AIDS világnap 2013

2013. december 1.

December elseje az AIDS világnapja. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1988-ban nyilvánította világnappá napjaink egyik legsúlyosabb betegségét.

1981-ben azonosították az AIDS-et, azóta tartják önálló betegségnek. Az AIDS gyakorlatilag 100%-os halálozású tünetegyüttes, amit a HIV vírus okoz, mely az immunrendszer sejtjeit támadja és fokozottan építi le. A HIV vírussal való fertőzést követően a tünetek általában évekkel később (akár 3-6 év után) jelentkeznek, de ez idő alatt a fertőzöttek továbbadhatják a vírust. A HIV-fertőzés vér, ondó, előváladék, hüvelyváladék és anyatej útján terjed, elsősorban óvszer nélküli közösülés és fertőzött injekcióstű használata során. Ezen kívül a vírus átadható fertőzött vérkészítmény révén, szülés vagy szoptatás során.

A közhiedelem szerint AIDS-es beteggel egy légtérben lenni, illetve megérinteni őt is súlyos veszélyeket rejt magában, azonban a valóságban még a csókolózás sem jelent közvetlenül veszélyt, azonban ha az egészséges fél szájüregben nyílt seb található, akkor fennállhat a fertőzés esélye. A kifejlett HIV betegséget nevezzük AIDS stádiumnak, mely szinte mindig halállal végződik. Ma már hatékony gyógyszereket alkalmaznak a kezelésre, ezek segítségével a vírus szaporodása jelentős mértékben lelassítható, sőt a vírusfertőzés megszüntethető. A vírus szaporodását gátló gyógyszerek nem gyógyítják meg a HIV-fertőzést, de nagy mértékben lelassítják az immunrendszer pusztulását.

A legutóbbi kimutatások szerint 2012 végén több mint 35 millió HIV-fertőzött ember élt a Földön, közülük 2 millión 10-19 év közötti fiatalok. Elsősorban férfiak, a homoszexuálisok és a a szexiparban dolgozók, prostituáltak vannak a legnagyobb veszélyben. Tavaly 2,3 millió ember fertőződött meg a vírussal, ez a szám az elmúlt tizenöt-húsz évben a legalacsonyabb. Az AIDS betegség leghíresebb áldozatai között van Freddie Mercury, a Queen brit együttes frontembere, Rock Hudson amerikai színész és Gia Carangi, az 1970-es és 80-as évek legnagyobb amerikai szupermodellje, akit a Gia – Kifutó a semmibe című filmben Angelina Jolie Golden Globe-díjjal jutalmazott alakítása tett emlékezetessé a fiatal generációk számára.

A 2013-as AIDS-világnapon az AIDS elleni küzdelmet jelképező vörös szalagot Indiától az Egyesült Államokig számtalan személy tűzte magára, sztárok hada állt a jótékonysági ügyek mellé, a washingtoni Fehér Ház főbejáratára egy gigantikus vörös szalagot helyeztek el a szokásokhoz híven.

Mészáros Márton

Az AIDS elleni küzdelmet jelképező vörös szalag a washingtoni Fehér Házon az AIDS-világnapján, 2013. december 1-jén

Az AIDS elleni küzdelmet jelképező vörös szalag a washingtoni Fehér Házon az AIDS-világnapján, 2013. december 1-jén

Média kategória | Leave a Comment »

Színház – A csillagos ég

2013. december 1.

Ha valakinek van egészséges humorérzéke, akkor az értékeli a Mohácsi-testvérek munkáit. A csillagos ég című darab Mohácsi István és Mohácsi János műve, utóbbi rendezte az előadást, öccse pedig társszerzőként segítette.

Az Egyszer élünk című előadás, amelyet a Nemzeti Színház nagyszínpadának lehetőségei kiaknázásával és a társulat nagyszerű tagjaival állítottak színpadra 2011-ben, kétségkívül az utóbbi évek egyik legnagyszabásúbb és legemlékezetesebb előadása volt a magyar színházban. Kevés ahhoz fogható, magával ragadó alkotás születik hazánkban, annak túlszárnyalásához nagyon sok tényező közrejátszására lenne szükség a színészek kiválasztásától kezdve játékukig, a darab témáján, a dialógusokon keresztül a végső megvalósításhoz. Valószínűleg a Mohácsi-testvérek most szándékosan nem szerették volna átlépni az önmaguk által felállított mércét, de még így is egy olyan előadást hoztak létre, amely könnyed, kellemes kikapcsolódást biztosít, viszont a felszín alatt komoly társadalmi és politikai problémákat feszeget.

Ahogyan az Egyszer élünk esetében (alcím: avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe), úgy ennél a darabnál is van egy hosszú alcím, amellyel együtt a cím ezúttal így hangzik: A csillagos ég, avagy a nemzetközi sikerre való tekintet. Ez hitelesen takarja a kerettörténetet, amely egy magyar színházi társulatról szól, akiknek a Ványa bácsi feldolgozásukat (azt, amelyikből Ványa bácsit kihagyta a rendezőnő) meghívják egy külföldi színházba, az invitálással pedig anyagi támogatás és nemzetközi siker is jár. A színházi próbákhoz kapcsolódó nyitójelenet például egy nagyszerű vígjátékot vetít elő, amint a színészek a Bánk bán sajátos verzióját próbálják, azonban a meghívást követően bonyolódnak az események. Elénk tárulnak a mai politikai viszonyok, illetve a színház és a fenntartó ellentmondásos kapcsolata, valamint az a nem ismeretlen jelenség, amely a politika miatt bizonyos keretek közé szorít néhány művészeti ágat, köztük a színházat.

Schneider Zoltán előbb a Bánk bán Peturját alakító színészként csal mosolyt arcunkra, majd egy nagynevű színészként tér vissza egy más szerepben, amelyben igazán jól érzi magát. Minden megnyilvánulása, tette rendkívül komikus. Az a jelenet, amelyben a színházat egy szakrális helyként említi, egyértelmű utalás Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház jelenlegi igazgatójának nagy vihart kavaró kinevezésére. A felesketés szintén ezt a vonalat erősíti, akárcsak a Szervét Tibor által játszott polgármester viselkedése, aki előbb támogatásáról biztosítja a színigazgatót (Pál András), majd hirtelen hátat fordít neki. Számos hasonló motívum mellett ötletes gondolat, miszerint a kormány bevezeti a tánc szerepét, ugyanis az egészségessé teszi az embert, és felfrissíti a szellemet – így a társulat, a polgármester és az államtitkár-asszony is egyszerre ropja egy olyan nótára, amelyhez Kovács Márton, Mohácsiék állandó alkotótársa írt zenét, és amelynek előadásakor Kovács hegedűn kíséri zenésztársait. Aztán itt van még az új vezető előtti bizonyítás: tapasztalt, ismert színészeknek kell a saját színházukban castingolni, és szóba kerül, hogy ki miért, és melyik kormánytól kapta a Kossuth-díjat.

A szereplők közül Kováts Adélt illene kiemelni. A színésznő hol koronával a fején próbálja a gonosz királyné, Gertrudis szerepét, hol a kulturális államtitkárként szerelmesedik fülig bele a színészóriás Pongrácz Lászlóba (Schneider Zoltán alakításában). Gazsó György is két szerepet játszik. Mind a portárs bácsiként, mind egy indulatos színészként is nagyon szerethető, hiteles. Nevéhez fűződik a „múltépítés” hatalmas poénja, illetve a versszavalás szintén rendkívül vicces jelenete.

A csillagos ég kevésbé abszurd, mint amit vártunk tőle. Viszont, ahogyan Mohácsi más műveinél, hiába komoly a téma, lételeme, hogy humoros helyzetet teremtsen. Ezt egyensúlyozza a darab végén tetőfokára hágó feszültség, miután a színészek zenélni kezdenek, majd szép sorban elpanaszolják egyéni sorsuk zátonyra futását a történet csattanóját adó incidens miatt. Keserű, szívszorító rész, amely után az érzéketlen, egyszerű, szőke asszisztensnő Petrik Andrea előadásában a karakterétől meglepően komoly gondolatsort tár elénk a színészetről és a színészek motiváltságáról, valamint a lelkük mélyén rejtőző vágyakról.

Mészáros Márton

Jelenet "A csillagos ég" című előadásból

Jelenet “A csillagos ég” című előadásból

Színház kategória | Leave a Comment »

Autóbalesetben meghalt a Halálos iramban sztárja

2013. december 1.

2013. november 30-án, 40 éves korában egy súlyos autóbalesetben elhunyt Paul Walker amerikai színész, a Halálos iramban-filmek sztárja, amikor az autó, amelyben utazott, egy lámpaoszlopnak csapódott.

Paul Walker 1973. szeptember 12-én született a kaliforniai Glendale városában. Már kétévesen szerepelt egy pelenkareklámban, innentől kezdve tucatnyi reklámfilmbe hívták a szép kisfiút. Első filmes munkája a Monster in the Closet című 1986-os horrorfilmben volt. 1985 és 1986 között több epizód erejéig feltűnt az Út a mennyországba (Highway to Heaven) című sorozatban. 1991-ben érettségizett a Sun Valley-i Keresztény Középiskolában, majd tengerbiológiát tanult. Néhány elhanyagolható, átlagos film után 2001-ben megkapta Brian O’Conner szerepét Vin Diesel mellett a Halálos iramban (The Fast and the Furious) című autóversenyzős filmben. 2003-ban, 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban újra magára öltötte a szerepet a film folytatásaiban. Az idén bemutatott hatodik rész világszerte 788 millió dolláros bevételével a 2013-as év tíz legnézettebb filmjeinek egyike az egész világon. A Halálos iramban 7 – amelyben Jason Statham, Dwayne Johnson, Michelle Rodriguez és Kurt Russel is játszik – csak jövőre kerül bemutatásra.

Az autós akciófilmek sztárja a Reach Out Worldwide elnevezésű jótékonysági rendezvényen (a Fülöp-szigeteki tájfun áldozatainak megsegítésére, a szervezetet Walker alapító a Haitit ért földrengés után) való megjelenése után barátja új kocsijával tettek egy próbakört november 30-án, amikor a vezető egy lámpaoszlopnak kormányozta az autót a Los Angelestől északra található Santa Claritában. Az autó az oszloptól egy fának vágódott, majd kigyulladt. A sofőr, és az anyós ülésen utazó Paul Walker is azonnal életét vesztette.

Paul Walker nőtlen volt, egy lánya van, a 15 éves Meadow. Rajongói emlékoldalt hoztak létre neki R.I.P Paul Walker (Nyugodj békében, Paul Walker) néven, amelyet néhány óra leforgása alatt már 18 ezer ember követ.

Mészáros Márton

Paul Walker amerikai színész (1973-2013)

Paul Walker amerikai színész (1973-2013)

Média kategória | Leave a Comment »

Mozi ajánló – Coming Out

2013. november 28.

Magyarországon még senki sem vette a bátorságot, hogy filmet készítsen homoszexuálisokról. Ez nem is az az ország, ahol az emberek vevők a másság témájára, és a filmkészítés lehetőségei is igazán korlátozottak. Andy Vajna, a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos az új támogatási rendszer megváltoztatásával és a különböző reformintézkedésekkel kívánja életre hívni poraiból a magyar filmet. Három évig szinte alig készült magyar film, most viszont a harmadik olyan film kerül bemutatásra, amelyet a Nemzeti Filmalap támogatott. Kritika a Coming Out című vígjátékról.

Orosz Dénes második alkalommal rendez, az egykori forgatókönyvíró – egy időben a VOX magazin szerzője – a 2009-ben bemutatott Poligamy című közönségfilmje után újra egy olyan filmet szeretett volna megvalósítani, ami egyszerre nevettet, romantikus, formabontó és, amely bevonzza a nézőt a moziba. A Coming out-on viszont látszik, hogy magyar film. Le sem tagadhatja. Mi más lehetne? Persze, ezt nem azért mondom, mert nem tartom jónak a magyar filmet (van jópár igazán élvezetes magyar film), hanem azért, mert a megvalósítás döcögősre sikeredett. Ezért leginkább a meleg témát tudom okolni, ugyanis ami előny, és sajátosságot ad a filmnek, az egyben jelentős hátrány is. Egyrészről Magyarország kellően homofób ország ahhoz, hogy sokan emiatt ne nézzék meg a filmet, másrészről a témakör annyi sztereotípia lehetőséget rejt magában, hogy abból legalább egy tucatnyit kénytelenek voltak az alkotók belecsempészni a filmbe. Viszont, ha valakinek fenntartásai lennének, a Coming out se nem meleg-propagandafilm, se nem hetero-kampányfilm.

Az alapszituáció szerint Vándor Erik (Csányi Sándor), egy homoszexualitását nyíltan vállaló rádiós műsorvezető, aki egy melegeknek szóló műsort vezet az egyik rádión. Párja, a valamelyest rejtőzködő Balázs (Karalyos Gábor) konfliktuskerülőbb, és társával ellentétben családra vágyik. Eljegyzik egymást, azonban az esküvő előtt Eriket elgázolja egy motoros, akiről gagyi módon kiderül, hogy doktornő (Tompos Kátya), és a kórházban ő fogja felügyelni Erik felépülését. A férfi ekkor ébred rá először, hogy valójában a nők felé húz a szíve, és beleszeret az említett Laurába. Azonban ez a rendkívül egyszerű fordított coming out (vagyis azzal áll ki a világ elé, hogy a nőket szereti meleg létére) elvezet ahhoz a sajátos bugyuta romantikus komédiák színvonalához méltó ötlethez, hogy az összes létező közhelyet belepakoljuk a témába az érzelmességtől kezdve a kalandig terjedően. És az egész a másságon csúszik el, ugyanis nem kérdés, hogy a filmben szereplő melegek „buzisan” beszélnek, csajos programokat csinálnak, shoppingolnak, sokat veszekednek, jól főznek, illetve szeretik a sálat, feszülős ruhákat, mély kivágású (lehetőleg színes) felsőket, és elmennek a melegfelvonulásra. Nagyon egyszerű, mondhatni észrevehetetlen poén, hogy egy melegnek együtt lenni egy nővel olyan, mint “vegának a disznósajt”, vagy a nők vásárlási imádatával példázni.

Viszont ütősebb poénokkal próbálják egyensúlyozni azt a gyenge, rajzfilmbe illő szálat, amelyben Erik barátai elhitetik az orvosnővel, hogy nem Vándor Erik ül előtte, hanem annak kiköpött hasonmása, a saját ikertestvére. Ilyen meglepetés poén például az, amikor Simon Kornél karaktere „felismeri” Balázs festményének alakját, vagy amikor megszólal, hogy ő hetero valójában. De az igazán nagy nevetés Mucsi Zoltán felbukkanásával kerül elő, tőle már megszokhattuk, hogy pusztán a nézésével és a fejtartásával képes tucatnyi embert megröhögtetni, de a Coming Out-ban általa életre keltett, a homoszexualitástól irtózó szomszéd karakterét annyira viccessé formálta, hogy abszolút kedvencévé válik. Mucsi régi cimborája, Scherer Péter is szerepel a filmben egy szélsőséges, színvonaltalan kislap főszerkesztőjeként, ő alkalmazza a Für Anikó által életre hívott újságírónőt, aki követi Eriket. Míg Scherer mutogatása vicces, addig Für Anikó meglepően egysíkú, így azt kell mondanunk csodálatos hangját szívesebben hallgatjuk Sandra Bullock, Cameron Diaz, Uma Thurman, Juliette Lewis, Marion Cotillard, vagy éppen a Született feleségek Lynette-jeként.

A Coming Out főszereplőpárosa, Csányi Sándor és Tompos Kátya jó színészek, ehhez nem fér kétség, de Csányi karaktere számomra idegesítő és nevetségesen félénk (még ha kicsit Woody Allen férfi szereplőire próbál hajazni), viszont Kátya kifejezetten hiteles a határozott és józan doktornő bőrében. Egyébként a kettejük lévő kontrasztot azzal mutatja be a film, hogy a nő az, aki sört iszik, aki hamburgert eszik ellentétben a kalóriabarát ételeket fogyasztó Erikkel, ő élvezi a bokszmeccset, a férfi csak bambán nézi, ő üti le a pókot, amitől a férfi sikít és még hasonlóak. Ennek ellenére kifejezett felüdülés egy olyan magyar filmet látni, amely nem szokványos, és amely összességében mégis csak mosolyt csal az arcunkra. Czeizel Endre professzor, az idős Kun Vilmos rövid jelenléte és a bőrfejűek pedig a nézhetőség malmára hajtja a vizet.

Mészáros Márton

Csányi Sándor és Tompos Kátya a Coming Out című film egyik jelenetében

Csányi Sándor és Tompos Kátya a Coming Out című film egyik jelenetében

Filmkritika kategória | Leave a Comment »

Sándor Anikó a Magyar Caminóról írta új könyvét

2013. november 28.

Sándor Anikó, az egykori rádiós riporter és újságíró 2011-ben írta meg a Szent Jakab-zarándokút során szerzett élményeit, amelyet El Camino – Az út, ami hazavisz címmel könyv formájában jelentetett meg a Jaffa Kiadó. Az El Caminóról szóló beszámoló rövid időn belül siker lett, a szerzőnőt pedig számtalan író-olvasó találkozóra, interjúra, rádióba, televízióba hívták, és hívják azóta is. Ötödik könyve, a Magyar Camino – A magad útján bemutatóját a Mamut bevásárlóközpont Libri könyvesboltjában tartották 2013. november 27-én.

2011-ben munkahelyét otthagyva, a biztos anyagi háttért felrúgva középkorú nő létére vágott neki egyedül a 800 kilométeres spanyol útnak, amelynek azóta egy újabb 300 kilométeres szakaszát tette meg a következő évben. Idén nyáron nem voltak meg a lehetőségei az út megtételéhez, de nem bírt egy teljes évet várni, így „valahonnan” segítséget kapott: Dukát Csilla gyakorlott zarándok, a Szent Jakab Baráti Kör vezetőjének levele fogadta. A szerzőnő ekkor ébredt rá, hogy nem lehet véletlen a hölgy jelentkezése, ugyanis Dukát a közelmúltban mesélt neki a Szent Jakab-út általa alapított magyarországi szakaszáról. Az alternatív gyógyítással is foglalkozó reklámszövegíró Dukát Csilla már kétszer végigjárta a Caminót, majd baráti társaságával együtt létrehozta a magyarországi Szent Jakab-utat Budapest és az ausztriai Wolfsthal között, utóbbi várostól kezdődik a Camino hivatalos, ausztriai szakasza. A 250 kilométeres magyar szakaszt elfogadták, és az egyház is támogatását fejezte ki, amikor Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát felszentelte az utat, amely a Lánchíd előtt lévő nulla kilométerkőnél veszi kezdetét.

Sándor Anikó idén ennek az útnak vágott neki. Az ötvenes éveiben járó nagymama nyolc nap alatt tett meg az utat, amely ideális teljesítmény, ugyanis a nem gyakorlott túrázó 7-8 nap alatt teljesíti ezt a távot. „Egy ilyen zarándoklaton istenien lehet elmélkedni a világ nagy dolgairól, ekkor jönnek a nagy gondolatok. Egy csomó embertől kapok leveleket, akik arról panaszkodnak, hogy nem tudnak elmenni a nagy Caminóra, mert nincs rá pénzük, vagy egy hónapjuk. Ezért gondoltam úgy, ha most írok egy könyvet erről, sokan megismerik a magyar szakaszt” – mesélte a könyvbemutatón a szerző, akinek előadását kilencven olvasó hallgatta.

Az írónő szerint a természeten átvezető magyar út is hasonló élményt ad, mint a nagy spanyol zarándokút, viszont azt javasolja, egyedül nem ajánlott útnak indulni. Sándor Anikó mosolyogva emlékezett vissza, hogy sok lakos például maga sem tudja, hogy az El Camino magyar szakasza mellett lakik. „Akit egyszer megcsap az El Camino szele, az nem tud többé nem zarándokolni” – mondta Sándor Anikó a könyvbemutatón, aki biztos benne, hogy jövő nyáron is nekivág a spanyol szakasznak.

Mészáros Márton

Sándor Anikó Magyar Camino című könyvének borítója

Sándor Anikó Magyar Camino című könyvének borítója

Könyv ismertető, Média kategória | Leave a Comment »

Színház – Csongorok és Tündék

2013. november 28.

Hazánk első magánszínháza, a budai Karinthy Színház és a Nemes Nagy Ágnes Színészképzés beavató sorozatának új darabja, a Vörösmarty Mihály drámai költeménye alapján színpadra állított Csongorok és Tündék című előadás, amelyet 2013. november 23-án mutattak be.

A romantika kiemelkedő alakjának, Vörösmarty Mihálynak a műve a magyar irodalomban és színháztörténetben évről-évre visszatérő alkotás. Legutóbb a Nemzeti Színház egyik kisebb színpadán élő szereplők dolgozták fel bábfigurák segítségével, most pedig egy fiatal színjátszó társulat előadásában elevenedik meg viszonylag üres térben, azonban annál hatásosabban. A rendhagyó cím nem holmi önkényes művészi változtatás, hanem utalás arra, hogy itt nem egy Csongor és nem egy Tünde fogja keresni egymást, hanem több Csongor és több Tünde vágyódik a másik után.

Jelenet a Csongorok és Tündék című előadásból (Fotó: Mészáros Márton)

Jelenet a Csongorok és Tündék című előadásból (Fotó: Mészáros Márton)

A Csongorok és Tündék című előadáson érezhető Tóth Miklós rendező-dramaturg keze nyoma, az előadás átfogó és érthetőbb képet ad a műről azáltal, hogy bizonyos elemeket kihagy, és más megvilágításban, sajátos koncepcióban meséli el a történetet. A darab bővelkedik a táncos jelenetekben. Szent-Iványi Kinga dinamikus koreográfiájának előnye, hogy megtalálta a műhöz leginkább passzoló mozgásfajtát, amelyet képes jó ízzel befogadni a néző, és amely a legjobban passzol a műhöz. A női szereplők táncjeleneteit látva az embernek olyan érzése támad, mintha Rob Marshall Chigagovagy Kilenc című filmjének táncbetéteit nézné. A Barna Lilla által életre keltett boszorkány, Mirígy se nem öreg, se nem aszott, mégis tökéletesen elhisszük neki, hogy olyan ráncos, mint az országút, vagy éppen azt, hogy mérhetetlen erejével, minden gonoszságot képes megvalósítani.

A tetőpontot egyértelműen a szerepéhez párosuló méltósággal a teljes sötétségből előbukkanó Molnár Piroska jelenti az Éj-ként, aki csodás hangján, játszi könnyedséggel mondja el komoly mondanivalóval rendelkező monológját. A Nemzet Színésze egyébként már bensőséges kapcsolatot ápolhat a művel, ugyanis korábbi munkahelyén, a Nemzeti Színházban előbb az Éj, majd az említett bábos feldolgozásban Mirígy volt. A monumentális drámaköltemény hetven perces ideje éppen elegendő ahhoz, hogy a mesés vándorlást egy felvonásban tárja elénk úgy, hogy azt egy iskolás és egy felnőtt is élvezhesse.

/Az előadás fotóspróbáján készült felvételeim a SocFest portálon jelentek meg./

Mészáros Márton

Jelenet a Csongorok és Tündék című előadásból (Fotó: Mészáros Márton)

Jelenet a Csongorok és Tündék című előadásból (Fotó: Mészáros Márton)

Színház kategória | Leave a Comment »

Vilmos Bon Jovival és Taylor Swifttel énekelt

2013. november 27.

Vilmos cambridge-i herceg, a trónörökös legidősebb fia is fellépett Taylor Swift amerikai énekesnő és és Jon Bon Jovi amerikai zenész társaságában hivatalos londoni rezidenciájában, a Kensington Palotában rendezett Winter Whites gálaesten 2013. november 26-án. 

A Winter Whites-gálának mintegy 600 vendég jelent meg, akik 500 fontot (kb. 178 ezer forintos) fizettek a belépőért. Az ebből befolyt összeget Vilmos herceg alapítványa, a hajléktalan fiatalokat támogató Centerpoint kapta meg. A 31 éves herceg az est házigazdája, és fővédnöke volt, majd miután Taylor Swift és Jon Bon Jovi amerikai sztárzenészek a színpadra hívták, együtt elénekelte velük a Livin’ on a Prayer című 1986-ban slágervezető Bon Jovi-dalt.

A néhány perces fellépést nagyon szerette a közönség, hosszan tapsolták a herceget, aki először énekelt nyilvánosság előtt – bár megmaradt a vokalista szerepkörénél, és hagyta a Grammy-díjas sztárokat énekelni.

Mészáros Márton

Taylor Swift és Jon Bon Jovi amerikai énekes-zenészek, valamint Vilmos cambridge-i herceg fellép a londoni Kensington Palotában a Winter Whites gálaesten 2013. november 26-án

Taylor Swift és Jon Bon Jovi amerikai énekes-zenészek, valamint Vilmos cambridge-i herceg fellép a londoni Kensington Palotában a Winter Whites gálaesten 2013. november 26-án

Média kategória | Leave a Comment »

Visszavonul a Trónok harca színésze

2013. november 27.

Jack Gleeson ír színész, aki a Trónok harca (Games of Thrones) című történelmi fantasy-sorozatban Joffrey királyt alakítja, visszavonul a színészettől, ha véget ér a sorozatbeli feladata, írja a New York Daily News 2013. november 26-án. A 21 éves Gleeson hét éves kora óta színészkedik.

„Színész akartam lenni, és csak az utóbbi néhány évben gondoltam meg magam, úgyhogy még az is lehet, hogy majd megint meggondolom magam” – jelentette ki Jack Gleeson egy brit televíziós műsorban.

Gleeson a népes ír városban, Corkban született 1992-ben, hét éves kora óta foglalkozik színészettel. Tizenhárom évesen szerepelt a Batman: Kezdődik! (Batman Begins) című hollywoodi szuperprodukcióban, 2011 óta alakítja Joffrey Baratheont, a fiatal és szadista uralkodót a George R. R. Martin regényciklusából írt sorozat első három évadjában. A dublini Trinity College-ban tanul filozófiát és teológiát, és már korábban beszélt arról, hogy talán a tanulást és a szakmai sikert választja a színészi karrierépítés helyett.

Mészáros Márton

Jack Gleeson ír színész

Jack Gleeson ír színész

Média kategória | Leave a Comment »

Mindenhol siker az Éhezők viadalának folytatása

2013. november 26.

A mérvadó amerikai mozijegy-eladási toplista mellett szinte a világ legtöbb országában listavezető Az éhezők viadala: Futótűz (The Hunger Games: Catching Fire) című amerikai sci-fi, derül ki a 2013. november 25-én nyilvánosságra hozott box-office adatokból.

A sikerfilm 161,1 millió dolláros bevétellel indult az Egyesült Államokban, kimagasló eredményével egyből rekordot döntve, ugyanis ilyen magas debütálással még egyetlen film sem rajtolt egyetlen év novemberében sem. Az idén Oscar-díjat nyert Jennifer Lawrence főszereplésével készült sikerfilm-folytatás az Egyesült Államokon kívül 146,6 millió dolláros bevételre tett szert, ami szintén kifejezetten erős nyitásnak számít. A forgalmazó szerint külföldön nagyobb hangsúlyt fektettek a film promóciójára, a siker valószínűleg ennek köszönhető. Az amerikai mozikban második helyre csúszott a Thor: Sötét világ (Thor: Dark World) című fantasy, amely szintén folytatás (első része a 2010-es Thor). A világszerte már félmilliárdot is átlépő bevételű alkotás ezúttal csak 14,1 millió dollárt hozott ezen a hétvégén.

Bemutatták az Elpuskázva (Delivery Man) című vígjátékot, amelyben egy férfiről kiderül, hogy közel ötszáz gyermek apja lett egy véletlen baleset folytán. A Vince Vaughn főszereplésével készült komédia csak 8,2 millió dollárt hozott, azonban ez is elegendő volt ahhoz, hogy a nézettségi toplista negyedik helyén nyisson. Az Elpuskázva költségvetése csak 26 millió forint volt, így nem fenyegeti bukás. Négy moziban kezdték el vetíteni a Judi Dench főszereplésével készült Philomena című brit filmet, amely a korlátozott vetítések mellett 128 ezer dollárt hozott.

Magyarországi box-office adatok

Az éhezők viadalának második része Magyarországon is futótűzként terjed, a magyarországi nézettségi toplista első helyén nyitott 69 482 nézővel. Az első részt, Az éhezők viadala című alkotást 2012-es bemutatásakor csak 21 595 ember nézte meg. Harmincegyezer nézőt vonzott a Thor: Sötét világ, a Last Vegas című döcögős komédia pedig a harmadik helyre csúszott. Hetekkel a bemutató után is még húszezer nézőt érdekel, ezzel elérve a 117 ezres nézőszámot. A jogász (The Counselor) 9 ezer, a Phillips kapitány (Captain Phillips) 5 ezer, a Gravitáció pedig 4 ezer nézőt csalt mozikba. Utóbbi alkotás már 215 ezer nézőnél tart itthon, így az idei év tíz legnézettebb Magyarországon vetített filmjeinek egyikévé vált. 

Az ezen a héten bemutatott A komornyik (The Butler) című feketejogi dráma, amelyben tucatnyi Oscar-díjas sztár szerepel, meglepően keveseket érdekelt, mindössze 3238 embert vonzott a magyar mozikba, pedig az Egyesült Államokban az előző hónapban listavezető volt.

Mészáros Márton

Az éhezők viadal: Futótűz (The Hunger Games: Catching fire) című film posztere

Az éhezők viadal: Futótűz (The Hunger Games: Catching fire) című film posztere

Média kategória | Leave a Comment »

Elkészült a 670 oldalas Skót Függetlenségi Tervezet

2013. november 26.

Nyilvánosságra hozta a skót kormány az úgynevezett Fehér Könyvet Glasgowban 2013. november 26-án, amelyben a skót nemzet függetlenné válásának részletei olvashatóak. A kormánypárt több mint félezer oldalon át taglalja, hogy képes lehet-e Skócia, Nagy-Britannia második legnagyobb országrésze elszakadni az Egyesült Királyságról.

A 670 oldalas kiadvány tartalmazza a skót kormánynak az általa célként kitűzött függetlenné válás részletesen kidolgozott tervezetét. A függetlenné válás egyik alappontja szerint Skócia autonómiájának elnyerése után is elismerné alkotmányos államfőjének a mindenkori brit uralkodót, és megtartaná fizetőeszközeként a fontot. Nagy-Britannia azonban már korábban leszögezte, hogy az elszakadás esetén Skócia nem alakíthatna automatikusan valutauniót az Egyesült Királysággal. A függetlenségi terv tartalmazza azt is, hogy a független Skócia területén és felségvizein nem telepíthetők nukleáris fegyverek, amely azért hátrányos a britekre nézve, mert az önálló brit nukleáris csapásmérő erőt hordozó Trident tengeralattjáró-flotta támaszpontja Skóciában található.

A skót függetlenségi törekvések egyik alappillérjét az önálló hadsereg felállítása jelenti, ugyanis a függetlenségtől számolt első tíz évben 15 ezer fős saját reguláris hadsereget hoznának létre, amelyet ötezer fős tartalékos állomány egészítene ki. A BBC brit közszolgálati média helyett 2017-től saját skót közszolgálati hírügynökség, a Scottish Broadcasting Service (SBS) jönne létre. Alex Salmond skót miniszterelnök, a parlamenti többségben lévő, 2011 óta kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője tavaly hirdette meg hivatalosan, hogy Skócia 2014-ben népszavazást tart függetlenségéről. A népszavazást 2014. szeptember 18-ára írták ki, leghamarabb pedig 2016-ban lehet önálló állam Skócia. A brit és skót kormány megállapodás értelmében Skócia 5,1 millió állampolgárának arra a kérdésre kell igenlő, vagy nemleges választ adni, hogy szeretné-e, ha Skócia független ország lenne-e a jövőben.

A legújabb közvélemény-kutatások és politikai elemzők vélekedése szerint a skótok körében nincsenek többségben az önállóságra vágyóak. A skót királyság 1707-ig független állam volt, ekkor azonban az Acts of Union, vagyis az egyesülések törvénye politikai unióba vonta az angol királysággal, és ezzel létrejött Nagy-Britannia. Skócia azóta is külön állam, és saját törvénykezéssel rendelkezik, de hivatalosan Nagy-Britannia része.

Mészáros Márton

Alex Salmond skót és David Cameron brit miniszterelnök egy korábbi felvételen

Alex Salmond skót és David Cameron brit miniszterelnök egy korábbi felvételen

Média kategória | Leave a Comment »

« Régebbi bejegyzések
Újabb bejegyzések »