Csabai László író idén márciusban megkapta a néhai József Attila-díjas íróról elnevezett Békés Pál-díjat. A nyíregyházi író szülővárosában él, ahol egy helyi középiskolában könyvtáros. Írásait számos folyóirat közölte, a legnagyobb sikert pedig a Szindbád, a detektív című novellafüzérével, valamint a Szindbád Szibériában című regényével érte el. Interjú.
Mit jelent Önnek a tavasszal odaítélt Békés Pál-díj?
Sokat jelent. Elsősorban azért, mert akinek az emlékére alapították a díjat, a néhai Békés Pált nagyon tisztelem és szeretem. Akárcsak az elismerést adó kuratórium tagjait.
Mit érzett, amikor megtudta, hogy Önnek ítélik az elismerést?
A díjkiosztó március 28-án, a születésnapomon volt. Tíz nappal előtte hívott fel Závada Pál, a kuratórium elnöke. Meglepődtem és boldog voltam. De ugyanakkor azt is megtudtam, hogy Békés Pál édesanyja éppen akkor halt meg. Így a díjátadás egyúttal megemlékezés is lett.
Ez az első díj, amivel elismerték?
Ez a harmadik. A Tokaji Borbarátnők Társaságának díját is megkaptam egy irodalmi pályázaton, és a nyíregyházi Vörös Postakocsi folyóirat nívódíjával is kitüntettek már. Természetesen azoknak is nagyon örültem, de eddig a Békés Pál-díj a legrangosabb elismerésem.
Hogyan egyeztethető össze az írás a nyelvtanári, könyvtárosi feladatkörrel?
Már nem tanítok, bár a végzettségem szerint történelem-német szakos tanár is vagyok, és tanárkodtam jó pár éven át. De van informatikus-könyvtáros végzettségem is, jelenleg ezt használom. Könyvtárosként dolgozom a nyíregyházi Lippai János Mezőgazdasági Szakképző Iskolában. Élvezem és hasznosnak tartom a munkám. S az külön jó, hogy délután kiürül az iskola, hazamennek a diákok, így itt is tudok írni.
Csabai László író, miután átvette a Békés Pál-díjat a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2014. március 28-án (Fotó: Mészáros Márton)
Mióta dédelgette magában a Szindbád, a detektív című első nagysikerű művének ötletét?
2008 nyarán született meg az első Szindbád-történet, akkor még nem gondoltam, hogy ebből egyszer sorozat lesz. Elküldtem a Kalligram kiadónak, ahol örömmel fogadták. Közben egy irodalmi esten is felolvastam Nyíregyházán, ahol többeknek megnyerte a tetszését, a helyi irodalmi lap is igényt tartott rá, de már foglalt volt. Írtam nekik egy másikat. Megjött a kedvem a folytatáshoz, s mire észbe kaptam, már kész volt tizennégy történet, melyek később a fent nevezett kötetben is megjelentek. Számomra is csoda, hogy ilyen hamar megszülettek ezek az írások.
Milyen visszajelzéseket kapott a második Szindbád-kötet, a Szindbád Szibériában kapcsán?
Csak pozitív visszajelzéseket kaptam eddig. Érzem, hogy aki elolvasta, annak örömöt okozott, és számomra ez a legfontosabb. Ez a könyv már egy igazán összefüggő történet, tulajdonképpen egy laza szerkezetű regény. Sokkal koncepciózusabban írtam, és előre tudtam a főbb fordulatokat, s hogy hova kell kifutniuk a történetszálaknak, mint a megelőző mű esetén. Ennek az Oroszországban játszódó könyvnek az ötlete még azelőtt merült fel bennem, hogy a Szindbád, a detektív megjelent volna. Tudatosan úgy fejeztem be az első részt, hogy folytathassam a sztorit. Így született meg a Szindbád Szibériában.
Miért helyezi a Szinbád-történetek cselekményét a század első felére, valamint a második világháború idejére?
1921 körül kezdődik az első rész, és 1944-ben ér véget. A második 1944-től három éven keresztül tart. Úgy gondolom, ha valami történelmi időben játszódik, annak már patinája, sajátos hangulata van. A két világháború közötti időszak jól van dokumentálva, hozzáférhetőek a források, amiből meríthetek szerzőként. Érdekes, mozgalmas és nem utolsósorban vészterhes korszak volt. 1944 pedig igazán hangsúlyos a történelemben, vízválasztó évszám. Egy történelmi kataklizma. Amely elnyeli a főhősömet is, aki így egy németek majd a szovjetek által megszállt országból egy szibériai lágerbe érkezik: kataklizmából kataklizmába, válságból válságba. A válságot pedig nagyon jól lehet ábrázolni irodalmilag. Ha a Gondviselés segít, lesznek új Szindbád kötetek, melyekben haladni fogunk a jelen felé! Az kérdés, hogy egyenként hány évet fognak átölelni a folytatások.
A krimi mellett más műfajban is alkot?
Igen. Mellesleg az említett művek sem hagyományos krimik. A negyedik, ősszel megjelenő könyvem még kevésbé lesz az. És írok verseket is, és voltak drámakísérleteim is.
Ősszel megjelenő negyedik kötete miről szól?
Száraz évszak a munkacíme, és zömmel nem történelmi jellegű novellákat, hanem jelenben zajló történeteket fog tartalmazni. A nyírségi és a beregi táj a díszlet, ami egy fővárosinak – s néha még nekem is – egzotikus. Páros novellák lesznek benne, ami azt jelenti, hogy a második folytatja az elsőben elkezdett sztorit, vagy egy történetet más nézőpontból mesél el. Az ilyen novellát én „duovellának” hívom, de nem biztos, hogy jó ez a megnevezés. Lehet, kicsit mesterkélt.
Mi, vagy ki nyújtja a legnagyobb segítséget írás közben?
Segít a környezetem, sokan támogatnak jó szóval, figyelemmel. Legfőképp a feleségem, de a Magvető Kiadóra is mindig számíthatok. Az írói alkotófolyamat nem teljesen racionális aktus, igazán én sem tudom, hogyan működik. Jó kérdés, hogy létezik-e valamiféle múzsa, és ha igen, akkor transzcendens eredetű-e, vagy az agynak egy képessége. Érdekes, hogy amikor másoddiplomás képzésen vettem részt, kevés volt a szabadidőm, sokat vizsgáztam, mégis akkor írtam a legtöbbet. Aztán megkaptam a diplomám, több időm lett, mégis kevesebbet írtam. Az alkotás tehát ilyen értelemben is egy furcsa valami. Nem feltétlenül kedvez neki a nyugodt élet.
Budapest, 2014. június
Mészáros Márton
Csabai László író a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2014. március 28-án (Fotó: Mészáros Márton)
Mészáros Márton blogja 