barátja, Jools Holland albumán egy dalt énekelt fel és december 17-én jött ki Robbie Williams legújabb albuma, amelyen az egyik dal b-oldalán (angolul b-side) az Own My Own című szám található, amelyet Williams Tom Jonessal közösen énekel. A dalt, amely modern stílusa miatt meglepő választás az öreg énekestől, maga Robbie Williams és Tom Jones írt.

A 72 éves énekest az említett listán Rob Brydon műsorvezető és Antony Hopkins Oscar-díjas színész követi, mint a legnagyobb teljesítményt nyújtó walesi hírességek. A lap egyébként megválasztotta a legvonzóbb walesi férfiakat és nőket is.

Mészáros Márton

Tom Jones walesi énekes

Tom Jones walesi énekes

Búcsút vettek Hollósi Frigyestől

2012. december 21.

2012. december 19-én délután a Nemzeti Színház előcsarnokában vettek búcsút kollégái, barátai és tisztelői a váratlanul elhunyt Hollósi Frigyes Jászai Mari-díjas színésztől, aki december 5-én, 71 éves korában halt meg.

A szakmai elismertségnek és a közönség részéről nagy népszerűségnek örvendő Hollósi emlékére a hetvenedik születésnapjára kapott foteljét és egy portrét állítottak ki a teátrum előcsarnokában, ahova arra kérték a gyászolókat, hogy csak egy szál virággal érkezzenek. A Nemzeti Színház teljes társulata elbúcsúzott a művésztől, a teátrum fiatal tagjai – többek között Szabó Kimmel Tamás, Tompos Kátya, Martinovics Dorina, Mészáros Piroska és Bánfalvi Eszter – az Újvilág Szimfónia Hazamegyek című, második tételével búcsúztatták, Alföldi Róbert igazgató pedig szívhez szóló beszédével köszönt el tőle.

A megemlékezők között volt a Nemzeti társulatán kívül többek között Egri Márta, Elek Ferenc, Szűcs Sándor, Benedek Miklós, Borbás Gabi, Nagy Ervin, Újlaki Dénes, Haumann Péter, Pogány Judit színművészek és Puskás Tamás, a Centrál Színház igazgatója is.

Mészáros Márton

Hollósi Frigyes Jászai Mari-díjas színművészt (1941-2012) búcsúztatják a Nemzeti Színházban 2012. december 20-án (Fotó: Mészáros Márton)

Hollósi Frigyes Jászai Mari-díjas színművészt (1941-2012) búcsúztatják a Nemzeti Színházban 2012. december 20-án (Fotó: Mészáros Márton)

Ragályi vette át Az ajtó elismerését

2012. december 21.

Kiosztásra került az utolsó Arany Medál-díj is azzal, hogy Ragályi Elemér operatőr átvette az általa fényképezett Az ajtó című filmnek megszavazott az év filmje elismerést. A világhírű művész, akit többek között Emmy- és Kossuth-díjjal is kitüntettek, 2012. december 20-án a budai Focus Fox Studióban lévő irodájában vette át a közönségdíjat.

A Szabó Magda azonos című regényéből készült film a legnézettebb magyar film lett a mozikban idén és számos filmfesztiválra hívták meg. Az Oscar-díjas Szabó István rendezte Az ajtó szintén közönség díjas lett a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon, amelynek díjátadóját múlt hónapban tartották. Az általam megálmodott Arany Medál-díjakat a kitüntetett művészek december 11-én vették át, azonban Az ajtót senki sem tudta képviselni, mert Szabó István rendező külföldön tartózkodott, Ragályi Elemér operatőr pedig megbetegedett.

Ragályi miután rábíztam a döntést, azt mondta, a trófeát tovább adja Szabó Istvánnak, akit már tudatott a közönségdíjról.

Mészáros Márton

Ragályi Elemér Emmy- és Kossuth-díjas operatőr átveszi Az ajtó című filmnek járó Arany Medál-díjat 2012. december 20-án (Fotó: Sóki Tamás)

Ragályi Elemér Emmy- és Kossuth-díjas operatőr átveszi Az ajtó című filmnek járó Arany Medál-díjat 2012. december 20-án (Fotó: Sóki Tamás)

Ahogy Örkény látta a világvégét

2012. december 21.

A száz éve született Örkény István (1912-1979) Kossuth-díjas író, a magyar groteszk irodalom világhírű alkotója így látta a világvégét. Örkény egyperces következik:

Tudnivalók, közlekedési korlátozások a február 1-jei eseményekkel kapcsolatban

Mint ismeretes, holnapután, február elsején, egy keddi napon, délután háromnegyed hatkor vége lesz a világnak. Mindjárt utána az utolsó ítélet következik.
A fővárosi tanács illetékes ügyosztálya felkéri a lakosságot, hogy kerülje a pánikot. Másfelől viszont türelmetlenkedni is fölösleges, mert kivétel nélkül mindenki sorra kerül.
Nagyobb méretű közlekedési korlátozásokra nem lesz szükség, de az Alagutat – az esetleges beomlás veszélye miatt – délután háromkor lezárják. Ettől kezdve a négyes, ötös, ötvenhatos autóbusz a Lánchíd helyett az Erzsébet-hídon közlekedik. A vasutak, hajók, autóbuszok menetrendszerűen járnak, sőt, a Vigadó térről egy sétahajó különjárat is indul, mely (elegendő számú jelentkező esetén) fellobogózott ravatalként úszik lefelé a Vaskapu festői vidéke és a Fekete-tenger felé.
Mindazokkal, akik életük meghosszabbítását akarják kérvényezni, máris közöljük, hogy kívánságuk nem teljesíthető. Még terhes anyák és újszülöttek sem képeznek kivételt, pedig néhányan jogosan panaszkodnak amiatt, hogy épp holnapután háromnegyed hatkor jönnek a világra, és ennek folytán roppant rövid életűek lesznek. Másfelől viszont különleges szerencse éri mindazokat, akik ebben az időpontban amúgy is elhaláloztak volna. Ezek most jót röhögnek a markukba.

Mészáros Márton

Örkény István (1912-1979) magyar író

Örkény István (1912-1979) magyar író

A 2012-es elmaradt világvégéről

2012. december 21.

A maja naptár 2012. december 21-én ér véget, és egy új időszámítás kezdődik náluk. Emiatt egész évben ezt a napot a világvége napjának tartották, azonban élünk, itt vagyunk és semmi bajunk nem esett. Saját magam is nevetségesnek tartom a felvetést, miszerint a maják úgy gondolták volna, hogy vége lenne a világunknak ezen a napon. Ez éppolyan tévhit, mint megannyi más korábbi dátum volt, amely világégést jósolt. Hiába bizonygatják, hogy Nostradamus is megjósolta és Jézus is erről szólt, lássuk be a francia látnok jövendölései és Krisztus szavai is homályosak ennyi évszázad tükréből nézve.

Az viszont tény, hogy új korszak küszöbén állunk, amikor az anyagi értékekre épülő világ összeomlásának előszelét a természeti csapások és a különböző, eddig még soha nem látott válságok hozzák. De nem szabad elfelejtenünk, hogy a békésebb, tisztább világ felé nyitott változás az emberek lelkében zajlódik le és a fejekben fog eldőlni. Mostanában minden érzelem felfokozódott, a fájdalom mélyebbre hatol, az öröm boldogabb, mint megszoktuk. A világ nem fordul ki a sarkaiból, csupán mindannyiunk világa változik. Egyre többen halnak meg körülöttünk, nehezebb időszakokon vagyunk túl, felbomlanak régi kapcsolatok, hosszú távú barátságok, románcok. Az állatok száma egyre csökken, az embereké viszont rohamosan nő. Átalakulóban van az egész világ. Ezek az apró változások vezetnek el ahhoz, hogy a teljes világunk átalakuljon bizonyos formában.

Mészáros Márton

Erre nincsenek szavak, ez gyönyörű!

Erre nincsenek szavak, ez gyönyörű!

Louis Zamperini életét filmesíti meg Jolie

2012. december 20.

Habár legelső rendezése, A vér és méz földjén (In the Land of Blood and Honey) című boszniai háború során játszódó filmje nem aratott olyan kiemelkedően fényes sikert, mint amilyenre vágyhattak, Angelina Jolie továbbra is szeretne filmeket rendezni. A 37 éves színésznő ezúttal Laura Hillenbrand amerikai írónő Rendíthetetlen (Unbroken) című könyvét tervezi megfilmesíteni. A könyvsikert eredetileg Francis Lawrence rendezte volna, aki a Legenda vagyok (I Am Legend) és a Vizet az elefántnak (Water for Elephants) című filmek direktoraként vált ismertté.

Eddig még nem jelentették be hivatalosan, hogy Jolie rendezi-e a filmet, de a Universal Pictures és Walden Media 2012. december 18-i közleményükben azt írják, az Oscar-díjas színésznő már az utolsó lépésnél tart ahhoz, hogy megrendezhesse a filmet. A film teljes mértékben Hillenbrand Rendíthetetlen című könyvén fog alapulni, amely 2010 novemberi megjelenése után azonnal bestseller lett, és számos elismerést gyűjtött be.

A mű Louis Zamperini második világháborús veterán kalandos életéről szól. Az 1917-es születésű Zamperini az 1936-os berlini olimpián az amerikai csapat legfiatalabb tagjaként volt jelen az ötkarikás játékokon, ahol habár érmet nem nyert, az 5000 méteren futott teljesítményéért maga Adolf Hitler gratulált neki, amikor a führer személyes találkozásra invitálta. Az 1940-es tokiói olimpián is indult volna, de a második világháború kirobbanása közbeszólt. A fiatal katona a csendes-óceáni hadműveletek alatt japán fogságba esett, ahol másféléven keresztül kegyetlenebbnél kegyetlenebb kínzásoknak volt kitéve. Hazatérése után megházasodott, de nem lehetett teljesen boldog: poszttraumás stressz szindrómában szenvedett és alkoholproblémái lettek. A férfi azonban idővel megtért, és a vallás és a családja nyújtotta segítséggel talpra állt. Louis Zamperini két memoárt írt háborús élményeiről, de Laura Hillenbrand két éve megjelent könyve volt az átütő siker, amelyből azóta több, mint 3 millió példány kelt el.

Az egykori sportoló idős korában is aktív próbált maradni, az elmúlt évtizedekben is futott az olimpiai lánggal; az 1998-as téli olimpián, amelyet Japánban rendeztek meg, azt nyilatkozta, hogy megbocsátott kínvallatóinak.

Louis Zamperini életéből korábban, már az 1950-es években is szerettek volna filmet forgatni, azt a korai munkát és a könyvet most William Nicholson fogja forgatókönyvvé gyúrni. A második világháború egyik legelképesztőbb történetét szinte biztos, hogy hatalmas sztárparádéval fogják megvalósítani a filmvásznon. Az egykori olimpiokon-veterán 2013. január 26-án tölti be a 96. életévét.

Mészáros Márton

Angelina Jolie Oscar-díjas amerikai színésznő

Angelina Jolie Oscar-díjas amerikai színésznő