“A történelem mindenem!” – Daka József, az egri trónkövetelő
Mészáros Márton interjúja a férfival, aki az utolsó Árpád-házi leszármazottnak tartja magát
Daka József egri trónkövetelő, aki magát az utolsó élő Árpád-házi leszármazottnak vallja egri otthonában 2012. április 7-én (Fotó: Mészáros Márton)
Daka József 93 éves egri lakos az utolsó élő Árpád-házi leszármazottnak vallja magát. Külföldi és hazai lapok is évek óta cikkeznek róla, miután nagy nyilvánosság előtt elárulta azt a titkot, amelyet állítólag a családja 750 éven át őrzött: a Daka név eredeti birtoklója egy Árpád-házi hercegnőtől és egy mongol trónörököstől származó fiúgyermek volt. A gyermek nagyapja pedig nem más volt, mint a tatárjás (1241-1242) alatt uralkodó, Árpád-házi IV. Béla király. Az öregúr – történészek által vitatott – elmesélése szerint 1944-ben Horthy Miklós kormányzó a budai várban a fejére helyezte a magyar Szent Koronát, és titokban megkoronáztatta.
Az öregúr hihetetlen, romantikus életét a saját egri otthonában mesélte el nekem. Felhelyezi a hallókészülékét, mert mint mondja, a második világháborúban tett hőstetteiért a hallásával fizetett. Papírokat, régi dokumentumokat, képeket pakol a piszkos asztalra, és mesélni kezd. Csak fenntartásokkal olvassák a beszélgetést.
Mészáros: Úgy érzem, ez nem egy szokványos interjú lesz.
Daka: A történetem sem szokványos. Mindenképpen szeretne kérdezni?
Mészáros: Igen, de inkább kezdje el mesélni az életét, és legfeljebb majd megállítom és belekérdezek.
Daka: Az 1200-as években a tatárok eljutottak Európáig, és megtámadták Magyarországot is. 1241-ben megszállták Magyarországot, a mongol vezért Kadan Kánnak hívták. Ő volt a félelmetes Mongol Birodalom trónörököse, miután az apja lett az uralkodó. Kadan megszállóként Magyarország területén maradt. Az ország pusztulni látszott, emiatt IV. Béla királyunk ezer íjászt kért a pápától, IV. Sándortól, de a pápa nem segített. A mongol vezér, Ogadej felajánlotta Béla királynak, hogy kivonul népével az országból, ha a magyar király fia, István feleségül veszi a tatár uralkodó lányát, vagy, ha a vezér fia, Kadán Kán feleségül veheti Béla legkisebb lányát, Jolandát (Jolánt). IV. Béla kétségbeesetten újra a pápához fordult, aki ellenezte a házasságot. Éppen emiatt csak titokban kerülhetett sor a házasságra Jolanda és Khadan kán között. Még a krónikák is leírják, hogy senki sem tudott a titkos házasságról, még az Árpád-házi család előtt is titok volt. A mongolok betartották az ígéretüket az esküvő után. Jolanda mindenki szerint híres szépség volt már ekkor is, pedig még csak 14 éves volt. Kadan Kán annyira beleszeretett, hogy engedett a nyomásnak, lemondott a trónigényéről és Szegeden telepedett le asszonyával. Attól tartva, hogy a magyarok megtudják származását és megölik, megváltoztatta nevét. Úgy magyarosította a Kadan szót, hogy megfordította a betűket és az utolsó betűt elhagyta, így lett Daka.
Mészáros: Hány évig volt házas Kadan Kán és az Árpád-házi hercegnő?
Daka: Azt hiszem öt évig. A házasságból született egy fiúgyermek, akit a nagyapja tiszteletére, IV. Bélának hívtak, de még előtte is titkolni kellett a királyi származását. A gyereket megkeresztelték. Ez a Béla volt a király első fiúunokája, és én azt gyanítom, hogy apródi címet kapott a fiúcska, és többször volt emiatt a budavári palotában is.
Mészáros: Ha mindez igaz, akkor hogyan sikerült ezt titokban tartani ennyi időn keresztül?
Daka: A király elvette az Árpád-házi nevet a gyerektől még a születésekor, és csak a Daka nevet tarthatták meg. Amikor a gyerek 18 éves lett, akkor tudhatta meg, hogy valójában ki is ő. Habár IV. Bélának volt fia, István, aki követte is az apját a trónon, a középkorban sohasem volt biztos, hogy az utód életben marad-e, vagy sem. Emiatt a király titokban úgy rendelkezett, hogyha meghalna ő, és nem élne István sem, akkor ez az eltitkolt Béla legyen a király. IV. Béla arra eskette meg az unokáját, hogy csak akkor árulja el, hogy ő kicsoda, ha már a halálos ágyán van. Annyira féltek az őseim attól, hogy származásuk miatt lemészárolják őket, hogy ezt a nehéz titkot 750 éven át őrizte a családom.
Mészáros: És mi történt Jolandával és Kadan Kánnal?
Daka: Kadan Kán meghalt, Jolanda pedig 1256-ban, Krakkóban feleségül ment Jámbor Boleszláv herceghez.
Mészáros: Tehát Ön tényként állítja, hogy egyenes ági leszármazottja az Árpád-házi uralkodóknak?
Daka: Igen, így van.
Mészáros: Ön mikor tudta meg a titkot?
Daka: Fiatalon, várjon csak, elmesélem. A családom szegedi volt, de én 1919. június 25-én, Szarvason születtem. Az első világháborúban apám Horthy Miklóssal teljesített katonai szolgálatot, és viszonylag jó kapcsolat alakult ki köztük. Talán azt is mondhatom, barátok lettek. Az igazságtalanság netovábbja volt, amikor a Trianoni szerződés értelmében a lakhelyünket, Nagyszentmiklóst a románokhoz csatolták. Apám amúgy is tartott a Habsburgoktól, mert azok mindent elkövettek, hogy visszakerülhessenek a trónra, és elképzelhető lett volna, hogy ez a jámbor IV. Károly likvidáltat minket az embereivel. Apám aztán a vasútnál kezdett dolgozni, és ő nem bírt a haláláig várni a titokkal: Horthy tudomására hozta, hogy nem halt ki az Árpád-ház.
Mészáros: Hogyan jött haza Magyarországra, ha a családja Románia területén lakott?
Daka: Horthy már tudta a titkot, és emiatt húszévesen visszaköltöztem Magyarországra. Amúgy is féltem, hogy Erdély hovatartozása miatt megint nagy háború alakul ki. Katonatiszt voltam a románoknál, itthon viszont csak hadnagy lettem. Igazi hősként kezeltek a katonaságnál, Szolnok városát én mentettem meg a bombázástól, és a Budapesti Tisztiiskolának a négyszáz hallgatója is nekem köszönheti az életét.
Mészáros: A teljes szolnoki lakosság Önnek köszönhette az életben maradását?
Daka: Mondhatni, hiszen én javasoltam, hogy ne a város körül állítsuk fel a fényszórókat, hanem a tanyák körül, mert ezzel eltereljük a repülőket, és megmenthetjük a lakosságot. Emiatt kaptam meg a Tűzkereszt kitüntetést, aminek köszönhetően újra találkoztam Horthy Miklós kormányzó úrral.
Mészáros: Azt vallja, hogy Horthy királlyá is koronázta. Ez enyhén valószínűtlen állítás…
Daka: Hiszi vagy nem hiszi, engem megkoronáztak. A kormányzó úr nagyon beteg volt, a fia is meghalt, szóval kormányzó helyettest kellett találni. A jelöltek között voltak Habsburg főhercegek is, és esetleg felvetődött az a megoldás is, hogy Horthy kétéves unokáját választják utódnak. Azonban a kormányzó úr egyiket sem szerette volna…
Mészáros:…de magát igen…
Daka: Igen, engem szeretett volna. Azt semmiképpen sem szerette volna, hogy IV. Károly utódjai kerüljenek hatalomra a halála után, de félt a kommunistáktól és a náciktól is. 1944-ben a kormányzó úr fogadni kívánt. Azt hittem, hogy felelősségre szeretne vonni egy korábbi tettemért, de nem így volt. Éppen ellenkezőleg, a műszaki tiszti iskolán tett hőstettemért kitüntetett a róla elnevezett érdemrend arany fokozatával. Horthy még azt is mondta, hogy biztonsági okokból június 25-én felettesem, Ács vezérőrnagy Bécsbe fog kísérni engem a Wehrmacht Titkos Fegyverek műszaki törzstiszti továbbképzésére.
Daka József egri trónkövetelő, aki magát az utolsó élő Árpád-házi leszármazottnak vallja egri otthonában 2012. április 7-én (Fotó: Mészáros Márton)
Mészáros: Értem, de még mindig nem beszélt arról, hogyan koronázták meg.
Daka: Nos, mint most Orbán Viktor köztársasági elnököt, úgy annak idején, Horthy is jelölhetett jogutódot. Ő nem bízott egyik pártban és a Habsburgokban sem, így rám gondolt. Ha nem is közvetlen utódjának választott, mégis közölte velem, hogy még életem során érvényesítsem jogaimat. Horthy parancsára a 25. születésnapomon, 1944. június 25-én délelőtt 10 órakor díszruhában parancsnokom, Ács vezérőrnagy úr társaságában meg kellett jelennem a kormányzó úr budavári rezidenciájába. Már az asztalra volt készítve a Szent Korona, és ott volt a kormányzó, a hadsegédje, Sztójay Döme miniszterelnök úr, miniszterek, Serédi Jusztinián hercegprímás bíboros úr, és még számomra ismeretlen személyek. Utána Horthy megeskette a jelenlévőket, hogy amit látni fognak, arról soha nem beszélhetnek senkinek. A kormányzó azt mondta, hogy a háború végéhez közelít, és szeretné, ha Árpád-házi főhercegként megkoronáznának. A kormányzó úr felemelte az asztalon lévő koronát, és átadta a bíborosnak, aki a fejemre helyezte. Utána letérdepeltettek egy imazsámolyra, ahol a bíboros megáldott.
Mészáros: És mi történt utána?
Daka: Közvetlenül ezután átmentünk a királyi palotába, és ott a trónteremben folytatódott tovább a beiktatásom. Beleültettek a trónszékbe, és a bíboros újra megáldott. A trónszék aranyozott sújtású dísszel volt körül fonva, és sikerült úgy kihúznom egy aranyszálat, hogy ez a sok magas rangú méltóság ne lássa meg. A mai napig a zsebemben őrzöm ezt a szálat. (Előveszi, megmutatja). Azért volt ilyen titok a koronázás körül, mert az akkor már megszállt Magyarországot sakkban tartotta Hitler, aki nem járult hozzá a koronázáshoz. Az akkori pápa, X. Pius fülébe is eljutott a hír, de ő is ellenezte, viszont Serédi Jusztinián bíboros úr igaz magyar volt, és tudta, hogy jól cselekszik.
Mészáros: Hol van most ez a bizonyos trónszék?
Daka: Elmentem később a budai várba felmérni, hogy mi maradt a várat építető, IV. Béla királyunk után. Megnéztem minden kiállítást, és az egyik tárlatvezetőtől megpróbáltam megtudni, hogy mi történt a trónszékkel. Azt felelte, hogy a háború során lába kélt, azóta nincs meg. Szerintem az is lehet, hogy egy budai épület házmestere ma is abban csücsül.
Mészáros: És mikor ment Bécsbe?
Daka: A koronázás után, hiszen ott tanultam.
Mészáros: Mint Magyarország királya?
Daka: Dehogy! Nem a nevemen szólítottak, hanem “Der Ungarnak”, vagyis a magyarnak. Az iskola olyan titkos volt, hogy mellém volt vezényelve egy törzsőrmester, aki állandóan követett. Kitűnően végeztem el az iskolát, és a Wermacht őrnagya lettem.
Mészáros: Mikor jött haza?
Daka: 1944 decemberében jöttem haza. Egy zárt borítékot kaptam, amit december 23-án a honvédelmi miniszter úrnak kellett volna átadnom, de Budán elfogtak az oroszok. Kémnek hittek és kiszolgáltattak a G.P.U-nak. Elvették a borítékomat is, és a benne lévő papíron egy számomra ismeretlen név szerepelt. Kérdezték, hogy ki az, de nem tudtam. Később eszméltem csak rá, hogy az én álnevem volt az. Elvittek Győrbe, ahol fogvatartottak. Ezek a mocskos oroszok állandóan kínoztak, ütöttek-vertek ahol értek. Hónapokon át kínoztak, és a börtönömben lévő tolmácsnő belém szeretett. Nem bírtam tovább, öngyilkos akartam lenni. Kitörték a fogaimat, eltörték az orromat, a lábamat, a mellkasomat, de én semmit sem mondtam. Halálra ítéltek, de amikor éppen meg akartak ölni, akkor a tolmácsnő segített nekem. Az asszony úgy leitatta a kozák tisztet, hogy az már alig állt a lábán. A tolmácsnő mögé állt, hogy elkaphassa, ha összezuhan, és amikor a tiszt a pisztolyát rám szegezte, a tolmácsnő meglökte, és így csak a kezemet találta el. Én a földre vetettem magamat, és a vérző kezemet, amelybe belefúródott a golyó, a fejemre tettem. A részeg katona azt hitte, hogy azért vérzek, mert a fejemet találta el. Halottnak hitt, így menekültem meg.
Mészáros: Hol találta el a golyó?
Daka (a kezét mutatva): Itt ni, az a golyó azóta is benne van. Néhány éve voltam orvosnál, és azt mondták, hogy jobb nem megbolygatni azt a lövedéket, ha valóban benne van.
Mészáros: Önt, a nagy háborús hőst szerették a nők?
Daka: Mi az hogy…A koronázásom után abban a gyönyörű díszruhában Budára mentünk Ács vezérőrnaggyal, mert ő az akkor még nem létező Körszálló környékén lakott. A Szél Kálmán téren vártunk a villamosra, amikor felbukkant egy világszép asszony. Olyan szép volt az a nő, hogy alig hittem a két szememnek. A hölgy csak egy megállót ment, de én vele maradtam. Véletlenül elszóltam magamat előtte, és elmondtam neki, hogy éppen most koronáztak meg. Az első napon megszegtem az esküt.
Mészáros: És a hölgy elhitte a történetét?
Daka: Még szép, hiszen látta, hogyan vagyok felöltözve, meg látta a kitüntetéseket is. Nem szaporítom tovább a szót, szerelembe esett velem, és három héten át tartó kapcsolat volt köztünk. Később derült csak ki, hogy Szeleczky Zita a színésznő volt az én párom. Ekkor őrnaggyá léptettek elő, és váratlanul kellett parancsra elmennem, emiatt a kapcsolat is gyorsan megszakadt. Nem tudtam elbúcsúzni tőle sem. Neki később disszidálni kellett, és kint Jimmy Carter amerikai elnök fogadta többször is. Baráti kapcsolatban állt az elnöki családdal, és elmondta Carternek, hogy nem halt ki az Árpád-ház. Azt gondolom, az elnök 1978-ban emiatt engedélyezte a Szent Korona visszaadását Magyarországnak.
Mészáros: Miért gondolja ezt?
Daka: Szeleczky Zita is többször említette neki, hogy él még Árpád-házi hazánkban, és amikor Carter Vácon felavatta az általa építetett 10 humanitárius házat, meghívott egy beszélgetésre és tolmácsnőjén keresztül azt mondta nekem, hogy a koronázási jelvényeket rám való tekintettel adta vissza az országnak. „Én visszaadtam, Ön harcoljon érte, hogy a fejére kerüljön a korona”- mondta nekem. Erre én azt mondtam neki, hogy nálunk már nem lesz többé királyság.
Mészáros: Találkozott még más hírességekkel, államfőkkel?
Daka: Rengeteggel, hiszen én voltam az ország legnagyobb aláírásgyűjtője. Az előző pápa, II. János Pál személyesen adta át nekem 1996-ban a Szentszék kitüntetését. Igazán felemelő érzés volt, amikor a pápa utasítására a lengyel bíboros hazahozta ősanyám Jolán hercegnő relikviáit, valamint Árpád-házi Kinga és Hedvig szentek földi maradványait, és azokat a kezembe tarthattam. Folytak a könnyeim… Ezek az ereklyék a mai napig megtekinthetőek az egri minorita templomban. Úgy tudom, hogy a származásom Horthy halála után egyfajta nyílt titok volt a felsőbb körökben, emiatt látogatott meg a saját otthonomban, a mostani svéd király, Károly Gusztáv is. A svéd király a nagykövettel és a nejével jött el hozzám.
Mészáros: Valóban? És a svéd uralkodót is itt fogadta a konyhában ennél az asztalnál?
Daka: Akkor még nem volt ilyen piszok a lakásban, őt amúgy is a második emeleti társalgóban fogadtam. Vörös szőnyeget terítettem le a tiszteletére. Igazán kedves ember volt, a nejemnek kezet csókolt, nekem pedig még azt is megengedte, hogy lefotózzanak vele.
Mészáros: Mindszenty bíborosról is van története, igaz?
Daka: 1956-ban a forradalom alatt a Svábhegy körzetben osztottak be, és 1956. október 29-én, hajnalban két tank érkezett a lakásom elé. Arra kért az egyik felettesem, hogy segítsek én is Mindszenty József bíboros úrnak, akit Ávósok tartottak fogva. Két társammal együtt törtünk be az épületbe, ezzel egy időben az Ávósok elmenekültek. Mindszenty egy díványon hevert, szinte alig volt magánál, és elektromos sokkolóval volt összekötve a keze-lába. Amikor kivezettem ahhoz a kocsihoz, amely a szabadulást jelentette számára, azt mondta tudja ki vagyok. Azt mondta, hogy Jusztinián bíboros úr elárulta neki, hogy Magyarország megkoronázott királya vagyok, de titokban kell tartanom a rangomat és származásomat.
Daka József egri trónkövetelő, aki magát az utolsó élő Árpád-házi leszármazottnak vallja a "Nemzeti Dal" egyik eredetinek tartott példányával egri otthonában 2012. április 7-én (Fotó: Mészáros Márton)
Mészáros: Akkor mégis miért nyújtotta be a trónigényét 2010-ben?
Daka: Megelégeltem, hogy több mint 66 éven át őriztem a titkot. A magyar Országgyűlésnek némi segítséggel írt levelemben jelentettem be a törvényes igényemet a magyar trónra.
Mészáros: Gondolja, hogy valaha elismerik Önt, mint felkent királyt?
Daka: Nem hinném, hogy az én életemben erre sor kerülne. A közelmúltban jött egy válaszlevél, amelyben azt írják, hogy addig nem foglalkoznak az ügyemmel még Orbán Viktor van a hatalmon.
Mészáros: Vajon hisznek Önnek?
Daka: Remélem. Képzelje, rendszeresen látogatnak újságírók, tévék, lovagrendek, a vitézi rend, és állandóan hívnak országon belül előadásokra. Legutóbb is két órás előadást tartottam egyhuzamban.
Mészáros: Mit gondol, miért nem uralkodhatott soha?
Daka: Túl sok galibát okoztam volna, vagyis ettől tartathattak. Gondoljon bele, átírtam volna az egész magyar történelmet. De az is elképzelhető, hogy a felsőbb vezetés nem tartott alkalmasnak a feladatra, elvégre származás ide vagy oda, nem vagyok több egy átlagos embernél.
Mészáros: Az Ön halála után ki viszi tovább a családot?
Daka: Egyik feleségemtől sem született gyermekem, és csak egyetlenegy testvérem volt, aki Daka Máriának hívtak. Az ő unokái fogják tovább vinni az Árpád-házat.
Mészáros: Milyen műkincseket rejt az otthona?
Daka: Az első feleségem Napóleon húgának leszármazottja volt, az ő örökségéből maradtak rám Napóleon-kori tányérok, de a szobámban vannak azok a székek, amelyeken Jókai Mór ült, a kilincs pedig Széchényi István birtokáról való. A nagyapám, Daka Ferenc Petőfi és Kossuth jó barátja volt, és Petőfi neki ajándékozta a Nemzeti dal első példányát, amit saját kezével írt alá. Ezt is itthon őrzöm. Élő történelem vagyok!
Mészáros: Hihetetlen…Mindig is vonzódott a történelemhez?
Daka: A mai napig is a történelem mindenem, a kutatás pedig a mániám volt! Egy időben alapos kutatásokat végeztem Petőfi haláról is és megállapítottam, hogy a költő Székelykeresztúton halt meg. A Gyárfás család sírjában temették el Petőfit, miután életét vesztette. Petőfi az utolsó csatája után elmenekült a csatamezőről, és az orosz tábornok által megsebesített Petőfi Sándor a székelykeresztúti Gyárfás Kúriába menekült. Az ellenség a környéken ólálkodott, Petőfi pedig kénytelen volt az istállóban, a szalmakazalban megbújni. Másnap ott találták meg holtan, és a család a helyi temetőben helyezte nyugalomra.
Eger, 2012. április 9.
Daka József egri trónkövetelő, aki magát az utolsó élő Árpád-házi leszármazottnak vallja egri otthonában 2012. április 7-én (Fotó: Mészáros Márton)
Mészáros Márton blogja 